Hogy erre minél több lehetőség legyen Zalaegerszeg esetében is, tavaly a Zala Megyei Levéltár és az önkormányzat szervezésében tudományos konferencia vette számba a megyeszékhely első embereit, 1820-tól egészen az ötvenes évekig. Az emlékülésen elhangzott előadásokból Városbírók és a polgármesterek címmel a Zalai T-Ma Kiadó gondozásában, Seres Péter fotográfus, kiadóvezető könyvterve alapján jelent meg impozáns kötet. Amelynek bemutatóján múlt héten a jelenlegi polgármester, Balaicz Zoltán elmondta, ehhez fogható vállalkozásra nemigen van példa az országban.
1898-ban épült újjá a városháza, amely a mai Kazinczy téren áll. A polgármesteri hivatal egészen 1938-ig működött itt. A kép 1903-ban készült képeslapon látható
A történészek alapos kutatómunkát végeztek, melynek jóvoltából elénk tárják a Zalaegerszeg fejlődési ívét is megrajzoló életrajzokat, de emellett a közzétett fotók közül jó néhány többszörösen is kuriózumszámba megy.
– A nemrégiben a Göcseji Múzeumnak adományozott Czobor-hagyatékból került elő az a fotó, amely az 1928-as miskolci polgármester-találkozón készült, s egyszerre két egerszegi vezető is látható rajta – mondta érdeklődésünkre Seres Péter. – A felvétel idején Czobor Mátyás volt a városvezető, de látható Várhidy Lajos, akiről két későbbi képet is sikerült szerezni.
Az idevágó kutatómunka is a kötet szerkesztőjét, dr. Gyimesi Endre történészt (aki maga is volt polgármester és országgyűlési képviselő) dicséri. Egyéb adatgyűjtő kutatásai révén került elő az 1906-tól megjelenő Városok Lapja című várospolitikai hetilap, amelyet ráadásul Várhidy Lajos szerkesztett. Ebben lelték fel a kötet készítői az 1908-1915 közt regnáló dr. Korbai Károlyról készült fotót.
Csoportkép az 1928-as miskolci polgármester-találkozóról. A kép jobb szélén látható Czobor Mátyás (későbbi polgármester) mellett Várhidy Lajos, az akkor regnáló polgármester. A felvétel, amely a Göcseji Múzeum birtokában lévő Czobor-hagyatékból származik, ebben a kötetben debütált Reprodukciók: Seres Péter
– Róla még egyetlen képpel sem rendelkeztünk, ami a mostani öröm mellett egy kicsit bánat is egyben, hiszen így nem kerülhetett be a 770. évfordulóra megjelent Zalaegerszeg története című várostörténeti kiadványunkba – utalt Seres Péter arra, hogy a kutatómunka valójában sosem fejeződik be, mindig bukkanhatnak fel új kincsek.
Ugyanígy érdekes története van annak az aprólékos nyomozásnak, melynek végén sikerült azonosítani vitéz dr. Tamásy István polgármestert egy 1939-es felvételen, ahol a MOVE atlétáinak gratulál, akik megnyerték a kegyeleti váltófutást. (A könyvben a kép a 112. oldalon látható.)
– Egy másik fotó volt a támpont, amely egy évvel korábban készült a nagytemplom ajtajában, ahol Imrédy Béla miniszterelnökkel látható Tamásy István. Az efféle keresztellenőrzések létfontosságúak ahhoz, hogy eddig nem publikált képet biztonsággal közölni tudjunk – avatott az olykor több mint izgalmas részletmunkába a fotókért felelős szakember.
Seres Péter fotográfus, a kiadó vezetője számos képet adhat először közre a könyvben
A könyvet természetesen nem csak a fotográfiákért érdemes fellapozni. Időrendben haladva a XVIII. századi városbírók tevékenységéről Kapiller Imre írását olvashatjuk, majd Csomor Erzsébet, dr. Foki Ibolya, Megyeri Anna ad közre életrajzot Kemény Józsefről, Kovács Károlyról, Botfy Lajosról. Dr. Gyimesi Endre három, mondhatni elfeledett városvezető pályaképét tárja elénk: az említett Várhidy Lajos, dr. Korbai Károly és a tragikus sorsú dr. Keresztúry József városfejlesztő ambícióiról értesülhetünk. Béres Katalin tollából született Czobor Mátyás életútjának áttekintése, dr. Paksy Zoltán pedig a két világháború közt működött vitéz dr. Tamásy István munkáját követte végig. Káli Csaba a XX. századba vezet: Baráth Ferencről, dr. Mikula Szigfridről és Siklósi Mihálynéról szól.
