Beszélgetés Németh Kristóffal, a keszthelyi Kármel kántorával

A korábban a fővárosban és Szentendrén is kántorizáló fiatalember felelevenítette: számára a húsvét már gyermekként meghatározó ünnepe volt a tavaszi időszaknak, súlyát pedig abból is érezte, hogy családjával több napon át ment a szertartásokra, s élményt adott, hogy ilyenkor együtt lehetett a szeretteivel, így ehhez az időszakhoz az öröm kapcsolódott.

Akárcsak ma, hiszen a nagycsütörtöktől húsvétvasárnapig tartó időszak – a szent három nap – a gyász és a fájdalom megélésétől a feltámadás, s így megmentésünk-megváltásunk jó híréig vezet.

Németh Kristóf ezen napok egyházi hagyományairól is beszélt a műsorban, különösen a szertartások zenei rendjéről, hiszen az teljesen eltér az év többi időszakában megszokottól.

Szóba került a gregorián is, amelyet nem lehet időbeli kereketek közé szorítani, mivel az már a feltámadás fényében értelmezi a zenét – éppen ezért ez a műfaj „nem lesz szomorúbb nagypénteken, mint húsvétvasárnap, de a dallamfordulatokban mégis érezhető a különbség”. Németh Kristóf azt mondta: ez a legmagasztosabb, legsajátosabb eszköz arra, hogy kifejezzék az adott szentmise, illetve szertartás üzenetét.