MAI ÉVFORDULÓK
Február 5. ezen a napon
MAI ÉVFORDULÓK Február 5. ezen a napon
Meghalt Rákosi Mátyás, a "bölcs vezér", aki 1952-53-ban pártfőtitkár és a minisztertanács elnöke volt. (52 éve)

Gorkijban (ma Nyizsnyij Novgorod, Oroszország) halt meg, 78 éves korában. Eredeti neve: Rosenfeld 1910-ben belépett az MSZDP-be, 1911-ben pár hónapig a Galilei-kör egyik titkára volt. 1912-ben a budapesti Keleti Kereskedelmi Akadémián szerzett okleveles kereskedői diplomát, Hamburgban, majd Londonban különböző kereskedelmi cégeknél gyakornokoskodott. Az I. világháború kitörésekor hazatért és jelentkezett önkéntes katonai szolgálatra. 1915 elején az orosz frontra vezényelték, ahol fogságba esett, 1918-ban megszökött. A Szabadkán állomásozó honvéd gyalogezred kiképzőtisztje volt az "őszirózsás" forradalom kitöréséig, majd novemberben Budapesten belépett a kommunista pártba (KMP), amelynek vidéki titkárává választották. A Tanácsköztársaság kikiáltása után, 1919.03.21-től a kereskedelemügyi népbiztos helyettese és a szociális termelés öt népbiztosának egyike volt. Június 24-től a Kormányzótanács Központi Ellenőrző Bizottságának, valamint a Legfelsőbb Népgazdasági Tanács tagja, július 19-én a karhatalmi feladatokat ellátó Vörös Gárda parancsnoka lett. A Tanácsköztársaság bukása után sikerült Ausztriába menekülnie, ott azonban internálták. 1920. áprilisában engedték szabadon, Szovjet-Oroszországba ment, ahol a KMP képviselőjeként részt vett a Komintern II. kongresszusán. 1920 és 1922 között a Komintern politikai megbízottjaként Németországban, Csehszlovákiában, Ausztriában és Olaszországban képviselte az érdekeit, közreműködött több párt szétbomlasztásában, és az "igazi leninista" párt megteremtésének szükségességét hangoztatta. 1924. decemberében illegálisan Budapestre érkezett a KMP újjászervezésének feladatával. 1925. augusztusában a KMP I. (bécsi) kongresszusán a Központi Bizottság (KB) és a magyarországi titkárság tagjává választották. Szeptember 25-én lázadás vádjával letartóztatták és statáriális bíróság elé állították, de rendes bíróság elé utalták az ügyét. 1926. augusztusában 8 és fél év fegyházbüntetésre ítélték, Vácott, majd a szegedi Csillagbörtönben raboskodott. A Tanácsköztársaság alatti tevékenységéért büntetésének letelte előtt újra perbefogták és 1935-ben életfogytig tartó fegyházbüntetésre ítélték. A szovjet és a magyar kormány közötti megegyezés értelmében azonban kiengedték a börtönből azzal a feltétellel, hogy a Szovjetunióba távozik. Hamarosan a moszkvai magyar emigráció vezetőjévé vált, a Kominternnél a KMP-t képviselte és a moszkvai vezérkarát irányította. A Komintern feloszlatása után, 1943 nyarán megalakított a Szovjetunióban élő magyar kommunistákat összefogó bizottságot, közben szerkesztője volt a moszkvai rádió magyar adásának is. 1944. decemberében Moszkvában a Horthy-féle fegyverszüneti delegáció tagjaival tárgyaló küldöttség vezetője volt, Szegeden nemzetgyűlési képviselővé választották, azonban Sztálin csak 1945.01.30-án engedélyezte visszatérését. Február 23-án a Központi Vezetőség (KV) főtitkárává választották, kezében tartotta az államvédelmi szervek úgynevezett operatív munkájának irányítását. Májusban a létrehozott Politikai Bizottság, szeptemberben a kommunista párt képviseletében az államfői jogokat gyakorló Nemzeti Tanács tagja lett. Novembertől miniszterelnök-helyettesi és államminiszteri tisztséget töltött be, a baloldali erők szoros összefogására 1946. márciusában megalakította a Baloldali Blokkot. A párt Szervező Bizottságának tagjává is megválasztották, az FKgP felbomlasztásán fáradozott. A leszámolás egyik eszköze az úgynevezett "köztársaság-ellenes összeesküvés" leleplezése volt, amellyel sikerült eltávolítania Kovács Béla kisgazdapárti főtitkárt, valamint Nagy Ferenc miniszterelnököt. Az 1947-ben rendezett országgyűlési választásokon a balolal győzelmét választási csalással érte el. Az ekkor megalakult, Dinnyés Lajos vezette kormányban ismét miniszterelnök-helyettes és államminiszter lett. 1948. júniusában egyesítette a kommunista és a szociáldemokrata pártot az MSZDP kommunistabarát szárnyának közreműködésével. Az így létrejött Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének főtitkárává választották. Az 1948. decemberében megalakult, Dobi István vezette kormányban is a miniszterelnök-helyettesi és az államminiszteri tisztséget töltötte be, 1949. februárjában a Magyar Függetlenségi Népfront elnökévé is megválasztatta magát. Meghirdette a nehézipar fejlesztését a "béke megvédése" érdekében a gazdaság más területeivel szemben, hozzálátott a vélt és valós ellenfeleivel való leszámoláshoz. Az egész országban eluralkodott a terror, 1950-ben győzött a szovjet típusú rendszer, bevezették a tanácsrendszert és megindították az első ötéves tervet. Ekkor már jelentkeztek a személyi-kultusz első jelei, a Weis Manfréd Művek felvette Rákosi Mátyás nevét. 1951-ben a teljesíthetetlen ötéves terv tervszámait másfélszeresére emeltette, amelynek a jegyrendszer bevezetése lett a következménye, a lakosság életszínvonala rohamosan csökkent, fokozódtak a válságjelenségek az élet minden területén. Felügyelete alá rendelte az Államvédelmi Hatóságot, tönkretette a mezőgazdaságot. 1952. márciusában, 60. születsénapján személyi kultusza, dicsőítése elképesztő méreteket öltött. Pártfőtitkársága mellett augusztus 14-én átvette a miniszterelnöki tisztséget is. 1953. márciusában, Sztálin halála után, az új szovjet vezetéshez beérkeztek a jelentések Magyarország katasztrofális helyzetéről. Rákosit Moszkvába rendelték és utasították, hogy a miniszterelnöki tisztséget adja át Nagy Imrének. Felelőssé tették azért, hogy hibás politikájával végveszélybe sodorta a rendszert. Július 2-án kormányváltás történt, az új kormány élén Nagy Imre állt. Rákosi azonban a párt élén maradt, hadjáratot indított Nagy Imre ellen, aki sorra vesztette el tisztségeit. 1955. áprilisában a hatalmát nem veszélyeztető Hegedűs Andrást ültette a miniszterelnöki székbe. 1956. februárjában vált a helyzete ingataggá, amikor a szovjet XX. pártkongresszus után nyíltan követelték távozását. Július 22-én "gyógykezelésre" a Szovjetunióba utazott, akkor még nem tudta, hogy örökre elhagyta az országot. Az 1956. évi forradalom leverése után Kádár mellett foglalt állást és felajánlotta szolgálatait a szovjet vezetésnek. 1957-ben Moszkvából Krasznodarba, 1962-ben Kirgizisztánba, végül 1967-ben Gorkijba kellett költöznie. Magyarországon megfosztották képviselői mandátumától, elnöki tanácsi tagságától, kizárták a pártból és elutasították a sorozatos hazatelepedési kérelmeit. 1971.02.16-án a Farkasréti temetőben helyezték el a hamvait.

