Átalakul a cafeteria - Számít még az öngondoskodás?

Már csak ez év végéig lehet fizetni az Erzsébet utalvánnyal, a Széchenyi Pihenőkártya megmarad. Új, adómentes juttatás lesz a munkáltató által biztosított egészségügyi ellátás, de majd külön rendeletben határozzák meg, hogy ez mire vonatkozik. Az önkéntes pénztári befizetésekre az eddigi 34,51 százalékos helyett 49,98 százalékos közteher rakódik majd, továbbá évente 100 ezer forintot lehet készpénzben kifizetni kedvezményes adózással az alkalmazottaknak. Lehet, hogy szubjektív megítélés, de a két legnagyobb változás a készpénzesítés és az önkéntes pénztári befizetések száműzése a kedvezményes juttatások közül. Ezekről beszéltünk szakértőkkel.

– Ha tisztességes fizetést kapnának a munkavállalók, nem lenne szükség pénzben történő béren kívüli juttatásra. Ez ugyanis azt jelenti, hogy a cafeteria és a bérrendszer keveredni fog, átmossa egymást – mondta Turzó György, a nagykanizsai Pannon Consult Könyvvizsgáló és Pénzügyi Tanácsadó tulajdonosa.

Horváth Hajnalkának az egyik zalaegerszegi étteremben Szépkártyával fizet egy vendég

Pedig ezt a két dolgot nem szabad összemosni. Legutóbb Tállai András parlamenti és adóügyekért felelős államtitkár nyilatkozott, miszerint tilos lesz bérrendezésként felfogni a készpénzes cafeteria juttatást. De ki tilthatja meg azt, ha egy munkáltató havi plusz néhány ezer forintot fizet majd a dolgozó számára kedvezményes adózású cafeteria forintokban, viszont azt mondja, vagy nem mondja, hogy idén nincs béremelés.

Kiss Ferenc, az egerszegi Spontán Bt. vezetője, a megyei kereskedelmi és iparkamara alelnöke szerint bizonyos vállalkozói szférában nem jelent ez semmiféle gondot.

– A mi ügyfeleink döntő része mikro- és kisvállalkozó, erre a vállalkozói körre az a jellemző, hogy ott se bérrendezés, se cafeteria juttatás nincs. Ott valószínűleg jövőre sem fognak érzékelni semmit a cafeteriából. Ez a juttatási forma elsősorban a nagyvállalkozások, a multi cégek és a közigazgatásban dolgozók bérkiegészítéseként létezik. Ha a cégek fizetni fognak cafeteriaként havi néhány ezer forintot a dolgozójuknak, mert az adókedvezmény miatt megéri, de nem lesz az alapbérüket érintő valós bérfejlesztés, azon nincs mit ellenőrizni. Szerintem a cégek egy részétől ez nem áll távol – mondta Kiss Ferenc.

Vajon mennyire rombolja az évek óta oly fontosként emlegetett nyugdíj-, illetve egészségbiztosítási öngondoskodási hajlandóságot az a tény, hogy jövőre megszűnik az önkéntes pénztárakba történő munkáltatói befizetések adókedvezménye? Költői kérdés, mégis megkérdeztük dr. Kravlik Gábortól, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének az elnökétől.

Naponta nem kevés bevétel származik most még Erzsébet utalványokból, mutatja Vámosi Eszter, az egyik kereskedelmi lánc zalaegerszegi üzletvezetője, ugyanez a helyzet a vendéglőkben. Fotó: Pezzetta Umberto

– A jelentős adókedvezménnyel járó juttatások közül a cafeteria rendszerből kikerülnek az önkéntes pénztári megtakarítások, de ettől még 49,98 százalékos adóteher mellett, munkáltatói juttatásként adhatók lesznek. Ez kétség kívül azt jelenti, hogy a munkáltatók szerepvállalása az önkéntes pénztári befizetésekben jelentősen csökkenni fog, ami kihat majd a munkavállalók öngondoskodási hajlandóságára. De bízunk abban, hogy a felelős munkáltatói magatartás már olyan szinten elterjedt a mindennapokban, hogy többségük akár magasabb adóteher mellett is vállalni fogja a tagdíj befizetéseket – válaszolta kérdésünkre üdítő optimizmussal dr. Kravlik Gábor.

Hozzátette, e jelentős negatívum mellett minimális pozitívumként jelenik meg, hogy eddig a cafeteria kereten belüli pénztári támogatásokra vonatkozó limitet jövőre nem kell figyelembe venni. A pénztártagokat levélben megkérdezték, mi a véleményük a munkáltatói befizetések adóteher növeléséről, ezt természetesen a felmérés minden válaszadója elutasította.

– A pénztárszövetség is elutasítja a munkáltatói terhek növelését az öngondoskodás vonatkozásában. Két irányban próbálunk tovább lépni. Egyrészt a pénztártagok személyes megtakarításainak támogatását tűztük célul. Eddig is volt lehetőség egy 20 százalékos adójóváírásra. Ennek 10 százalékponttal történő emelésére, továbbá a jelenlegi 150 ezer forintnál magasabb adójóváírási limitre teszünk javaslatot még idén a kormánynál. Ez a személyes megtakarításokat érintő irány, ezen kívül folyamatosan dolgozunk azon, hogy a munkáltatói támogatások szintén önálló jogcímként, a cafeteria kereten kívül legyenek választhatók a 49,98 százalékosnál kedvezőbb adózással – mondta az ÖPOSZ elnöke.

Törekvéseik súlyának érzékeltetésére közölte, az önkéntes nyugdíjpénztárak tagsága meghaladja az egymillió főt, és az egészségpénztárak is hasonló nagyságú tagságot számlálnak.