Tófejen számos, turizmust is szolgáló fejlesztés történt – emlékek a régmúltból

-Iker tekepályánk volt, de csökkent a tekézés iránti érdeklődés, ezért az egyik pályát elbontottuk, s helyére kerültek a kondigépek. Ez ötmilliós beruház volt, vagy tíz korszerű edzőgépet állítottunk fel a falu apraja-nagyja részére. Ezzel még nincs vége a sportcélú fejlesztésnek, hiszen kint, a kosárlabdapálya mellett lesz egy 25 méter hosszú drótköteles csúszó pálya, sőt felállítunk egy pingpong és egy teqball asztalt is, ez utóbbiból egyet az iskolának is szánunk. Most a pingpongasztal helyét készítjük el társadalmi munkában – avat terveikbe Gábor, aki önkormányzati képviselő is, s még elmondja, hogy nyárra sem áll le a sportélet, a foci EB alkalmából közösségi szurkolást szerveznek a sportálya szabadtéri pajtájába, ahol lesz sör is. – A sport közösségi játék, akkor érzik magukat jól a szurkolók, ha van kivel azonnal megosztani az élményeket.

Horváth Zoltán polgármesterrel egy gondolat erejéig visszatérünk a motoros találkozóhoz a „Mert az Ön faluja is rajta van a térképen!” turisztikai sorozatunkban.

- Ez volt a járvány utáni első nagy közösségi turisztikai rendezvényünk, rengeteg motoros jelent meg a sportkertben, ahol nagyon gyorsan és alaposan meg kellett szervezni a vendéglátást, hiszen az előírások miatt ötszáz főt nem léphette túl a sokaság létszáma. Harmadik éve rendezünk motoros találkozót, de a pandémia miatt ez még csak a második megvalósult találkozó volt, mert tavaly ilyen nem lehetett. Volt gyermekprogram, kirakodóvásár és felléptek rockzenekarok is. Ötszáznál egy időben mindig valamivel kevesebben voltak jelen, azonban cserélődött a közönség, összeségében meghaladta az ezret a találkozót felkeresők létszáma. Az ilyen rendezvénynek nagy a vonzása, voltak itt Gödöllőről, Sopronból, Tiszazugból, Tolnából – foglalja össze Horváth Zoltán, akivel az egyik utcában útépítőkkel találkozunk. Ők az önkormányzat megrendelésére szélesítik az utat, építik annak padkáját, tisztítják az árkokat.

- Húsz millió forintot költünk az önkormányzati utak korszerűsítésére, ötmilliós anyagköltséggel járdát építettünk, mert ezeket sem hanyagolhatjuk el. Ezen kívül, turisztikai céllal is felújítottuk a plébániaépületet, ahol katolikus ifjúsági rendezvényeket tartunk, s alkalomadtán a falu vendégeit helyezzük el. A KLIKKEL közösen, mintegy 30 millió forintból fejlesztettük az iskola ebédlőjét, tornatermét, ahol a falu birkózó szakosztálya is működik – mondja Zoltán, s invitál, nézzük meg a birkózók edzését.

- A Tófeji Kerámia SE-ben 30 gyermeket tanítunk birkózni, fiúkat, lányokat vegyesen, az óvodásoktól a nyolcadik osztályosig. Közülük, Magasházi Mercédesz felnőtt magyar bajnok lett, 2020-ban pedig az ország legjobb junior leány sportoló volt. Ő Tófej első felnőtt magyar bajnoka, s ez nagyon inspiráló a többiek szára. Sorra jól teljesítünk a különböző korosztályos versenyeken is. Jönnek Tófejre a többi között birkózók és kísérőik Kőszegről, Kaposvárról, Szombathelyről, Körmendről, egyszóval fent vagyunk a birkózók országos térképén – fogalmaz Szanati József edző, s egy helyes fogást mutattat be Somogyi Armandóval és Lukács Leventével.

Érdeklődésben, vonzásában túllépte a falu határát a Tófeji Szamócakert is. Bóha László és felesége Bernadett gyönyörű, pirosló eprek sokaságával hívogató eperültetvényét már rendszeresen Lentiből, s Nováról is felkeresik.