52 éve
1971
Charlie Chaplin bemutatta utolsó némafilmjét, a "Modern idők"-et, amiben már hanghatások is szerepeltek. (87 éve)

Ez a film Chaplin utolsó némafilmje volt, amiben már szerepelnek hanghatások (rádión keresztül zajló párbeszédek). A filmben csak egy alkalommal hallunk élő hangot, amikor a Csavargó - a film hőse - énekelni kezd.

87 éve
1936
Megszületett Szepesi György, rádiós sportkommentátor, aki a londoni 6:3-at közvetítette. (101 éve)

Eredeti nevén: Friedländer György 1945-től dolgozott a Magyar Rádiónál. Londontól Londonig, azaz 1948-tól 2012-ig közvetített az olimpiákról, a labdarúgó-világbajnokságokon 1945-től 2010-ig dolgozott. Ő közvetítette 1953. november 25-i, az évszázad mérkőzése néven emlegetett magyar-angol 6:3-as meccset, amelyen a magyarok legyőzték az otthonában 90 éve veretlen Angliát.1978-86-ig az MLSZ elnöke 1982-94-ig a FIFA vb-tagja 1995-ben megkapta a NOB Olimpiai Érdemrend ezüst fokozatát 1995-től a XIII. kerület díszpolgára 2004-ben Prima Primissima díjat kapott, 2005-től Budapest díszpolgára.A legendás Aranycsapat a tizenkettedik játékosának választotta.

101 éve
1922
Megszületett Kner Izidor nyomdász, könyvkiadó, a művészi könytervezés és könyvnyomtatás úttörője. (163 éve)

Gyoma, 1860. február 5. – Gyoma, 1935. augusztus 19. A magyar nyomdászat, könyvkötészet kiemelkedő személyisége és kiadó.

