Kultúra

2009.04.29. 02:29

Forradalmi tudósítások

Nagykanizsa - 1848-49 kanizsai történéseibe nyerhet bepillantást egy, a közelmúltban megjelent kötet révén a história iránt érdeklődő olvasó. Az összegyűjtött cikksorozat, naplórészletek írója már az enyészeté, ám forradalmi tudósításai máig hatnak.

zaol.hu

1894 és 1895 között jelent meg a Zalai Közlönyben egy, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc kanizsai történéseiről beszámoló cikksorozat, amelyet bizonyos Cser József jegyzett. A mai kor számára ismeretlen szerző személye többek érdeklődését is felkeltette, köztük Czupi Gyuláét. A Halis István Városi Könyvtár igazgatójának és segítőinek sikerült kideríteni, ki is volt valójában Cser: találtak újabb írásokat, s lassan kirajzolódott a szerző sziluettje is.

- Nem túlzás azt állítani, hogy újra felfedeztünk egy helyi történetírót, akit a kortársak még ismertek, de az egy-két generációval később élők már nem - mondta Czupi Gyula, aki egyben a Czupi Kiadó tulajdonosa is, s felvállalta Cser József fellelt írásainak könyvben történő megjelentetését.

- Cser Józsefet példának okáért Novak Mihály a Zalavármegye 1848-49. évi szabadságharczban című, 1906-ban megjelent könyvében sokat idézi, akárcsak Barbarits Lajos, 1929-es Nagykanizsa monográfiájában. Tehát több forrásból lehetett róla tudni, ám egészen a közelmúltig bizonytalan volt, hogy konkrétan kicsoda is ő. Aztán képbe került egy azonos nevű veszprémi szerző, aki mindenfélét gyűjtött 1848-49-ről, s erről ott hírt is adnak, arról beszámolva: dicséretes, hogy egy nyugalmazott tanító ennyi mindent tesz a forradalom és szabadságharc kultuszáért. Nem tudtak azonban zalai publikációiról. Egy budapesti közgyűjteményben pedig található egy naptár, amely a benne lévő jegyzetek tanúsága szerint Cser József tanító 1848-49-es emlékeit tartalmazza. Miután összevetettük ezt a Zalai Közlönyben megjelent cikksorozattal, világossá vált, hogy a naplóbejegyzések lényegében a cikkek vázlatai. A forrásokból az is kiderül, hogy Cser a szabadságharc idején még gyermek volt. Tehát nem vett részt 1848 nagykanizsai eseményeiben, hanem azok szemtanúja volt, olyan gyerek, aki minden apró mozzanatra felfigyelt és emlékezett.

Czupi Gyula azt is elmondta: a vélhetően 1912 környékén Veszprémben elhunyt Cser József azért lehetett jól informált, mert édesapja strázsamesterként dolgozott a kanizsai városházán, így első kézből értesülhetett az akkori történésekről. Ahogy mi is most, a forradalom után százhatvan évvel: a könyv ugyanis eredeti kanizsai falragaszok és korabeli dokumentumok másolatait tartalmazza - amelyek közül többet most láthat először a város közönsége.

- Rengeteg kanizsai nevet ismerhetünk meg Cser gyűjtéseiből. Színes eseményekről számol be, s életszerű képet tár elénk a korabeli társadalomról. Úgy vélem, igazi olvasókönyvet állítottunk össze - mondta Czupi Gyula.

Ezek is érdekelhetik