2011.12.01. 14:44
Légy jó mindhalálig - Az üzenet ma különösen aktuális...
Nyilas Misi története elevenedik meg péntektől a Hevesi Sándor Színház színpadán. Móricz Zsigmond Légy jó mindhalálig című művének musicalváltozatát 19 órától láthatják a nézők.
A történet zenés változata a Debreceni Csokonai Színház megalakulásának 150. évfordulójára készült 1991-ben. A zenét Kocsák Tibor, a librettót Miklós Tibor írta, az átkötő jeleneteket pedig Pinczés István, aki azóta tizenhétszer vitte már színre a művet, rendezésében például japán és finn nézők is megismerkedhettek Nyilas Misi sorsával.
Az egerszegi teátrumban szintén az ő útmutatása mellett készülnek az előadásra.
- Szerencsére időről időre előkerül a darab, ebben az évadban Zalaegerszeg mellett Szolnokon és Tatabányán is. Üzenete ma különösen aktuális - mondta Pinczés István. - Minél nehezebb a gazdasági élet, minél nagyobb a feszültség, a létbizonytalanság, a szegénység a társadalomban, annál nagyobb értéke van az emberi jóságnak, a szeretetnek. Az utóbbi évtizedekben elsekélyesedett az érzelmi élet, a szülők kevesebbet törődnek a gyerekekkel, hiszen többet kell dolgozniuk, sok a csonkacsalád, sok a gond az oktatásban: a tanárok pozíciója csorbult, tekintélyük elveszett, a diákok szabadabbak, fegyelmezetlenebbek, a szülők sem úgy tekintenek a pedagógusra, mint helyettesükre, ahogy azt a Móricz-regényben olvastuk... Mindenkit érnek az életben sérelmek, Nyilas Misivel, sorsának egy-egy epizódjával bárki könnyen azonosulhat. Kiváló a történet, mely három szálon fut: a diákélet az egyik, Misi szerelme Bella iránt a másik és a bűnügyi szál a harmadik. A kritikai realizmus egyik alapműve.
A mű részben önéletrajzi élmények alapján született, Móricz Virág maga is megerősíttette, hogy édesapja a tanácsköztársaság utáni fehérterror időszakában írta, rejtett üzenetei vannak, vagyis nemcsak gyerekregény, hanem társadalmi lenyomat is, fogalmazott a rendező.
Pinczés Istvántól megtudtuk, a produkcióban élő zenei kísérettel szólalnak majd meg a dalok, és nagy szerepet kap a technika is az előadásban: videoklipekkel erősítik az egyes jeleneteket.
Természetesen nem csak a Hevesi-színház színművészeit láthatjuk a színen, a debreceni kollégium diákjait életre keltő gyermekszereplőket négyfordulós meghallgatás tapasztalatai alapján választották ki: a tánc-, az énektudás és a figuraalkotó készség egyaránt fontos szempont volt.
A díszletet Pinczés István, a jelmezeket Szőke Julianna tervezte, a koreográfus Stefán Gábor, a karmester zenei vezető pedig Máriás Zsolt.
Filmet kétszer is forgattak a regényből
Móricz Zsigmond 1920-ban született regényének nem csupán színpadi változatai népszerűek; két alkalommal is filmre vitték. Az 1936-os változatot Székely István rendezte, s játszott benne a legendás Rózsahegyi Kálmán, Csortos Gyula, Gombaszögi Ella, Tolnay Klári és Makláry Zoltán. Makláry egyébként szerepet kapott a második, Ranódy László-féle 1960-as verzióban is. Partnere akkor mások mellett Bessenyei Ferenc, Törőcsik Mari, Bitskey Tibor volt.
Részlet a filmből: