Orosz-ukrán háború

2023.12.17. 08:12

Putyin szerint teljes képtelenség, hogy Oroszország megtámadja a NATO-t

662. napja tart a háború a szomszédunkban. Hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner és az Origo híreiből válogatunk.

Egy idős férfi élő közvetítést néz Vlagyimir Putyin orosz elnök év végi sajtótájékoztatójáról a moszkvai otthonában 2023. december 14-én

Forrás: AFP

Fotó: Olesya KURPYAYEVA

Támogatásáról biztosította Putyin elnökjelöltségét az orosz kormánypárt

Egyhangú támogatásáról biztosította Vlagyimir Putyin hivatalban lévő államfő elnökjelöltségét vasárnapi moszkvai kongresszusán a kormányzó Egységes Oroszország párt.

Putyin múlt héten jelentette be, hogy ismét indul az elnöki posztért. Korábban négyszer választották meg az államfői tisztségbe: 2000-ben, 2004-ben, 2012-ben és 2018-ban. A tavalyi alkotmánymódosítás elfogadása megnyitotta előtte az utat, hogy 2024-ben is indulhasson a választáson.

Az államfő hivatalosan függetlenként indul a választáson. A választási kampányban az Egységes Oroszország támogatja.

Az orosz parlament felsőháza 2024. március 17-re tűzte ki az orosz elnökválasztást. A Központi Választási bizottsága úgy határozott, hogy a szavazás három napig - március 15-től 17-ig - fog tartani.

Ukrán kormányzói hivatal: az orosz erők ismét Herszont lőtték

Az orosz erők újabb támadást intéztek a dél-ukrajnai Herszon város központja ellen, az ágyúzás következtében egy 81 éves helybeli férfi életét vesztette - közölte a Herszon megyei kormányzói hivatal a Telegramon.

A közlésben károkról egyelőre nem tettek említést.

A dél-ukrajnai műveleti parancsnokság arról adott hírt, hogy az Odessza közelében lelőtt orosz drón roncsai lakóházra zuhantak, ami miatt meghalt egy helyi lakos.

A Donyeck megyei kormányzói hivatal a Telegramon közölte, hogy szombaton egy civil vesztette életét és három megsebesült a régióban az orosz hadsereg támadásai következtében.

A Zaporizzsja megyei kormányzói hivatal közlése szerint az orosz erők a hétvégén 21 települést támadtak a régióban, eddig két helyi lakos sérülését erősítették meg. A Telegramon nyilvánosságra hozott közlemény szerint szombaton és vasárnap 174 csapást mértek az oroszok a megyére, míg az előző napokban átlag 60-75 támadást hajtottak végre.

Az ukrán katonai hírszerzés a Telegramon közzétett jelentésében azt írta, hogy Oroszország növelte a nyomást a zaporizzsjai atomerőműben dolgozó több száz ukrán szakemberre. Moszkva azt követeli tőlük, hogy december 31-ig vegyék fel az orosz állampolgárságot és szerződjenek le a Roszatom orosz nukleáris energetikai vállalattal. A hírszerzés hozzátette, hogy emellett az orosz energiamérnökök körében is egyre nagyobb az elégedetlenség a be nem váltott ígéretek miatt, főként azért, mert két hónap helyett hat hónapig vagy tovább kell dolgozniuk a megszállt ukrajnai atomerőműben, mivel Oroszországban nehéz megfelelően képzett szakembereket találni a pótlásukra.

Az ukrán vezérkar vasárnapi összesítése szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége mintegy meghaladta a 346 ezret. Az ukrán erők szombaton megsemmisítettek egyebek mellett 19 orosz harckocsit, 37 tüzérségi és négy légvédelmi rendszert, valamint negyven drónt. Az elmúlt nap alatt 89 összecsapás volt az orosz és az ukrán csapatok között.

Folytatódik a drónháború Ukrajnában

Oroszország és Ukrajna vasárnap is kölcsönösen drónokkal támadta egymást az orosz védelmi minisztérium és az ukrán légierő legutóbbi jelentései alapján.

Legalább 35 ukrán drónt lőttek le az éjszaka folyamán Lipecki, Rosztovi és Volgográdi régió felett – közölte az orosz védelmi minisztérium a Telegramon. Az ukrán légierő szombaton közölte, hogy az előző éjszaka Oroszország által 11 ukrán terület ellen indított 31 drónból 30-at lőttek le.

Az orosz védelmi minisztérium vasárnapi közleménye alapján az éjszaka folyamán 33 ukrán drónt lőttek le a három oroszországi régió felett, majd a volgográdi régió felett a nap folyamán újabb kettőt.

A volgográdi régió kormányzója, Andrej Bocsarov elmondása szerint a dróntámadásnak nem voltak áldozatai és nem okozott anyagi kárt.

Vaszilij Golubev, az oroszországi Rosztov megye kormányzója „tömeges dróncsapásokról” számolt be Morozovszk és egy másik, nyugatabbra fekvő város közelében. Golubev szerint a legtöbb drónt lelőtték, és nem voltak áldozatok. Beszámolójában károkról nem tett említést. Nem szólt arról a légibázisról sem, amely ellen az éjszaka folyamán orosz ellenzéki források szerint Ukrajna drónokkal támadást intézett.

Az ukrán légierő az éjszaka folyamán húsz iráni gyártmányú Sáhid drón lelövéséről számolt be. Az ukrán légierő beszámolt egy H-59-es manőverező robotrepülőgép lelövéséről is, amelyet az ország orosz ellenőrzés alatt álló déli területéről indítottak el.

Ukrán források egy polgári áldozatról tettek jelentést, miután Odessza közelében egy lelőtt orosz drón magánházba csapódott és felrobbant.

Putyin: teljes képtelenség, hogy Oroszország megtámadja a NATO-t

Képtelenségnek nevezte egy vasárnapi tévéműsorban Vlagyimir Putyin orosz államfő Joe Biden amerikai elnöknek azt az állítását, hogy Moszkva megtámadhatja a NATO-t .

Ez teljes képtelenség. Úgy gondolom, hogy ezt Biden elnök is érti, ez csak egy szófordulat, hogy igazolja az orosz viszonyban folytatott elhibázott politikáját

 - jelentette ki Putyin a Rosszija 1 csatorna Moszkva. Kreml. Putyin című műsorában.

Oroszországnak nincs erre semmi oka, nem érdeke - sem geopolitikai érdeke, sem gazdasági, politikai vagy katonai érdeke -, hogy háborút indítson a NATO-országok ellen. Nincsenek területi követeléseink egymással szemben, nem kívánjuk rontani a velük való kapcsolatokat. Mi a kapcsolatok fejlesztésében vagyunk érdekeltek

– hangsúlyozta.

Russian President Vladimir Putin
Vlagyimir Putyin orosz elnök részt vesz az éves különleges televíziós kérdés-felelet ülésszakon és az év végi sajtótájékoztatón, amelyet a tervek szerint az oroszországi Gostiny Dvor kereskedelmi és kiállítási központban tartanak , Moszkva, 2023. december 14.
Fotó: Sefa Karacan / Forrás: AFP

Azt mondta, hogy Oroszországnak nincsenek problémái az észak-atlanti szövetség országaival és éppen ők azok, akik mesterségesen problémákat kreálnak, mert nem akarnak vetélytársat Oroszországban. Kifejezte meggyőződését, hogy a szövetség további bővítése nem hoz nagyobb biztonságot Európának. Nehezményezte, hogy Oroszország harminc éve próbál megegyezni Európában a biztonság elveiről, de válaszul vagy "cinikus megtévesztéssel és hazugságokkal", vagy nyomásgyakorlási és zsarolási kísérletekkel szembesült, miközben a szövetség Moszkva tiltakozása ellenére folyamatosan bővül és egyre közelebb kerül Oroszország határaihoz.

Leszögezte, hogy 

a nyugati országoknak a jövőben meg kell találniuk a kapcsolódási pontokat Oroszországgal, mert számolniuk kell vele.

Kifejezte meggyőződését, hogy Washington Moszkva állítólagos háborús terveire vonatkozó álláspontja téves. Egyúttal valószínűtlennek nevezte, hogy az Egyesült Államok, figyelembe véve a világ fejlődési kilátásait, „annyira érdekelt lenne abban, hogy Oroszországnak stratégiai vereséget okozzon, ahogyan ezt ott húsz évvel ezelőtt gondolták, és ahogy ezt nyilvánosan ki szokták jelenteni”.

Nem hiszem, hogy ez magának az Egyesült Államoknak is nemzeti érdeke lenne

– fogalmazott az orosz elnök.

Az elnök egy interjúban elismerte: 

a biztonsági és hírszerzési szerveknél szerzett húszéves tapasztalata, majd a későbbi, kormányzati funkciókban elnyert ismeretei ellenére a 2000-es évek elején „naiv” elképzelése volt arról, hogy az egész „úgynevezett civilizált világ” megértette: Oroszország megváltozott, nincs már ideológiai konfrontáció és nincs is rá ok.

 Azzal vádolta meg a Nyugatot, hogy támogatta az országon belüli szeparatista törekvéseket és a Szovjetunió összeomlása után Oroszországot is el akarta pusztítani, hogy erőforrásai birtokába jusson.

Ukrán katonák a New York Timesnak: „öngyilkos támadásokra” küldenek minket

Az ukrán tengerészgyalogosok szerint „öngyilkosság” és „pazarlás” a Dnyeper folyó keleti partján, a Herszon régióban zajló hadműveletek folytatása a rendkívül nehéz körülmények és a védelmi erők súlyos veszteségei miatt – írja  a The New York Times az eseményekben részt vevő tengerészgyalogosok beszámolójára hivatkozva.

Az ukrán katonák állítólag azért is minősítették brutálisnak és hiábavalónak az offenzívát, mert csapataik vereséget szenvedtek a folyónál még azelőtt, hogy átértek volna a túlpartra.

Az ukrán 22. gépesített dandár egyik katonája egy tüzérségi lövedékekkel teli ládát mutat a kelet-ukrajnai Bahmut település közelében húzódó frontvonalnál 2023. december 7-én
Fotó: Maria Senovilla / Forrás: MTI/EPA

Akiknek pedig sikerült átérni a bal partra, nem tudták hová beásni magukat. Több katona és tengerészgyalogos beszélt újságírókkal, aggodalmukat kifejezve a súlyos veszteségek és amiatt, hogy szerintük a tisztviselők túlságosan optimista jelentéseket adtak ki az offenzíva előrehaladásáról – olvasható a cikkben.

Az ukrán haditudósító a katonák kimerültségére panaszkodott

Jelentősebb sikerekről egyik fél sem számolhat be az elmúlt hónapokban az orosz-ukrán háborúban, az ellenoffenzíva sem hozott áttörést, mondta el egy ukrán katonai tudósító, Csapljenko. Az ukrán katonák fáradtságáról, kimerültségéről is beszélt. Azt is elmondta, hogy a Nyugattól kapott harci eszköz támogatás sem elégséges, hogy több a harckocsi, mint a hozzájuk való felszerelés. Ezenkívül hiányoztak a légvédelmi rendszerek és a repülőgépek, helikopterek. Arra is utalt, hogy nem biztos, hogy minden szükséges feltétele adott volt az ellenoffenzívához, de egyes NATO országok belehajszolták az ukránokat ebbe.

A Magyar Nemzet teljes cikke ITT olvasható el.

Két nő megsérült a Herszon elleni támadásban

Olekszandr Prokudin, Herson kormányzója szerint egy 78 éves nő robbanás okozta sérüléseket, egy 63 éves nő pedig töréseket és zúzódásokat szenvedett, miután Oroszország helyi idő szerint szombaton 12:50 körül támadást indított Herszon ellen. Mindkét sebesültet kórházba szállították.

A támadás következtében több lakóépület is jelentősen megrongálódott.

Több mint tízezren érkeztek Ukrajnából szombaton

Magyarország területére 2023. december 16-án 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 6311 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 4047 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 41 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

Ez történt szombaton:

 

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában