Kultúra

2009.09.10. 05:36

Palya Bea: A könyörtelen örömzene

Őriszentpéter - Egy belső személyes tengely mentén alkotok, két alapvető oldalam van, a szóló éneklés és a zenészekkel való együttműködés. Számomra így teljes a világ - mondja önmagáról Palya Bea, aki a közelmúltban ismét egy páratlan szépségű albummal lepte meg hallgatóságát. Az énekesnővel őriszentpéteri koncertje után beszélgettünk.

Mórocz Zsolt

A találkozó apropóját egyebek mellett az jelentette, hogy bár a közelmúltban megjelent albumán nem hallható, de Hétrétország nóta címmel felvett egy Őrségről szóló dalt, amely remekül illeszkedik az Egyszálének koncepciójához. Palya Bea legutolsó munkája ugyanis egy különleges nagylemez, amelyen semmi más, csakis az ő tiszta, bátor és rendkívül gazdag egyéni hangja szólal meg. 


Palya Bea az őrségi színpadon. „Amikor énekelek, úgy érzem, közös ünnepen vehetek részt”
Fotó: Gyuricza Ferenc

- Az Egyszálének lemezzel beengedem a hallgatóságot a saját világomba, oda, ahol a dalok családi, baráti, szerelmi és egyéb élményeimből születnek - mutatott rá az új album koncepciójára. - Már régóta akartam egy olyan lemezt csinálni, ahol nincs semmi más, csak a hangom, illetve ami belül van. Ez a legnagyobb kihívás számomra, ami egyszerre örömteli és könyörtelen. Ugyanakkor visszavezet a zenei gyökereimhez, de valamennyi ősömhöz, apámhoz, anyámhoz, s nagyapám hangjához is. A Hétrétország nóta a szövegíró Sülyi Péternek köszönhető, ő volt az, aki megkért, hogy énekeljem el. Talán azért, mert sokakhoz hasonlóan ő is úgy gondolja, hogy miután évente visszatérő vendége vagyok az itteni fesztiváloknak, valamennyire ide is tartozom, másrészt miután a Galgamenti táj szülötte vagyok, tudom mit jelent a fák, a virágok, a régi épületek, a falusi közösségek ereje. A dal azért nem került fel a lemezre, mert egy héttel a megjelenés után vettük fel. Eredetileg is az volt a koncepció, hogy készítsünk egy olyan nótát, amely erről a vidékről szól, arról viszont nem volt szó, hogy ez is egyszálének legyen.

Palya Bea hozzáteszi: különösen bensőséges a viszonya az Őrséggel, életében számos első dolog történt a nyugati határ mentén, többek között egyik első hangszeres zene nélküli szólókoncertje is ide köthető. Mint mondja, az őrségi embereknek különleges figyelmük és hallgatási minőségük van, ami egy előadót nagyon jó érzéssel tölt el. Miután ő hatévesen kezdett el énekelni, eleinte tele volt gátlással és bizonytalansággal, s hogy ezeket le tudta vetkőzni, abban nagyon fontos szerepe volt az Őrségben adott koncertjeinek is. Az énekesnő ugyanakkor azt is elmondta, bár a lemeznek köszönhetően a szólóénekes produkciói kerültek a figyelem központjába - az éves nagykoncertjét is ebből a műsorból adja október 21-én Budapesten, a Művészetek Palotájában -, a hangszeres produkciókat sem kívánja háttérbe szorítani.

- Én egy belső személyes tengely mentén alkotok, két alapvető oldalam van, a szóló éneklés és a zenészekkel va-ló együttműködés - magyarázta. - Számomra így teljes a világ. Az utóbbi időben viszonylag sok egyszálének koncertet adtam, ezért régi zenésztársaimmal, Bolya Mátyással, Szokolay Dongó Balázzsal és Dés Andrással összeállítottunk egy olyan műsort, amelyet magunk között csak örömzenének hívunk. Ez részben a régi repertoár megújítását jelenti, tehát valamennyi lemezemről található benne egy-két dal, de kerül-tek bele újdonságok is. Nagyon szeretem az olyan keleti klasszikus zenekultúrákat, mint az indiai és az arab, illetve nagyon foglalkoztat a szefárd zene, ami a Spanyolországból elmenekült zsidóság sajátja volt. Ez egy rendkívül összetett világ, hiszen a spanyolországi zsidók zenei világa már eleve magába foglalta az arab, illetve a középkori keresztény zenét, majd miután a XV. században az Ottomán Birodalom befogadta őket, kultúrájuk még inkább kiteljesedett, hiszen török, bolgár és görög dallamok keveredtek bele. Egy zenész számára mindez valóságos kincsesbánya, csodálatos kultúra, amely rítusokat, szokásokat őriz. Amikor ezeket a dalokat adom elő, olyan érzésem van, mintha egy közös ünnepen vennék részt a hallgatósággal, ahol együtt énekelünk, együtt veszünk részt egy lakodalmon, vagy együtt altatunk babát. A mai világnak nagy szüksége van arra, hogy ezeket a rítusokat közösen éljük meg, hiszen minden együtt kiénekelt hangnak, sornak, versszaknak vagy dalnak összetartó ereje van, egymás felé viszi a lelkeket.

Bagról Párizson át ért el a szívekig
Gyermekkorát a Pest megyei Bagon töltötte, az Apáczai Csere János Gimnázium elvégzése után az ELTE néprajz szakára járt. 2002-ben szerzett diplomát. 1992-tôl a Zurgó együttes, 1996-tól a Laokoón csoport énekese volt. 1997-tôl 2002-ig Szőke Szabolcs Hólyagcirkusz Társulatának a tagja, 2000-ben Monori Andrással megalapította a világzenei Folkestra együttest. 2002-ben Párizsban tanult, 2003-ban kezdte szóló karrierjét. 2005-ben alapította saját együttesét. Lemezei: Folkestra: Mamikám, Ágról ágra, Álom-álom, kitalálom, Énekel mese, Weöres Sándor: Psyché, Szeretetből jöttél a világra, Egyszálének.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!