Életben tartották a népművészeti értékeket Csentén

A szlovéniai magyarság hagyományőrzése két karakteres néprajzi tájegység, a Hetés és az Őrség népi kultúrájából táplálkozik. E tájak népművészeti értékei közül a Muravidéken élő magyarság ma talán a hetésinek nevezett népviseletére és hímzésére a legbüszkébb. Arra a motívumvilágra, amit néhány éve még a feledésbe merülés reális veszélye fenyegetett. Hogy nem így történt, abban kiemelkedő szerepe volt a csenteieknek, hiszen az itt élők 35 éve elsőként kezdtek el szervezett formában újra a táji hagyományokat felkaroló kézimunkázással foglalkozni. Munkájuk eredménye látható a település faluotthonában.

A kiállítás megnyitóján Soós Mihály, a Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet igazgatója többek közt arról beszélt, hogy a 35 esztendő alatt a Kárpát-medence több mint 20 tájegységének motívumvilágát sajátították el a szakkör tagjai, akik a helybéli Bazsika Magda vezetésével, valamint a Zalaegerszegen élő Török Eta szakmai irányítása alatt tevékenykedtek. A tárlaton tematikus elrendezéssel tekinthette meg ezeket a közönség. Soós Mihály szólt arról is, hogy a szakkör tagjai közül Horváth Margit és Jandl Olga elnyerte a népi iparművész címet, s reményeik szerint hamarosan Nemec Rozina is ugyanezzel az elismeréssel büszkélkedhet.

– Ha körbenézünk a teremben. életműveket láthatunk – folytatta az igazgató. – Olyanokat, amelyekre méltán lehetünk büszkék, hiszen a miénkek. A csentei hímzőszakkör tagjainak munkássága azonban akkor teljesedik ki, ha tudásukat átadják utódaiknak, ha a gyermekeikkel, unokáikkal megszerettetik a kézimunkázást.