163 éve
1860
Megszületett John Boyd Dunlop skót állatorvos, a légtömlős gumiabroncs feltalálója. (183 éve)

A Belfastban működő állatorvos 1887-ben egy vaskerekű triciklit vásárolt fiának, ki a kertben kerekezve tönkretette a füvet. A papa elvágott öntöző csövet erősített zsineggel és szalaggal a kerékre, így a vasparipa ezzel már gumipatkón járt, nem rázott annyira és a fűben is kevesebb kárt tett.Az orvos később tökéletesítette találmányát, az impregnált vászonba burkolt csövet előbb vízzel, majd levegővel töltötte fel, melynek utántöltésére szelepet is konstruált. Ezzel megszületett a pneumatikus gumiabroncs.Dunlop először saját biciklijén próbálta ki, mellyel sokkal kényelmesebbé, veszélytelenebbé és csendesebbé tette a kerekezést. Dunlop 1888 év vége felé szabadalmaztatta a "pneumatik"-ot, és megkezdte az ilyen kerekekkel ellátott biztonsági kerékpárok gyártását. Egy év alatt már mintegy 50 darabot el is adott belőlük, amikor kiderült, hogy Robert William Thompson 1845-ben már megkapta a szabadalmat erre a találmányra. Hosszas herce-hurca után elvették a szabadalmi jogot Dunloptól, ami annyit jelentett, hogy azután bárki szabadon gyárthatott ilyen abroncsot anélkül, hogy Dunlop egy pennyt is keresett volna rajta.Dunlop 1890-ben kerékpárabroncs-gyárat alapított Angliában, és hamarosan már 3000 darab tömlőt adott el. A gyár 1900-ban felvette a "Dunlop Robber Company Ltd." nevet, és hat évvel később megkezdte az autógumi gyártást. Ebből a gyárból fejlődött ki a világ egyik legnagyobb gumiipari monopóliuma.

183 éve
1840
Megszületett Sir Hiram Stevens Maxim, a hajsütővas, az automata gépfegyver és az automata egérfogó feltalálója. (183 éve)

Műszerész fia volt, 14 évesen kocsikat épített, huszonhat évesen mutatta be első találmányát, a hajsütővassat, majd nem sokkal később a mozdonyjelzőlámpa és a világítógáz gyártására szolgáló szerkezet következett. Edisont is megelőzve kidolgozta a villanykörtében használatos szén fűtőszál előállítási módszerét, elektromos nyomásszabályozóját az 1881-es párizsi világkiállításon különdíjjal jutalmazták. Még ebben az évben Angliába költözött, ahol 1900-ban megkapta a brit állampolgárságot, egy évvel később lovaggá ütötték.A legenda szerint 1883-ban egy barátja ajánlotta neki: "Hagyd a csudába az elektromosságot. Ha meg akarod csinálni a szerencsédet, találj ki valami olyat, amivel ezek a bolond európaiak gyorsabban tudják kiirtani egymást." Megfogadta a tanácsot és 1885-re előállt az első teljesen automata gépfegyver terveivel. Már az amerikai polgárháborúban használatos volt a többcsövű Gatling-gépfegyver, amelyet egy kurbliszerű fogantyúval, kézzel hajtottak. (A forgó csövekre a melegedés miatt volt szükség, amíg az egyik "dolgozott", a többi hűlt.)Az amerikai polgárháborúban alkalmazott gépfegyvert Richard Gatling találta fel, aki orvosi diplomával is rendelkezett. Gatling azt hitte, hogy találmánya miatt kevesebb ember fog meghalni, mert fegyvere "kiváltja" az élő erőt a hadseregekben. Gatling előtt egy belga katona, Fafschamps kapitány találta fel a "mitrailleuse" nevű szerkezetet, amely szintén a modern gépfegyverek előzménye volt, és ezt tartják az első modern géppuskának.  Maxim újítása az volt, hogy kihasználta a hátrasiklást: ez lökte ki az üres hüvelyt és rántotta be a földön fekvő hevederből a következő töltényt. A hűtést levegővel, illetve vízzel oldotta meg, így immár egy csőből lehetett kilőni az összes golyót és újfajta lőport is kifejlesztett. Gépfegyvere percenként és elméletileg 500, a gyakorlatban 300 lövésre volt képes, ami 100 puska tűzerejével volt egyenlő. Mivel sok lövést tudott nagyon kis felületre leadni, a gépfegyver vastag acélpáncélt is át tudott ütni. Maxim 271 találmánnyal gazdagította az emberiséget,  neki tulajdonítják a klasszikus, önmagától záródó egérfogót, amelynek segítségével számos malmot sikerült a kártékony rágcsálóktól megszabadítani.Tervezett még hangtompítót, gázmotort, asztmás lévén zsebinhalátort. Ő építette az első, a vidámparkokban oly nagy népszerűségnek örvendő repülőgépes körhintát. Maxim megélte, hogy az első világháborúban géppuskája óriási pusztítást végezzen: 1916. november 24-én, néhány nappal a milliónyi életet követelő somme-i csata befejeződése előtt halt meg az angliai Streathamben, London egyik külvárosában.

183 éve
1840