2022.08.24. 20:00
Néró és Irsai Olivér már megmutatták képességeiket – Elkezdődött a szüret Nagyradán
A sötétkék színű, bőlevű és fűszeres zamatú Néró fajtájú szőlőt szüretelt a nagyradai Szelemen-hegyen Kovács Ottó borász. A tömött, nagy fürtöket látva a gazda kedvező folytatásban bízik és reméli, hogy a szőlőből készült nedű is kivételesen jó tétellé érik.
Kovács Ottó a Szelemen-hegyen a Néró fajtájú szőlőt szüreteli lányaival, Kovács Lillával és Kovács Olíviával
Forrás: Szakony Attila / Zalai Hírlap
Az elmúlt hét esős időjárása után a napokban már kimerészkedtek a szőlőtőkék közé a szüretelők. Nagyradán éppen a vörös, mézédes Néró fajtájú csemegeszőlő volt soron, ez az egyetlen ilyen, amiből vörösbor készíthető.
Kovács Ottó borász jóvoltából betekintést nyerhettünk a fürtök leszedésétől, a daráláson keresztül a hordóba kerülésig számos gépesített folyamatba. Közben azt is elárulta, hogy a Szelemen-hegyen és környékén az elmúlt három évhez képest szebben fejlődött a szőlő, bár az időjárás így is tartogatott meglepetéseket.
Nagyrada szőlőhegye kiváló program egy túrához. Ha valaki meglátogatja e hegyet, biztos lehet benne, hogy nem csak a helyi borok aromája, hanem a Kis-Balaton lenyűgöző panorámája is elszédíti. A hegyről ugyanis kiválóan látszik a tó, az azt körülvevő zöld környezet és a Badacsony is, köszönhető mindez a kitisztult hegyi levegőnek. A hegyre több út is vezet, de a látnivalókban leggazdagabb a falun keresztül vezető út. Ezen keresztül tehetünk egy falubeli sétát és egy hegyi kirándulást is, megtekintve ezzel a helyi hegy pincéit és szőlőültetvényeit.
– A kora tavasz esősen alakult, aztán egy szárazabb időszak után eső is jutott a szőlők alá, majd jött a hetekig tartó szárazság – folytatta. – Biztosan lesz hatása, de az itteni kötöttebb talaj jobban megtartotta a vizet. Az előző évekhez képest kicsivel korábban indíthattuk a szüretet a fehér Irsai Olivérrel, s szép terméssel találkoztunk. Meglepetésként ért az újfajta vadkár, amit őzek és szarvasok okozhattak azzal, hogy közel 300 tőkét teljesen lelegeltek. A nagy aszállyal magyarázható a tettük, hiszen máshonnan nem juthattak folyadékhoz csak a duzzadó, érett fürtökből csemegézhettek.
Forrás: Szakony Attila / Zalai Hírlap
A nagyradai szakember hozzátette: az elmúlt napok esőiből közel 45 milliméter áztatta a talajt, de ez a cukorfokot már nem befolyásolta, az Irsainál 17-es lett, ami átlagos, míg a Néró esetében a 20-as magasnak mondható. Mindkettő finom szőlőfajta, ám nem felelnek meg annak a trendnek, hogy Fokvárostól Tokióig kibírja a hajóutat. Ezeket egy-két nap alatt kell elfogyasztani, ezért inkább a bornak "állnak" jól. A csemegeszőlők azért édesek, mert nincs bennük sav, alacsony a mustfoka. A Néró viszont másképp működik, az ebből készült vörös nedű az egészségre jó hatással van.
Sok borászhoz hasonlóan Kovács Ottó is beleszületett a mesterségbe, hiszen a családban nemzedékek óta mindenkinek volt birtoka. Szülei sosem erőltették rá a munkát, így soha nem is fordított hátat a szőlőnek. Igaz, először állattenyésztést tanult Keszthelyen, majd az egyetem, pontosabban a borászat fakultáció hozott fordulatot, végül a Kertészeti Egyetem posztgraduális képzésén bővítette tudását.
– Aztán tíz hektáros területen szeptemberben indulhat a nagyüzem rizlingszilvánival, zenitekkel és szürkebaráttal – mesélte Kovács Ottó. – Jelenleg szép egészséges a szőlő, a középérésű fajtáknak kifejezetten jól jött a csapadék. Nehéz még bármit jósolni, de bízom benne, hogy kitűnő minőségű borokat készíthetünk. A korszerű technológia már beköltözött a pincénkbe, de természetesen a hagyományos fahordós érlelésnek is megvan a maga bája.
A zalai hazánk legnagyobb magyar borvidéke volt egykor: 1860-ban például 34 ezer borházat és pincét számoltak össze a megyében. Történetisége szerint azonban ez a borvidék ősidők óta a balatonmelléki borvidékhez tartozott, s csak 2006 óta viseli ismét a Zalai Borvidék nevet. A Zalai Borvidéken 2 hegyközség működik, a Zalaszentgróti Hegyközség és a Dél-Zalai Hegyközség, ez utóbbiba tartozik a radai hegyhát is.
Korábbi cikkeink a témában:
