Gazdaság - felpörgetve, Széchenyi-kártyával

E megdöbbentő adatsort dr. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke közölte a minap, a Széchenyi-kártya Program road show-jának megyeszékhelyi állomásán, megjegyezve: ebbe a folyamatba mindenképpen be kell avatkozni.

Ma Magyarországon 3,8 millió ember dolgozik, és mindössze 500 ezren az ipari, termelő szférában, említette dr. Parragh László. Valóban szükség van 1 millió munkahelyre - jelentette ki -, de ehhez elengedhetetlen az oktatási rendszer, főként a szakképzés átalakítása és a piaci igényekhez való igazítása.

- Öt éve csatlakoztunk, ennek ellenére azóta mégis inkább távolodtunk az Európai Uniótól. Ezért valódi konvergenciára és gazdaságfilozófiai váltásra van szükség. Kiemelt feladat a monopóliumok megtörése és a versenyképes gazdasági környezet megteremtése, amelynek szükséges eleme például az adó- és bürokráciacsökkentés, a feketegazdaság és a korrupció visszaszorítása.

Parragh László úgy vélte: a gazdaságfejlesztésben óriási szerepe van a kamarának, amely hosszú küzdelem után idén őszre elérte például, hogy a helyi termelő eladhatja saját zöldségét, gyümölcsét települése iskolájának, óvodájának.

A gazdaság motorjának beindítását szolgálja az új Széchenyi Terv, amelyre 1800 milliárd forint áll rendelkezésre, jelentette be Gyutai Csaba országgyűlési képviselő, Zalaegerszeg alpolgármestere. Ezen összeg 50-60 százalékát közvetlenül vállalkozásfejlesztésre fordítja a kormány.

- Ehhez kapcsolódva elindítjuk Zalaegerszegen a Deák Ferenc Városépítő Programot. Ennek keretében folytatjuk a közműépítéseket és az intézményrendszer fejlesztését, a legfontosabb eleme azonban az, hogy hozzásegítjük a városban működő vállalkozásokat a Széchenyi Terv forrásaihoz. A város segítséget nyújt majd az önrész előteremtéséhez. Azt valljuk ugyanis: ha erősek a vállalkozók, erős lesz a város is.

A politikus szerint így mintegy 4 milliárd forint szerezhető meg Zalaegerszeg és a helyi cégek számára.

Ugyancsak a vállalkozásfejlesztést szolgálja a Széchenyi Kártya Program, mely újabb elemekkel bővült. A folyószámla hitel mellett most már forgóeszköz- és beruházási hitelt is folyósíthatnak a bankok és takarékszövetkezetek, a jövő év elején pedig bevezetik a pályázatokon elnyert forrásokhoz önerőt biztosító finanszírozást.

- A program előnyei változatlanok: könnyen elérhető, egyszerű és gyors a hitelbírálat - magyarázta a fórumon Martini Ferenc, a KA-VOSZ Zrt. pénzügyi vezetője. - A forgóeszközhitelt például áruvásárlásra, szezonális illetve taktikai készletbeszerzésre lehet használni. A maximum összege 25 millió forint, a futamidő akár 3 év is lehet. A beruházási hitel egyik különlegessége, hogy nem a számlaforgalomhoz kapcsolódóan állapítja meg a bank a kölcsön összegét - mint a Széchenyi Kártyánál -, hanem a beruházás nagyságrendje alapján dönt erről. Ebből például új és használt ingatlant, gépeket lehet vásárolni. A hitel maximális összege 50 millió forint lehet, így ha valaki minden elemét kihasználja a Széchenyi Kártya Programnak, akár 100 millió forint forráshoz is juthat.

A beruházásnál a tervezett költségek 20 százalékát saját erőként fel kell mutatni. Ezt a hitelt 8,5 százalék körüli áron kaphatják meg a vállalkozók, és fontos újdonság, hogy más hitelekkel összevonható, a már meglévők mellé is felvehető. A program minden elemére 2 százalékos állami kamattámogatás, továbbá garanciadíj-támogatás jár, egyaránt 3 évre. A készfizető kezességvállalást - vagyis a kiegészítő fedezetet - továbbra is a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. nyújtja.

- E társaság tulajdonosi szerkezete különleges, hiszen a cég többségi tulajdonosa - 50 százalék plusz 1 szavazattal - a Magyar Köztársaság Kormánya, emellett 13,97 százalék az MFB Zrt.-é, a fennmaradó részen pedig kereskedelmi bankok, takarékszövetkezetek, vállalkozói érdekképviseletek osztoznak - adott tájékoztatást Bajzáth Anna, a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. igazgatóhelyettese.

A 2002-ben indult Széchenyi Kártya Program igazi sikertörténet, jelentette ki a házigazda Mazzag Ferenc, a ZMKIK elnöke. Eddig több mint 135 ezer kártyát bocsátottak ki Magyarországon, 800 milliárd forint értékben, s Zala megyében is impozánsak az adatok: csak idén 1,6 milliárd forint hitelt folyósítottak a pénzintézetek.


Korábbi, Széchenyi-kártyáról szóló cikkeket talál a kapcsolt anyagok között!