Bulvár-celeb

2024.05.03. 12:05

Így nézett ki? Megalkották az ősember élethű arcát

Egy 75 ezer évvel ezelőtt élt neandervölgyi nő arcát rekonstruálta egy régészcsoport.

Shanidar Z koponyáját az évszázad legjobb állapotban fennmaradt neandervölgyi leletének tartják

Fotó: Jamie Simonds/ BBC Studios

A neandervölgyi nőt Shanidar Z-nek nevezték el, az iraki Kurdisztánban található barlang után, ahol 2018-ban megtalálták a koponyáját. A legújabb felfedezés arra késztette a szakértőket, hogy megvizsgálják a negyvenéves neandervölgyi nő rejtélyét, akit egy hatalmas, függőleges kőjelző alatt helyeztek el alvó helyzetben.

Mitől különleges a neandervölgyi nő arca?

A neandervölgyi nő csontvázának alsó részét feltehetően 1960-ban tárta fel Ralph Solecki amerikai régész úttörő ásatásaikor, amelyek során legalább tíz neandervölgyi maradványaira bukkant. Holttestek egy csoportját fedezte fel, amelyek közül

az egyiket ősi virágporcsomók vették körül, ami arra az ellentmondásos állításra késztette, hogy ez temetkezési rituálék bizonyítéka lehet, amelyek során a halottakat virágágyakra helyezték.

A politikai nehézségek miatt mintegy öt évtizedbe telt, mire a cambridge-i és a liverpooli John Moores Egyetemek csapata visszatérhetett az észak-iraki Zagrosz-hegységben található lelőhelyre. Ahogy arra a szakemberek emlékeztettek, az utolsó neandervölgyiek körülbelül 40 ezer évvel ezelőtt, rejtélyes módon haltak ki, alig néhány ezer évvel az ember megjelenése után. 

Így nézett ki Shanidar Z
Fotó: Jamie Simonds/BBC Studios

Shanidar Z koponyáját az évszázad legjobb állapotban fennmaradt neandervölgyi leletének tartják, 

amely mintegy két centiméter vastagságúra lapult, valószínűleg egy sziklaomlás következtében, ami viszonylag hamar a halála után következett be.

– Nem számítottunk arra, hogy több neandervölgyit találunk itt. Meg akartuk próbálni datálni ezeket a temetkezéseket, hogy a lelőhelyet arra használjuk, hogy hozzájáruljunk a nagy vitához arról, vajon miért haltak ki a neandervölgyiek, de aztán elkezdtük megtalálni ezeket a darabokat – mondta a ScienceAlert online tudományos portálnak Graeme Barker, a cambridge-i McDonald Régészeti Kutatóintézet professzora, aki a Shanidar-barlangban végzett ásatásokat vezette, mielőtt a rekonstrukciót elvégezték volna.

A régészek úgy vélik, hogy a követ azonosítóként használhatták, hogy a vándorló neandervölgyiek visszatérhessenek ugyanarra a helyre, hogy itt temessék el a halottaikat.

Empatikusabbak lehettek, mint azt korábban gondolták

A csapat tagjának, Chris Hunt John Moores professzornak a legújabb kutatásai arra utalnak, hogy a virágpor, amely a vitatott virágtemetés-elméletének alapjául szolgált, valójában a barlang padlójába fúródó méhektől származhatott. Szerinte azonban még mindig vannak bizonyítékok – mint például a Solecki által talált, részben lebénult neandervölgyi maradványai – arra, hogy a faj empatikusabb volt, mint a tudósok azt korábban gondolták.

– Volt ez a hatalmas újraértékelés, amelyet valójában Ralph Solecki kezdett el ebben a barlangban a Shanidar 1-gyel, a kiszáradt karjával, az ízületi gyulladásával és a süketségével, akiről gondoskodni kellett. Ez azt mutatja, hogy létezett az együttérzés a neandervölgyiek körében – emelte ki Chris Hunt, aki úgy véli, hogy a testek elhelyezkedése a csoportban ugyanazon a helyen, ugyanabban a helyzetben és ugyanabba az irányba nézve hagyományt és a tudás generációk közötti átadását sugallja – írja az Origo.

 

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában