Rigócsőr, az utcazenész

A Grimm testvérek meséjéből Tóth Réka Ágnes írt verses szöveget, a rendezésre pedig Halasi Dánielt hívták meg. A fiatal szakember édesapja Halasi Imre, a Hevesi-színház örökös tagja, aki 1982-től 15 éven át a teátrum rendezője, 1987-től tíz évig pedig igazgató-főrendezője volt. Jelenleg is itt dolgozik vendégként, a Svejk című komédiát rendezi, aminek április 18-án lesz a bemutatója. Halasi Dániel tavaly végzett a Színház- és Filmművészeti Egyetem bábrendezői szakán, amit most indítottak először az egyetem történetében.

– Eredetileg nem bábrendezőnek készültem, de beleszerelmesedtem ebbe a világba, amely a maga varázslatos eszközeivel igen sokra képes – mondja Halasi Dániel, aki pályakezdő létére egyebek közt már Miskolcon, Egerben és Nyíregyházán is rendezett gyerekdarabokat, közelebbi ismeretséget kötve Misi mókussal, Rémusz bácsival, Hófehérkével.

– A Rigócsőr király nagyon fontos mese, amely a felnőtté válásról, a külső és belső értékek viszonyáról, mások és önmagunk elfogadásáról árul el sokat – foglalja össze a rendező. – A darab világa nálunk egy körasztalon elevenedik meg, aminek egymást követő cikkelyein játszódik a történet. A csattanót az adja, hogy a teljes kört bejárva derül ki, hogy az induláshoz legközelebb eső, szomszédos mező rejtette a boldogság lehetőségét.

Medgyesi Anna, Szilinyi Arnold, Benkő Zsuzsanna, B. Szolnok Ágnes és Farkas Attila a próbán. Fotó: Pezzetta Umberto

A való életben sem ritkaság, hogy hosszas keresgélés után döbbenünk rá, mindvégig ott volt az orrunk előtt az igazi lehetőség. Erről szól a világszép Galagonya királylány története is. Akik még emlékeznek az eredeti mesére, tudják, hogy Rigócsőr király koldus képében leckézteti meg a kérőit sorra kigúnyoló, elkényeztetett királylányt, s segíti abban, hogy felismerje a valódi értékeket. Önmagában és másokban egyaránt.

– A mi koldusunk valójában utcazenész, aki megrendezett színjáték keretében vezeti végig Galagonyát az egész önismereti teszten – kapcsolódik Tóth Réka Ágnes, aki színháztudomány és esztétika szakon végzett két éve. Ő sincs zalai kötődés híján, édesapja idevalósi.

A darab zenéjét Monori András írta, a díszletet és a bábokat Paráda Zsolt tervezte. A mese apró bunraku bábokkal elevenedik meg, de formabontó megoldásokat is alkalmaznak. Galagonya kérői például rugós bohócdobozból ugranak elő, illetve síkbábok is szerepelnek, UV fényben.

Halasi Dánielt egerszegi emlékeiről is kérdezzük.

– 12 éves koromban jártam itt utoljára, de amikor visszatértem, egyetlen pillanat alatt feléledtek a régi illatok, képek. Megkerestem a városban a gyerekkoromból ismerős helyeket, és persze találkoztam a régi színészekkel is. Wellmann György például avval fogadott, reméli, hogy most nem harapom meg, mert állítólag hatévesen erre vetemedtem. Megnyugtattam, ettől nem kell tartania. Remélem a kutyám is hallotta.