Már Japán felé vette az irányt Bicsák Bence

- Három hét Livignóban, magaslaton. Sikerült jól megalapoznia a tokiói szereplést?

- Egy biztos, nagyon élveztem a munkát, a csendet, a nyugalmat, amit ott megélhettem. Sok kilométer van bennem, és a munka mellett ez a tábor arra is jó volt, hogy mentálisan feltöltődjek – felelte Bicsák Bence.

- Kettesben készült az edzőjével, Tóth Szilárddal, vagy akadt edzőpartnere is a három hétre?

- Most nagyjából egyedül voltam, egy-két kerékpáros edzést csináltam Parti Andrissal, sőt Valter Attilával is gurulhattam kicsit az edzőtábor alatt, de jórészt magamra és az edzőmre támaszkodtam. A tervezett munka, sőt, még annál több is van bennem, így jó érzésekkel gondolhatok az előttem álló feladatra, az olimpiára.

- És jó érzésekkel gondol?

- Most már igen. Kellett hozzá az is, hogy június elején megnyerjem a francia Grand Prix első fordulóját Dunkirkben a spanyolok ötszörös világbajnoka és olimpiai ezüstérmese, Javier Gómez előtt. Ez a siker kicsit helyre rakta a lelkem, mert nagyon nehezen mentem keresztül az elmúlt egy-másfél éven.

- Ennyire megviselte a járvány?

- A triatlonsportban nagyon sokáig nem rendeztek nemzetközi versenyt, az idén tavaszra betervezett nyolc viadalból mindössze három lett megtartva. Nagyon kemény téli alapozást csináltam végig, viszont a versenyek elmaradtak. Én pedig toltam tovább teljes erőbedobással az edzéseket. Az edzőm szólt, hogy álljak meg, mert ennek nem lesz jó vége, de én este is begörcsölve feküdtem az ágyban. Ez az állapot felőrölt és természetesen vissza is ütött. Fizikailag és lelkileg is nagyon rosszul éreztem magam, de a francia Grand Prix-siker és a mostani livignói edzőtábor sokat lendített rajtam.

- Mit csinál másképp?

- Levettem a terhet a saját vállamról. Annyira túltoltam mindent, annyira akartam, hogy tökéletesen alakuljon a felkészülésem, hogy közben agyonnyomtam saját magam. Két évvel ezelőtt a legjobb tízben voltam a világranglistán, dobogón zártam világbajnoki futamon és világkupaversenyen is, az idén pedig csak keresgéltem önmagam a pályán. Az olimpia az a verseny, amelyen bármi megtörténhet, én egyet kérek a fentiektől a rajtra: hadd lehessek igazán önmagam, mert akkor talán a régi Bicsák Bencét láthatjuk az olimpián.