Zala megye 17 kilométer hosszú Balaton-partot kapott

A zalaszentgróti járás, mint közigazgatási egység megszűnt, területét a keszthelyi járáshoz, és a megnagyobbodott területű keszthelyi járást, Keszthely város járási székhellyel Zala megyéhez csatolták. (Így a megye új települései: Hévíz, Vonyarcvashegy, Alsópáhok, Felsőpáhok, Nemesbük, Cserszegtomaj, Rezi, Karmacs, Vindornyalak, Zalaköveskút, Kisgörbő, Döbrönce, Nagygörbő, Vindornyaszőlős, Óhíd, Kisvásárhely, Mihályfa, Sümegprága, Sármellék, Szentgyörgyvár, Zalavár, Várvölgy, Vállus, Balatongyörök, Gyenesdiás, Zalaszántó, Vindornyalak.) Zala megye ezzel 17 kilométer hosszú Balaton-partot kapott.

A Zalai Hírlap természetesen folyamatosan beszámolt a megye új városának történéseiről, eseményeiről. Például az 1979. február 2-án Keszthely várossá nyilvánításának 25. évfordulója alkalmából tartott ünnepi tanácsülésről, amelyen dr. Földes István, városi tanácselnök beszédében hangsúlyozta, hogy „Keszthely az elmúlt negyedszázad alatt könnyűipari létesítményekkel gazdagodva is megőrizte, sőt erősítette üdülőváros jellegét, történelmi múltját, kulturális hagyományait.” A hírlap Keszthelyi Krónika mellékletével is köszöntötte a jubiláló várost. Ebből az 1979-es évből válogattunk fotókat archívumunkból a galériába.

Ebben az évben a Zalai Hírlap többek között hírt adott a Georgikon Majormúzeumban folyó bővítésről, ahol a felújított épületben kap majd helyet a könyvtár, a restaurátor műhely, valamint az intézmény tárgyraktára és ideiglenes kiállítóhelye. De tudósítást olvashattunk a város központjában épülő ezeradagos önkiszolgáló étterem építéséről, melynek átadását 1980 májusára tervezték. A beruházások mellett olvashattunk a város kulturális eseményeiről is, természetesen nem maradhatott ki az 1959 óta megrendezett, országos hírűvé vált Új Helikoni Ünnepség sem.