Pogány, Ördög és Sárkány - A középkori Zala vármegye vezető köznemesi famíliái

Az csak a véletlen műve, hogy a középkori Zala három fontos köznemesi családja, a csébi Pogányok, a pölöskei Ördögök és az ákosházi Sárkányok ilyen neveket viseltek. A későbbi utódok a 19. század végén meg is vádolták őket, hogy az Ördögök és Sárkányok erőszakos, rabló, a Pogányok pedig istentelen életmódjuk miatt kapták ezeket a neveket. Nomen est omen! = A név előjel! ahogy a latin mondás tartja. A mai nyelvészeti kutatások szerint is elképzelhető, hogy belső tulajdonságaik szúrtak szemet a környezetüknek, amik alapján a nem éppen hízelgő jelzőket akasztották rájuk. De más magyarázat is lehetséges, amely szerint inkább a külső tulajdonságok ösztönözhették a névadást. Az Ördögök őse sötét bőrű, fekete szemű és fekete hajú lehetett, a Sárkányoké karcsú, hajlékony és ravasz, mint a kígyó. A Pogányok esete bonyolultabb: lehet, hogy őseik között valóban volt pogány módra élő, templomkerülő, de valószínűbb az a magyarázat, hogy a latin paganus = vidéki, falusi szót hallották félre. Az említett családok címereiben sincs sem ördög, sem sárkány.

Mindhárom család a középkori Zala vezető köznemesi famíliái közé tartozott, akiknek ugyan nem voltak nagy kiterjedésű birtokaik és váruradalmaik, legfeljebb kisebb erődített várkastélyaik, de néhány száz adózó jobbágyportát azért magukénak tudhattak és a vármegyében meghatározó tisztségeket viseltek. Közös bennük az is, hogy mindegyik családot Hunyadi Mátyás király adománya emelte ki az átlagos köznemesi sorból, hogy aztán egy tagjuk a Jagelló királyok, Ulászló és Lajos uralkodása alatt, illetve a mohácsi csata utáni vészterhes korszakban kiemelkedve kivételes karriert fusson be. Ákosházi Sárkány Ambrus 1524 1525-ben a középkori Magyar Királyság harmadik legmagasabb tisztségét viselte, országbíró volt. A ő személyében ismerhettük meg a mai kifejezéssel élve első zalai vállalkozót is, aki marhakereskedelemmel foglalkozott, amiért az akkori nagy öntudattal rendelkező nemesi társadalom mélységesen lenézte.

Néhány évvel korábban Csébi Pogány Zsigmond királyi zászlótartó volt, az ő feladata volt vinni háborúban az ország Szűz Mária képével díszített zászlaját. Még egy fontos tisztséget viselt, a Jagelló királyok idejében a máramarosi sóbányák ispánja volt.

A mohácsi vereség után néhány évvel Pölöskei Ördög Mátyást pedig köznemes létére Zala megye főispánjává nevezte ki Szapolyai János király.

Hivatali tisztségeiken kívül birtokaikat jó házasságokkal tudták gyarapítani és nemcsak egymással, hanem a korabeli Zala szinte minden köznemesi családjával rokoni kapcsolatba kerültek. Néhány esetben még arisztokrata feleségek is kerültek családjaikba. Sárkány János az 1520-as években vehette felségül Alsólendvai Bánffy Petronellát, akivel nem csak családja vagyonát, hanem tekintélyét is sikerült jócskán megemelni. Pogány Zsigmond pedig 1516-ban a szintén arisztokrata Várdai Fruzsinával házasodott össze. Egy oklevél azt is feljegyezte, hogy lakodalmuk költségeire két kisebb mezővárost kellett a vőlegénynek elzálogosítani. Az említett családok lányai is szerencsés házasságokat kötöttek, a 16. század közepén Pogány Sára a mohácsi csatában is résztvevő Brodarics István testvérének, Mátyásnak volt a felsége.

A pölöskei – Ördögvár rekonstrukciója. A 19. század elején Deák Ferenc testvére, Antal szerelmi szállal átszőtt romantikus regét írt „Pölöske” címmel, amit természetesen a Pölöskei Ördög család és kicsi törökkori végváruk ihletett.

A birtokaikból, hivatali tisztségeikből befolyó és házasságokkal szerzett jövedelmeik mellett a Pogányok, Ördögök és Sárkányok hogy rászolgáljanak a nevükre hasonlóan a többi nemes famíliához erőszakos cselekedetekkel is gyarapították vagyonukat. A hatalmaskodás a középkorban egy másik nemes ember birtokának, nemesi kúriájának a megtámadását és kirablását jelentette. Nincs olyan nemesi família, amelyik ebben ne vett volna részt. A hatalmaskodásnak mindenféle vagyontárgy áldozatul eshetett, a motiváció pedig nemcsak anyagi haszonszerzés, hanem közönséges személyes bosszú is volt. Számtalan esetet őriztek meg az oklevelek, 1499-ben Pogány Zsigmond anyai rokonai, a nagyhatalmú Bánffyak Aranyad, Szentpéter és Zalaszeg birtokait rabolta ki. Bő fél évszázaddal később a család egyik női tagját, Pogány Sárát idéztette meg Nádasdy Tamás nádor hatalmaskodás miatt, amiben természetesen nem személyesen vett részt, hanem jobbágyait és szolgálattevőit küldte a példák sorát pedig vég nélkül szaporíthatnánk.

Középkori sárkányábrázolás. A zalai Sárkány család címerében nem szerepelt Fotó: Archív

A vármegye híres családjainak emlékét az utódok is megőrizték. A 19. század elején Deák Ferenc testvére, Antal szerelmi szállal átszőtt romantikus regét írt Pölöske címmel, amit természetesen a Pölöskei Ördög család és kicsi törökkori végváruk ihletett. A rege cselekménye a 17. század elején játszódik és a hősi helytállás dicső példájával állít emléket a hajdani zalai köznemességnek.