Kevesebb a húsmarha idehaza, de van remény...

Dr. Polgár J. Péter egyetemi docens előrebocsátotta: az érdeklődés és a szakma minden esztendőben generál fontos témákat, amelyeket „összeköt a gazdaságos, ökologikus és fenntartható húsmarhatartás szándéka, vagyis: mindannyiunk jövője”.

Dr. Wagenhoffer Zsombor, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének (MÁSZ) ügyvezető igazgatója nyitóelőadásában főként finanszírozási kérdésekről szólt, ismertetve: idén az agrártárca 1,3 milliárd forintot szán tenyésztésszervezési feladatokra, s bár korábban volt példa ennek ellenkezőjére, 2024-ben – egyelőre legalábbis úgy tűnik – ezt az összeget menet közben sem emelik.

Tavaly sikerült e forrást 1,9 milliárdra feltornászni, amelyből törzskönyvezésre, teljesítményvizsgálatokra és tenyészértékbecslésre a szarvasmarha ágazatnak 923 millió, a lóval foglalkozóknak 313, a juhhal, kecskével dolgozóknak 255 millió forint jutott. E keretből – különböző mértékben – a sertés-, a mangalica-, a lúd-, az őshonos baromfi-, a méh-, a nyúl-, a csincsilla- és a kutyatenyésztőknek is jutott.

A hazai húsmarhatenyésztő egyesületek közül, a hét hónaposnál idősebb nőivarú egyedek számát tekintve a holstein-frízzel foglalkozó szervezet a legnagyobb, itt az egyedek száma tavaly 329 ezer volt. Az ENAR, vagyis az egységes nyilvántartási és azonosítási rendszer adatai szerint e vonatkozásban második helyen áll a magyartarka (104 ezer), majd a limousin és a blonde következik (65,7 ezer). A tízes listán a magyar szürke 22,9, a bivaly pedig 6,7 ezer egyeddel a mezőny második felében szerepel, összegzett dr. Wagenhoffer Zsombor.

A MÁSZ ügyvezető igazgatója kitért arra is, 2020-hoz képest mostanra nyolc százalékkal csökkent itthon a húshasznú üszők és tehenek száma, legnagyobb mértékben, 18 százalékkal a magyar szürkeállomány zsugorodott e kategóriában.

Dr. Wagenhoffer Zsombor felhívta a figyelmet: idén májusban kell beadni a húsmarha állatjóléti támogatást igénylő pályázatokat. Erre 10 milliárd forintos keret áll majd rendelkezésre, bár a szövetség számításai szerint ennek majdnem a duplájára is lenne igény. Kiemelte, a 100 pontos értékelési rendszerben 25 pont jár a fajtaegyesületi tagságért, húsz, ha a pályázó állatjóléti felelőst foglalkoztat, a felsőfokú agrárvégzettségű munkatárs pedig további 20 pontot jelent.

A tanácskozáson résztvevők a későbbiekben dr. Szűcs Márton, dr. Dákay Ildikó, dr. Abonyi Tamás és dr. Pósa Roland előadását is meghallgathatták, amelyekben szó esett például az európai húsmarhahelyzetről, a támogatások igénybevételéről, illetve állategészségügyi kérdésekről, kihívásokról is.