Döbbenet: a jótékonysággal valaki jól keres

Az erre létrehozandó rendszer felépítése megtekinthető honlapjukon. Ennek lényege, hogy az országot térségekre osztva, 40-60 ezer emberre jutna egy-egy képviselőjük, aki boltokba helyezi ki a perselyeiket. Ezekbe lehet a visszajáró pénzből adakozni. Később a bankkártyás fizetésekhez, az internetes átutalásokhoz kapcsolódóan is megteremtenék az adakozás lehetőségét, s céljuk az 1 százalékos adófelajánlásokból is részesedni.

Ez milliárdos torta, és évről évre több szelet sorsáról nem rendelkeznek az adózók.

Az alapítvány kuratóriumi elnöke, Király Antal nem kezdő a pályán. Azt maga is elismerte a vele folytatott beszélgetéskor, hogy más karitatív szervezeteknél szerzett tapasztalatokat. A tavaly októberben 100 ezer forint alaptőkével létrehozott alapítvány a támogatandók körét igen széles határok között húzta meg.

Az adományok felhasználása nem korlátozódik egy-egy előre meghatározott konkrét célra, mint ahogy az eddig szokott volt. Az adományokat ott használja fel az alapítvány, ahol arra a legnagyobb szükség van. Alapelv, hogy a támogatott személy a támogatásra érdemes legyen, és önhibáján kívül került nehéz élethelyzetbe. Így az ismertető, azt az elnök tette hozzá, az adományok felét a gyűjtés térségében osztanák ki.

Ezek után lássuk az alapítvány üzleti ajánlatát!

Egy aktív partner rövid idő alatt gond nélkül el tud helyezni 2-300 darab perselyt, és csak havi egy perselybontással számolva is 300-450.000 forint a bevétele, csekély ráfordítás mellett. Minden partnerünkkel szemben elvárás a havi száz perselybontás, ami cca. 150.000 forintos bevételt jelent.

Tehát az ilyen adományok harmada elmegy a jutalékra, de a szervezet teljes költségigényét az elnök a perselypalackokból származó pénz 50-60 százalékára teszi az induláskor. Ez az arány később egyharmadra csökkenhet, különösen, ha az 1 százalékokból jelentősebb bevételhez jutnak, vélekedett. De nem vallana jó politikára, ha elmondanánk, hány százalékos költséggel dolgozunk, mert elriasztaná az adományozókat, ismerte el az elnök.

Király Antal pár évvel ezelőtt az internetes banki átutalásokra kitalált szisztémával gyűjtött volna adományokat. Ezt felajánlotta az UNICEF-nek, de az ENSZ gyermeksegély szervezete nem válaszolt neki. Nem tételezzük fel, hogy a Király Antal által kért 15 százalék jogdíj miatt, amit minden átutalt összegből kért.

Kecskeméti Edit, a nemzetközi szervezet magyar bizottságának igazgatója úgy idézte fel, a bankok részéről sem volt fogadókészség a rendszerre, majd így folytatta:

- Nem lehet folyamatosan adományt gyűjteni költségek nélkül, mert kivitelezhetetlen hosszú távon, ezt tudomásul kell venni. Azt viszont etikátlannak tartjuk, hogy jutalékos alapon szedjék össze a támogatásokat. Nyugaton ezek a karitatív szervezetek elszámolnak az adományokkal. Vizsgálják náluk azt is, hogy milyen mértékben használják fel jótékony célra a befolyt támogatást. Ha túl nagy arányát fordítják magukra, akkor ezt nyilvánosságra hozzák, hogy az adományozók tudják, mire költik a pénzüket. Ez nálunk még nem divat - mondta.

Véleménye szerint az adományok gyűjtésében nem elfogadható, ha a költségek aránya meghaladja az 50 százalékot, legfeljebb 20-30 százalék tolerálható, és ez is csak akkor, ha erről az adományozó tud, tette hozzá végül.

