2024.05.01. 06:00
Soha még ilyen tisztán nem láttuk a Lófej-ködöt
A James Webb űrteleszkóp hihetetlenül bonyolult, közeli képet rögzített az egyik leghíresebb égi objektumról.
Forrás: NASA/ESA/CSA
A mindössze 1375 fényévre található Lófej-köd álomszerű égi lovat formáz, ami a csillagos égen vágtat a felhőkön. A híres köd legfrissebb megfigyelései során az űrteleszkóp az eddigi legélesebb infravörös felvételt készítette az Európai Űrügynökség szerint.
A James Webb Űrteleszkóp fedélzetén található középinfravörös műszer (Mid-InfraRed Instrument, MIRI) és Near-Infrared Camera (NIRCam) újabb kozmikus csemegét adott: jól láthatók immár a ködöt alkotó éteri por- és gázfelhők, amiket az Orion csillagképben lévő társcsillag világít meg.
A képek az ikonikus köd egy részét teljesen új megvilágításban mutatják be, és példátlan térbeli felbontással rögzítik összetettségét. Turbulens por- és gázhullámokból emelkedik ki a Lófej-köd, más néven Barnard 33.
A köd összeomló csillagközi anyagfelhőből alakult ki, és azért fénylik, mert egy közeli csillag megvilágítja. A Lófejet körülvevő gázfelhők már szertefoszlottak, de a kiálló oszlop vastag, nehezebben erodálható anyagcsomókból áll. A csillagászok becslése szerint a Lófej-köd legalább ötmillió évig itt marad, így nyugodtan kijelenthetjük, hogy egy ideig még élvezhetjük a szépségét.
A Webb teleszkóp most először észlelt vékony elemekből álló hálózatot, amely nyomon követi a porrészecskék mozgását, amint azok felhevített gázokkal távolodnak a felhőkből. Az új eredményeket az Astronomy & Astrophysics folyóiratban hétfőn megjelent cikke részletezi.
A legújabb megfigyelések lehetővé tették a csillagászok számára, hogy jobban megértsék a köd többdimenziós alakját, és megvizsgálják, miként blokkolja és bocsát ki fényt a por.
A Lófej-köd körülbelül 3,5 fényév átmérőjű. Bár a körülötte lévő gázfelhők halványulni kezdtek, híres oszlopa még mindig erősen kiemelkedik.
Csillagászati értelemben vett közelségének köszönhetően ideális célpont tudósoknak a gáz és a por molekuláris evolúciójának, valamint a sugárzás és a csillagközi anyagok kölcsönhatásainak tanulmányozására. Az újonnan készített felvételeken a spektroszkópiai adatokat is megvizsgálják, hogy betekintést nyerjenek a ködben megfigyelt anyag fizikai és kémiai tulajdonságainak alakulására.
A Lófej-ködöt kozmikus vadállatnak is nevezik, ami folyamatosan táplál minket információkkal és gyönyörű látnivalókkal.
Digitália
- Már a LinkedInen is átvernek: hogyan védekezhetünk?
- Aggasztóan hosszú kommunikációs csönd után végre hazatelefonált az űrhajó
- Milyen hatással van az immunrendszerünkre, ha félelemet ébresztő helyre megyünk?
- Régimódi? Használjon papírt, a számítógép mégis segíteni fog (videó)
- Magassági rekordot döntött ez a repülőgép, visszahozhatják a szuperszonikus járatokat