Előbukkant a keleti várfal - megkezdődtek a régészeti kutatások a leendő Mindszenty Emlékközpont helyén

A Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ szakemberei előző nap elvégezték a teljes terület geofizikai felmérését, amely már jelezte, milyen régészeti objektumokat rejt a föld. A próbakutatás eleve azt célozza, hogy megállapítsák, milyen mélységben, s mekkora területen számíthatnak feltárandó régészeti emlékekre.

- Mint ahogy azt a régészeti és történeti kutatásokból már tudjuk, Zalaegerszeg török kori várának területén állunk, itt húzódott a várfal, s mellette a várárok - mutat a mélybe Eke István régész, az előzetes régészeti dokumentáció szakmai felelőse. - A várakozásoknak megfelelően elő is bukkantak a vár keleti falát kirajzoló cölöplyukak, s a mélyebb rétegekből már maradványokat is remélünk. Emellett megnyitottuk a várárok egy nagyobb szakaszát, erről teljes metszetet szeretnénk nyerni.

Kiss Péter (jobbról) és Eke István szemléli a kedden megnyitott szondázó szelvényt, amelyben 19-20 századi épületek maradványai harapnak bele Zalaegerszeg török kori várának körítő árkába. Fotó: Pezzetta Umberto

A fából emelt egerszegi vár jelentősége Kanizsa eleste után nőtt meg. A várfal cölöpsorok és sövényfonat közé döngölt agyagból készült, ami sokak szerint jobban fogta az ágyúgolyót, mint a kőfal.

- A várárok feltöltéséből már leletanyag is előkerült, elsősorban kora újkori kerámia töredékek - kapcsolódik Kiss Péter régész, az ásatás vezetője. - A próbakutatás néhány napon belül lezárul, ezt követően a területileg illetékes múzeum, vagyis a Göcseji Múzeum régészei végzik el a teljes területen a megelőző régészeti feltárást.