Több mint 142 ezren érettségiznek, s csaknem 141 ezren jelentkeztek továbbtanulni (frissítve)

Princzinger Péter, az Oktatási Hivatal elnöke csütörtökön, budapesti sajtótájékoztatón elmondta: a vizsgák 1.187 helyszínen, 3.723 vizsgabizottság közreműködésével zajlanak majd. A diákok együttesen 485 ezer érettségit tesznek le, ebből 31 ezer az emelt szintű vizsga, 454 ezer a középszintű.
   
Az adatok szerint az emelt szintű vizsgák száma tavalyhoz képest 14 százalékkal, négyezerrel emelkedett. A diákok választása alapján - az idegen nyelven tett vizsgákat külön számolva - 192 tárgyból lesz középszintű és 57 tárgyból emelt szintű érettségi.
   
A mostani vizsgaidőszak újdonsága, hogy emelt szintű vizsga csak azokból a tárgyakból tehető, amelyek a felvételi eljárás során érettségi pontot adó tárgyként figyelembe vehetők - közölte a hivatal elnöke.
   
Az MTI kérdésére elmondta: az érettségi vizsgák megszervezésére az idén is 1,2 milliárd forint áll rendelkezésre.
   
A vizsgák május 2-án kezdődnek és június 28-án zárulnak. Az írásbeliket május 2-től május 23-ig tartják, az emelt szintű szóbelik június 2-8. között lesznek, míg a középszintűek június 14-28. között.
   
A diákok ebben a vizsgaidőszakban is élhetnek a hét vizsgafajta mindegyikével. A legtöbben "rendes" érettségit tesznek majd, szám szerint 417.900-at, ez az összes vizsga 86 százaléka. A már érettségivel rendelkezők csaknem 14,5 ezer ismétlő vagy kiegészítő vizsgát tesznek, ez a vizsgák 3 százaléka. Emellett több mint 8100 szintemelő vizsga lesz, 33 százalékkal több, mint tavaly.
   
A hivatal elnöke kiemelte: változás az is, hogy az Oktatási Hivatal megszűnt regionális igazgatóságának feladatait a vizsgák szervezésében az újonnan alakult egyes kormányhivatalok látják el.

Felsőoktatási jelentkezések

 Csaknem 141 ezren adtak be az idén felsőoktatási intézményekbe felvételi kérelmet, körülbelül ugyanannyian, mint tavaly. A legnépszerűbb intézmény ebben az évben is az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE), amelyet a Debreceni Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem követ; a legidősebb jelentkező 1939-ben született és fizikát szeretne tanulni.

Princzinger Péter, az Oktatási Hivatal elnöke csütörtökön, budapesti sajtótájékoztatón elmondta: a felvételizők többsége az elektronikus jelentkezést választotta, 81.054-en éltek ezzel a lehetőséggel, számuk az idén haladta meg először a papíron jelentkezőkét.
   
Hozzátette: alapképzésre 95.660-an, egységes, osztatlan képzésre 10.622-en, felsőfokú szakképzésre 8842-en, mesterképzésre 25.506-an adtak be kérelmet. Az állandó lakhely alapján a legtöbben, több mint 42 ezren a közép-magyarországi régióból jelentkeztek.
   
Államilag támogatott képzésre első helyen 124.378-an, költségtérítéses oktatási formákra 18.022-en jelentkeztek. Az elsőhelyes jelentkezések között kicsivel nőtt a felsőfokú szakképzésre és elenyészően csökkent a mesterképzésre jelentkezők száma. Az alap- és osztatlan képzésre összesen 362 ezer jelentkezést nyújtottak be a diákok.
   
A hivatal elnöke kitért arra is, hogy a felsőfokú szakképzés iránti érdeklődés 5-7 százalékkal növekszik az elmúlt években, úgy tűnik, a diákok felfedezték ezt a képzési formát.
   
Az egyes képzési területek adatai szerint a művészeti képzésben nőtt a leginkább a jelentkezések száma, de jelentős, 9-10 százalékos az orvosi és egészségtudományi, valamint a természettudományi képzések iránti érdeklődés növekedése is. Ettől alig marad el az informatikai és a műszaki képzési terület, erre is többen jelentkeztek. A bölcsészettudományi és a társadalomtudományi képzési területen ugyanakkor csökkent - 9-10 százalékkal - a jelentkezések száma.
   
Kerékgyártó Sándor, az Educatio kft. ügyvezetője elmondta: továbbra is nők szeretnének többen felsőoktatási intézménybe járni, a jelentkezők 56,6 százaléka kerül ki közülük. Egy jelentkező átlagosan 3,4 helyre adott be kérelmet.
   
Kifejtette: külföldről 2700-an adtak be jelentkezési kérelmet, az uniós államokon kívül érkezett jelentkezés Norvégiából, Peruból, Kanadából és az Egyesült Államokból is. A legtöbb jelentkező - mintegy 30 ezer - 1992-ben született, a legfiatalabb jelentkező 1995-ben látta meg a napvilágot. A legidősebb felvételiző 1939-es születésű. Mint ügyvezető az MTI kérdésére elmondta, ez utóbbi felvételiző a Szegedi Tudományegyetemre jelentkezett, fizika szakon szeretne tanulni. A legnépszerűbb intézmény az idén is az ELTE, amelyet a Debreceni Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem követ.
   
Princzinger Péter a sajtótájékoztatón kitért arra: a felvételi eljárás díjának megfizetése nélkül az eljárás érvénytelen. Aki ezt nem fizeti be, a "vonalhúzáson" már biztosan nem fog részt venni.
   
Elmondta, hogy a regisztrációs leveleket a jelentkezőknek április végéig küldik szét, az egyes dokumentumok - így például a középiskolai bizonyítvány - benyújtási határideje június 1-je, míg az érettségit, a nyelvvizsgát, a felsőfokú végzettséget igazoló dokumentumokat július 7-ig lehet beküldeni, ez a dátum az egyszeri sorrendmódosítás határideje is. A ponthatárokat várhatóan július 21-én határozzák meg.

A küszöbponthatár 200 pont, az államilag támogatott felvehető keretszám alapképzésben 53.450 lesz, mesterképzésre 19.600 hallgatót lehet felvenni.
   
Dux László felsőoktatási helyettes államtitkár összegzése szerint rendben zajlottak a felvételi jelentkezések az idei évben.

Dux László: megmarad a költségtérítéses képzés, de átalakul

Az oktatási államtitkárság szándékai szerint megmarad a felsőoktatásban a költségtérítéses képzés, de újragondolják annak rendszerét; a tervek szerint az ilyen szakok indítását - az állami képzéshez hasonlóan - az államtitkárság szabályozni fogja.

Dux László, felsőoktatási helyettes államtitkár egy csütörtöki budapesti sajtótájékoztatón kérdésre válaszolva a tervekről részleteket nem árult el és konkrét szakokat sem kívánt még megnevezni.
   
Úgy fogalmazott: a költségtérítéses képzések rendszere valószínűleg fennmarad, de bizonyos területeken a jelenlegihez képest jelentősen emelkedhet a térítési költség. Olyan területeken, ahol a gazdaság, a társadalom számára fontos képzések történnek, ott a keretszámok növelésében gondolkodnak, és lesznek olyan területek, ahol plusz ösztöndíjakkal szeretnék ösztönözni és bátorítani a hallgatókat - jelezte előzetesen a helyettes államtitkár.
   
A kiosztott háttéranyagban az szerepel: nem kívánják a költségtérítéses képzést megszüntetni, de annak rendszerét újragondolják. A hallgatói befizetéseket illetően az önköltséges rendszer irányába kell haladni - írták.
   
Az eddigi rendszer szerint a költségtérítéses szakok indításáról, a felvehető hallgatók létszámáról az intézmények saját hatáskörben dönthettek. Döntésüket a hallgatók igényei, az aktuális divat és nem a gazdasági racionalitás befolyásolta, így több szakmában munkanélküliek képzése folyt. Az oktatási államtitkárság álláspontja szerint ez nem tisztességes az adófizetőkkel szemben, akiknek a pénzéből az állam elképesztő összegekkel egészíti ki a hallgatói befizetések és a képzés tényleges költségei közötti különbözetet.
   
Az idegen nyelven folyó képzésekben ugyanakkor a hallgatók számát növelni kívánják.
   
A helyettes államtitkár kitért arra is, hogy a felsőoktatási törvény újabb változata néhány héten belül ismét társadalmi vitára kerül, s a javaslatot a parlament május végén, júniusban fogadhatja el.
   
Várhatóan 2012 szeptemberében a legtöbb passzus életbe is léphet.