Megemlékezés Zrínyi Miklós halálának 355. évfordulóján Zalaegerszegen

Zrínyi Miklós (1620–1664) költő és hadvezér polgármesteri hivatal előtti lovasszobránál emlékeztek a magyar és a horvát történelem kiemelkedő egyénisége halálának 355. évfordulójára. A korhű kosztümöt viselő hagyományőrző alakulatok, köztük a murakeresztúri Zrínyi-kadétok bevonulását a horvát és a magyar himnusz követte, majd a zalaegerszegi Zrínyi-gimnázium növendékei, valamint a murakeresztúri Zrínyi Miklós Általános Iskola tamburásai adtak műsort.

Ünnepi beszédet a szervező egyesületek elnöke, Paál István mondott. Kiemelte, minden Zrínyire emlékezünk e napon, akik jó magyarok és jó horvátok voltak egyszerre, s jól foglalták egybe a családi birtokok védelmét a nemzet igényeivel, hosszú távú érdekeivel. Nem volt védelmi csata, ahol ne hullott volna Zrínyi-ivadék, az egyik legkiválóbb sarjnak mégsem jutott hősi halál, csak hősi élet. Zrínyi Miklós katonai pályája gyorsan ívelt felfelé, várkapitányi, dunántúli főkapitányi beosztást kapott, nem rajta múlott, hogy a török kiűzése csak később, már nélküle történt meg. Csaknem két évtizeden át, egészen titokzatos haláláig Zala és Somogy vármegye főispánja is volt. Zrínyi Miklóst 1664. november 18-án, a kursaneci erdőben, élete teljében, 44 évesen érte utol a halál. A vadkantámadás verziója kételyek sorát vetette fel, ezeknek eredt nyomába a szombathelyi Markusovszky kórház két szakorvosa, megállapítva, hogy a sebesüléseket nem vadkan okozhatta. Zrínyi merénylet áldozata lett – hangoztatta Paál István. A Habsburgok több száz éven át az emlékét is igyekeztek elhomályosítani, a család márvány síremlékei porrá lettek, nehogy a mindenkori zsarnokság elleni küzdelem jelképévé váljanak – mondotta.

A megemlékezés koszorúzással zárult, az élen Pácsonyi Imre, a Zala Megyei Közgyűlés alelnöke, valamint Balaicz Zoltán polgármester és Gecse Péter alpolgármester helyezte el a tisztelet virágait.