Egy aktív partner rövid idő alatt gond nélkül el tud helyezni 2-300 darab perselyt, és csak havi egy perselybontással számolva is 300-450.000 forint a bevétele, csekély ráfordítás mellett. Minden partnerünkkel szemben elvárás a havi száz perselybontás, ami cca. 150.000 forintos bevételt jelent.

Tehát az ilyen adományok harmada elmegy a jutalékra, de a szervezet teljes költségigényét az elnök a perselypalackokból származó pénz 50-60 százalékára teszi az induláskor. Ez az arány később egyharmadra csökkenhet, különösen, ha az 1 százalékokból jelentősebb bevételhez jutnak, vélekedett. De nem vallana jó politikára, ha elmondanánk, hány százalékos költséggel dolgozunk, mert elriasztaná az adományozókat, ismerte el az elnök.

Király Antal pár évvel ezelőtt az internetes banki átutalásokra kitalált szisztémával gyűjtött volna adományokat. Ezt felajánlotta az UNICEF-nek, de az ENSZ gyermeksegély szervezete nem válaszolt neki. Nem tételezzük fel, hogy a Király Antal által kért 15 százalék jogdíj miatt, amit minden átutalt összegből kért.

Kecskeméti Edit, a nemzetközi szervezet magyar bizottságának igazgatója úgy idézte fel, a bankok részéről sem volt fogadókészség a rendszerre, majd így folytatta:

- Nem lehet folyamatosan adományt gyűjteni költségek nélkül, mert kivitelezhetetlen hosszú távon, ezt tudomásul kell venni. Azt viszont etikátlannak tartjuk, hogy jutalékos alapon szedjék össze a támogatásokat. Nyugaton ezek a karitatív szervezetek elszámolnak az adományokkal. Vizsgálják náluk azt is, hogy milyen mértékben használják fel jótékony célra a befolyt támogatást. Ha túl nagy arányát fordítják magukra, akkor ezt nyilvánosságra hozzák, hogy az adományozók tudják, mire költik a pénzüket. Ez nálunk még nem divat - mondta.

Véleménye szerint az adományok gyűjtésében nem elfogadható, ha a költségek aránya meghaladja az 50 százalékot, legfeljebb 20-30 százalék tolerálható, és ez is csak akkor, ha erről az adományozó tud, tette hozzá végül.

Egy aktív partner rövid idő alatt gond nélkül el tud helyezni 2-300 darab perselyt, és csak havi egy perselybontással számolva is 300-450.000 forint a bevétele, csekély ráfordítás mellett. Minden partnerünkkel szemben elvárás a havi száz perselybontás, ami cca. 150.000 forintos bevételt jelent.

Tehát az ilyen adományok harmada elmegy a jutalékra, de a szervezet teljes költségigényét az elnök a perselypalackokból származó pénz 50-60 százalékára teszi az induláskor. Ez az arány később egyharmadra csökkenhet, különösen, ha az 1 százalékokból jelentősebb bevételhez jutnak, vélekedett. De nem vallana jó politikára, ha elmondanánk, hány százalékos költséggel dolgozunk, mert elriasztaná az adományozókat, ismerte el az elnök.

Király Antal pár évvel ezelőtt az internetes banki átutalásokra kitalált szisztémával gyűjtött volna adományokat. Ezt felajánlotta az UNICEF-nek, de az ENSZ gyermeksegély szervezete nem válaszolt neki. Nem tételezzük fel, hogy a Király Antal által kért 15 százalék jogdíj miatt, amit minden átutalt összegből kért.

Kecskeméti Edit, a nemzetközi szervezet magyar bizottságának igazgatója úgy idézte fel, a bankok részéről sem volt fogadókészség a rendszerre, majd így folytatta:

- Nem lehet folyamatosan adományt gyűjteni költségek nélkül, mert kivitelezhetetlen hosszú távon, ezt tudomásul kell venni. Azt viszont etikátlannak tartjuk, hogy jutalékos alapon szedjék össze a támogatásokat. Nyugaton ezek a karitatív szervezetek elszámolnak az adományokkal. Vizsgálják náluk azt is, hogy milyen mértékben használják fel jótékony célra a befolyt támogatást. Ha túl nagy arányát fordítják magukra, akkor ezt nyilvánosságra hozzák, hogy az adományozók tudják, mire költik a pénzüket. Ez nálunk még nem divat - mondta.