-Tegnap Bödeházáról rendeltek harminc kilót interneten – mondja Bóha László, s elárulja, hogy mi az eprük sikerének titka. – Ez a földben rejlik. Három évre telepítünk egy-egy ületvényt, s eddig ki kell tartani annak a tápanyagnak, amit ilyenkor belerakunk a földbe. Meg, szeretni kell az epret, beszélni hozzá, s gondosan ápolni. A feleségemmel és három gyermekemmel, no meg Bernadett barátnőivel gondos gazdái vagyunk az ültetvénynek. Korai Alba fajta és középérésű Ázsia, valamint Yoli terem nálunk. Igyekszünk az árral is mértéket tartani, ezért helyből is sokan vásárolnak – mondja a házigazda.

Tófej nem sok történelmi hagyatékot őriz, a törökkor előtt épült temploma elpusztult. A Lóránt-házi falurészben lévő mostani templomot, amit szokatlan külsőségei miatt is érdemes megnézni, a falu földesúr családjának utolsó sarja, Séllyey Teréz építtette. Tófej földrajzi nevei között találjuk Baka-kutat azzal a megjegyzéssel, hogy ez a forrás már a török korban is létezett. Ma, erre már nem emlékezett senki, az 1964-es adatközlők pedig már akkor elmúltak hatvan évesek, rég meghaltak. A forrást az utódok elfelejtették. Ez is jelzi, az 1964-es összeírás az utolsó pillanatban történt. Van viszont egy határnév, a Kanoda, amelyről feljegyezték, hogy a tulajdonosa Kanadában élt, s megtudjuk, a mostani utódok is élnek.

- Az apósomat két évesen vitték ki Kanadába a szülei, akik 1927-ben mentek ki először. Az apósom hazajött és megvette azt a mezőt, amit ma is Kanodának hívnak. Oda építkezett, s ez a mező most is a miénk. A fiam nem adja el, mindig azt mondja, kell ez nekünk. A kanadai rokonokkal már vagy7 éve nem levelezünk, elhaltak – meséli a kertjét gondozó özvegy Veres Vilmosné a faluban. Zoltánnal felkeressük Kanodát. A szelíd mező szélén még áll az ősi ház, sajnos már megrokkant, egyik vége be is omlott.

Az idősebbeket képviseli Varga Tiborné, Doma Magdolna, sorsa tipikusan tófeji.

- Hatan voltunk lányok testvérek, a legidősebb nővérem 1928-ban született, sajnos már elhunyt, én ’48-as vagyok. Apám a MAORT-nál dolgozott, aztán a földosztáskor kaptunk hat hold földet, az édesanyám azon gazdálkodott. Nekem is három lányom van, de egyikük sem él már velem, elköltöztek a faluból. Egyikük a kórházban, a másik a flex-ben dolgozik, a harmadik pedig Angliában él. Külföldön még nem voltam, pedig Erdélybe szerettem volna elmenni. Egy erdélyi néni itt rekedt a háborúkor, ő sokat mesélt Erdélyről. Oda testvérkapcsolatunk is van, de nem jött össze a látogatás, most meg a lábaim miatt nem megyek már sehová sem. Tófej jó hely, az meg áldás, hogy a kerámia itt van, sokaknak ad megélhetést, meg kell becsülni – mondja, s megmutatja virágokkal teli kertjét.

A járvány miatt sok minden elmaradt. Az idén szeretnék a testvérkapcsolatokat is folytatni, a nemzetközi festőtábort megtartani június végén és a Támasz Alapszolgáltatási Intézménnyel gyermekeket táboroztatni Pusztaszentlászlón.

-Szerepkör nélküli falunak jelölték a múlt rendszerben Tófejt. Működött itt egy díszkerámia üzem, s miután megtalálták a csempegyártáshoz kiváló minőségű agyagot, 1972-től nagy fejlesztések történtek. 1978-ban megépült a padlólap üzem, s ebben az időben a dolgozók száma közel ezer volt. Ez magával hozta, hogy sok fiú ide nősült, a lányok ide jöttek férjhez, s szakemberek települtek le. A Zalaikerámia vevőket vonz a faluba, de sokan jönnek üzemlátogatásra is – mondja Horváth Zoltán, s meghív egy kis üzemlátogatásra, hiszen a polgármester még ma is a gyárban dolgozik. A modern gépek közt járva megtudom, hogy az agyag még több évtizedre elég, ahonnét elfogy, oda visszatermelik a termő földet, s a bánya visszaalakul mezővé.