Véleménye szerint az adományok gyűjtésében nem elfogadható, ha a költségek aránya meghaladja az 50 százalékot, legfeljebb 20-30 százalék tolerálható, és ez is csak akkor, ha erről az adományozó tud, tette hozzá végül.

Tehát az ilyen adományok harmada elmegy a jutalékra, de a szervezet teljes költségigényét az elnök a perselypalackokból származó pénz 50-60 százalékára teszi az induláskor. Ez az arány később egyharmadra csökkenhet, különösen, ha az 1 százalékokból jelentősebb bevételhez jutnak, vélekedett. De nem vallana jó politikára, ha elmondanánk, hány százalékos költséggel dolgozunk, mert elriasztaná az adományozókat, ismerte el az elnök.

Király Antal pár évvel ezelőtt az internetes banki átutalásokra kitalált szisztémával gyűjtött volna adományokat. Ezt felajánlotta az UNICEF-nek, de az ENSZ gyermeksegély szervezete nem válaszolt neki. Nem tételezzük fel, hogy a Király Antal által kért 15 százalék jogdíj miatt, amit minden átutalt összegből kért.

Kecskeméti Edit, a nemzetközi szervezet magyar bizottságának igazgatója úgy idézte fel, a bankok részéről sem volt fogadókészség a rendszerre, majd így folytatta:

- Nem lehet folyamatosan adományt gyűjteni költségek nélkül, mert kivitelezhetetlen hosszú távon, ezt tudomásul kell venni. Azt viszont etikátlannak tartjuk, hogy jutalékos alapon szedjék össze a támogatásokat. Nyugaton ezek a karitatív szervezetek elszámolnak az adományokkal. Vizsgálják náluk azt is, hogy milyen mértékben használják fel jótékony célra a befolyt támogatást. Ha túl nagy arányát fordítják magukra, akkor ezt nyilvánosságra hozzák, hogy az adományozók tudják, mire költik a pénzüket. Ez nálunk még nem divat - mondta.

Véleménye szerint az adományok gyűjtésében nem elfogadható, ha a költségek aránya meghaladja az 50 százalékot, legfeljebb 20-30 százalék tolerálható, és ez is csak akkor, ha erről az adományozó tud, tette hozzá végül.

Tehát az ilyen adományok harmada elmegy a jutalékra, de a szervezet teljes költségigényét az elnök a perselypalackokból származó pénz 50-60 százalékára teszi az induláskor. Ez az arány később egyharmadra csökkenhet, különösen, ha az 1 százalékokból jelentősebb bevételhez jutnak, vélekedett. De nem vallana jó politikára, ha elmondanánk, hány százalékos költséggel dolgozunk, mert elriasztaná az adományozókat, ismerte el az elnök.

Király Antal pár évvel ezelőtt az internetes banki átutalásokra kitalált szisztémával gyűjtött volna adományokat. Ezt felajánlotta az UNICEF-nek, de az ENSZ gyermeksegély szervezete nem válaszolt neki. Nem tételezzük fel, hogy a Király Antal által kért 15 százalék jogdíj miatt, amit minden átutalt összegből kért.

Kecskeméti Edit, a nemzetközi szervezet magyar bizottságának igazgatója úgy idézte fel, a bankok részéről sem volt fogadókészség a rendszerre, majd így folytatta:

- Nem lehet folyamatosan adományt gyűjteni költségek nélkül, mert kivitelezhetetlen hosszú távon, ezt tudomásul kell venni. Azt viszont etikátlannak tartjuk, hogy jutalékos alapon szedjék össze a támogatásokat. Nyugaton ezek a karitatív szervezetek elszámolnak az adományokkal. Vizsgálják náluk azt is, hogy milyen mértékben használják fel jótékony célra a befolyt támogatást. Ha túl nagy arányát fordítják magukra, akkor ezt nyilvánosságra hozzák, hogy az adományozók tudják, mire költik a pénzüket. Ez nálunk még nem divat - mondta.

Véleménye szerint az adományok gyűjtésében nem elfogadható, ha a költségek aránya meghaladja az 50 százalékot, legfeljebb 20-30 százalék tolerálható, és ez is csak akkor, ha erről az adományozó tud, tette hozzá végül.

Király Antal pár évvel ezelőtt az internetes banki átutalásokra kitalált szisztémával gyűjtött volna adományokat. Ezt felajánlotta az UNICEF-nek, de az ENSZ gyermeksegély szervezete nem válaszolt neki. Nem tételezzük fel, hogy a Király Antal által kért 15 százalék jogdíj miatt, amit minden átutalt összegből kért.

Kecskeméti Edit, a nemzetközi szervezet magyar bizottságának igazgatója úgy idézte fel, a bankok részéről sem volt fogadókészség a rendszerre, majd így folytatta:

- Nem lehet folyamatosan adományt gyűjteni költségek nélkül, mert kivitelezhetetlen hosszú távon, ezt tudomásul kell venni. Azt viszont etikátlannak tartjuk, hogy jutalékos alapon szedjék össze a támogatásokat. Nyugaton ezek a karitatív szervezetek elszámolnak az adományokkal. Vizsgálják náluk azt is, hogy milyen mértékben használják fel jótékony célra a befolyt támogatást. Ha túl nagy arányát fordítják magukra, akkor ezt nyilvánosságra hozzák, hogy az adományozók tudják, mire költik a pénzüket. Ez nálunk még nem divat - mondta.

Véleménye szerint az adományok gyűjtésében nem elfogadható, ha a költségek aránya meghaladja az 50 százalékot, legfeljebb 20-30 százalék tolerálható, és ez is csak akkor, ha erről az adományozó tud, tette hozzá végül.

Király Antal pár évvel ezelőtt az internetes banki átutalásokra kitalált szisztémával gyűjtött volna adományokat. Ezt felajánlotta az UNICEF-nek, de az ENSZ gyermeksegély szervezete nem válaszolt neki. Nem tételezzük fel, hogy a Király Antal által kért 15 százalék jogdíj miatt, amit minden átutalt összegből kért.

Kecskeméti Edit, a nemzetközi szervezet magyar bizottságának igazgatója úgy idézte fel, a bankok részéről sem volt fogadókészség a rendszerre, majd így folytatta:

- Nem lehet folyamatosan adományt gyűjteni költségek nélkül, mert kivitelezhetetlen hosszú távon, ezt tudomásul kell venni. Azt viszont etikátlannak tartjuk, hogy jutalékos alapon szedjék össze a támogatásokat. Nyugaton ezek a karitatív szervezetek elszámolnak az adományokkal. Vizsgálják náluk azt is, hogy milyen mértékben használják fel jótékony célra a befolyt támogatást. Ha túl nagy arányát fordítják magukra, akkor ezt nyilvánosságra hozzák, hogy az adományozók tudják, mire költik a pénzüket. Ez nálunk még nem divat - mondta.

Véleménye szerint az adományok gyűjtésében nem elfogadható, ha a költségek aránya meghaladja az 50 százalékot, legfeljebb 20-30 százalék tolerálható, és ez is csak akkor, ha erről az adományozó tud, tette hozzá végül.

Kecskeméti Edit, a nemzetközi szervezet magyar bizottságának igazgatója úgy idézte fel, a bankok részéről sem volt fogadókészség a rendszerre, majd így folytatta:

- Nem lehet folyamatosan adományt gyűjteni költségek nélkül, mert kivitelezhetetlen hosszú távon, ezt tudomásul kell venni. Azt viszont etikátlannak tartjuk, hogy jutalékos alapon szedjék össze a támogatásokat. Nyugaton ezek a karitatív szervezetek elszámolnak az adományokkal. Vizsgálják náluk azt is, hogy milyen mértékben használják fel jótékony célra a befolyt támogatást. Ha túl nagy arányát fordítják magukra, akkor ezt nyilvánosságra hozzák, hogy az adományozók tudják, mire költik a pénzüket. Ez nálunk még nem divat - mondta.

Véleménye szerint az adományok gyűjtésében nem elfogadható, ha a költségek aránya meghaladja az 50 százalékot, legfeljebb 20-30 százalék tolerálható, és ez is csak akkor, ha erről az adományozó tud, tette hozzá végül.

Kecskeméti Edit, a nemzetközi szervezet magyar bizottságának igazgatója úgy idézte fel, a bankok részéről sem volt fogadókészség a rendszerre, majd így folytatta:

- Nem lehet folyamatosan adományt gyűjteni költségek nélkül, mert kivitelezhetetlen hosszú távon, ezt tudomásul kell venni. Azt viszont etikátlannak tartjuk, hogy jutalékos alapon szedjék össze a támogatásokat. Nyugaton ezek a karitatív szervezetek elszámolnak az adományokkal. Vizsgálják náluk azt is, hogy milyen mértékben használják fel jótékony célra a befolyt támogatást. Ha túl nagy arányát fordítják magukra, akkor ezt nyilvánosságra hozzák, hogy az adományozók tudják, mire költik a pénzüket. Ez nálunk még nem divat - mondta.

Véleménye szerint az adományok gyűjtésében nem elfogadható, ha a költségek aránya meghaladja az 50 százalékot, legfeljebb 20-30 százalék tolerálható, és ez is csak akkor, ha erről az adományozó tud, tette hozzá végül.

- Nem lehet folyamatosan adományt gyűjteni költségek nélkül, mert kivitelezhetetlen hosszú távon, ezt tudomásul kell venni. Azt viszont etikátlannak tartjuk, hogy jutalékos alapon szedjék össze a támogatásokat. Nyugaton ezek a karitatív szervezetek elszámolnak az adományokkal. Vizsgálják náluk azt is, hogy milyen mértékben használják fel jótékony célra a befolyt támogatást. Ha túl nagy arányát fordítják magukra, akkor ezt nyilvánosságra hozzák, hogy az adományozók tudják, mire költik a pénzüket. Ez nálunk még nem divat - mondta.

Véleménye szerint az adományok gyűjtésében nem elfogadható, ha a költségek aránya meghaladja az 50 százalékot, legfeljebb 20-30 százalék tolerálható, és ez is csak akkor, ha erről az adományozó tud, tette hozzá végül.

- Nem lehet folyamatosan adományt gyűjteni költségek nélkül, mert kivitelezhetetlen hosszú távon, ezt tudomásul kell venni. Azt viszont etikátlannak tartjuk, hogy jutalékos alapon szedjék össze a támogatásokat. Nyugaton ezek a karitatív szervezetek elszámolnak az adományokkal. Vizsgálják náluk azt is, hogy milyen mértékben használják fel jótékony célra a befolyt támogatást. Ha túl nagy arányát fordítják magukra, akkor ezt nyilvánosságra hozzák, hogy az adományozók tudják, mire költik a pénzüket. Ez nálunk még nem divat - mondta.

Véleménye szerint az adományok gyűjtésében nem elfogadható, ha a költségek aránya meghaladja az 50 százalékot, legfeljebb 20-30 százalék tolerálható, és ez is csak akkor, ha erről az adományozó tud, tette hozzá végül.

Véleménye szerint az adományok gyűjtésében nem elfogadható, ha a költségek aránya meghaladja az 50 százalékot, legfeljebb 20-30 százalék tolerálható, és ez is csak akkor, ha erről az adományozó tud, tette hozzá végül.

Véleménye szerint az adományok gyűjtésében nem elfogadható, ha a költségek aránya meghaladja az 50 százalékot, legfeljebb 20-30 százalék tolerálható, és ez is csak akkor, ha erről az adományozó tud, tette hozzá végül.