Átalakuló segélyezés: Mi lesz a megszűnő támogatások helyett?

A szociális törvény az önkormányzatoknak csak azt teszi kötelezővé, hogy egyféle támogatást, azt is csak rendkívüli esetben nyújtsanak a rászorulóknak (ez az úgynevezett települési támogatás keretében biztosított segély). Arról szabadon dönthetnek, hogy ezenfelül biztosítanak-e bármilyen más rendszeres települési támogatást, ugyanakkor a települések csak egy része kap majd ehhez állami forrást.

Bizonyos támogatások megmaradnak, de átkerülnek a járási hivatalokhoz. Ilyen a havi 22.800 forintos foglakoztatást helyettesítő támogatás, melyet a munkanélküliek kapnak azzal, hogy együtt kell működniük a munkaügyi központtal, s közmunkát vállalniuk adott esetekben.

A rendszeres szociális segély négy kategóriájából az egészségkárosodottak és a gyermekfelügyeletet ellátók támogatása szintén a járásokhoz kerül, a nyugdíjkorhatárt 5 éven belül betöltők és a helyi rendelet alapján foglalkoztatási mentességet élvezők rendszeres szociális támogatása pedig megszűnik. Az utóbbi két csoport tagjai foglalkoztatást helyettesítő támogatásra (FHT) lesznek jogosultak, ha megfelelnek a feltételeknek.

Közmunkások Zalaegerszegen. A háttérben Cserkuti Ingrid és Czupi Erzsébet konyhai segítő, az előtérben Zömbik Anita adminisztrátor és Kinyik A. Mercédesz, ápoló melletti segítő. A kormányzat célja, hogy mindenki dolgozzon, aki tud, ne támogatásból éljen. Fotó: Katona Tibor

Zalaegerszegen a törvény erejénél fogva megszűnő szociális támogatásokat egy kivételével pótolja az önkormányzat helyi segélyekkel.

A rendszeres szociális segélyezettek közül a nyugdíjkorhatárt 5 éven belül betöltőknek, akik azért nem jogosultak FHT-re, mert a családjukban már van egy ilyen címen támogatott személy, s azoknak, akik a helyi rendelet alapján kaptak foglalkoztatási mentességet, havi 25.650 forint megélhetési támogatás bevezetését tervezi az önkormányzat saját forrásból (a rendszeres segély ugyanennyi volt). Azok nem részesülhetnek ilyen segítségben, akik azért estek ki az FHT-ből, mert nem működtek együtt a munkaügyi központtal, nem fogadták el a kínált munkát. Csak azoknak az igényét fogadja el az önkormányzat, akik önhibájukon kívül nem tudnak dolgozni, hiszen országos cél, hogy aki képes rá, dolgozzon, ha másképp nem, közmunkában.

Hardubé Judit, az önkormányzat szociális és igazgatási osztályvezetője elmondta, hogy valamennyi rendszeres szociális segélyezett jogosultságát felülvizsgálják február végéig, ez alapján dől el, hogy a jövőben ki milyen támogatást kaphat.

A lakásfenntartási támogatás szintén megszűnik a szociális törvény szerint. Ehelyett Zalaegerszegen energiatámogatás lesz (elsősorban a gázhoz és a villanyhoz), mert a lakásfenntartási támogatást igénybe vevők közül legtöbben ehhez a költségfajtához, a rezsiköltségekhez kértek segítséget. Az adósságkezelési támogatásnak is lesz utódja a megyeszékhelyen, adósságrendezési támogatás néven, az igénybevétel feltételei pedig szigorodnak, ritkábban lehet élni a lehetőséggel, mint korábban.

Az ápolási díjból az alanyi jogú marad meg, a jogosultság megállapítása és a támogatás folyósítása a továbbiakban a járási hivatal feladata lesz.

Amint említettük, az eddigi, a zalaegerszegi önkormányzat által biztosított szociális ellátási formák közül egy, a méltányossági ápolási díj szűnik meg úgy, hogy helyette nem biztosítanak másfajta ellátást.

– Hogy legyen idő felkészülni a változásra, még június 30-áig gondozási díj címen támogatást folyósítunk a korábbi érintetteknek, hogy addig be tudjanak jelentkezni a munkaügyi központba, hogy az FHT-tre való jogosultság egyik feltétele teljesüljön, illetve meg tudják szervezni a gondozásra szoruló családtag ellátását – mondta Hardubé Judit.

A rendszeres gyermekvédelmi segélyt eddig nem volt kötelező adni, de Zalaegerszegen biztosították. Ezt a gyermekétkeztetési támogatás váltja fel a városban, s nem a családhoz, hanem a diákétkeztetést nyújtó céghez kerül a segítség. A méltányossági közgyógyellátás helyett városi gyógyszertámogatás lesz, havi maximum 6000 forintot adnak készpénzben.

A köztemetés és a Bursa Hungarica Ösztöndíj a korábbi formában működik tovább, s rendkívüli esetekben, krízishelyzetben is lesz lehetőség segítséget kérni. Eddig önkormányzati segélynek hívták ezt a fajta juttatást, márciustól pedig rendkívüli települési támogatás lesz a neve.

Ahol már megállapított jogosultságok vannak bizonyos időszakra, azok kifutnak, aki például 2016 januárig jogosult méltányossági közgyógyellátásra, addig a korábbi formában kapja azt.

Környezettanulmány Nagykanizsán, az egyik Deák téri bérlakásban. Zámbóné Sorok Sarolta (jobbról a második) csoportvezető és Sabján Barbara családgondozó éppen az igénybe vehető új támogatásokról tájékoztatja Orsós Pált és feleségét. Fotó: Szakony Attila

Nagykanizsán alig két hete fogadta el a szociális ellátásról szóló új rendeletet az önkormányzat. A szabályozás eredményeként a jogosultak köre kis mértékben szélesedett, ugyanakkor az elszámolás rendszerén szigorított a képviselő-testület.

– Ez utóbbira azért is szükség volt, mert az elmúlt években jelentősen növekedett az önkormányzat ez irányú kiadása, előfordult ugyanis, hogy egyesek visszaéltek a segítő szándékkal, és jogosulatlanul vettek igénybe különböző támogatásokat – fogalmazott Bagarus Ágnes, a humán osztály vezetője.

A kanizsai önkormányzat nem számíthat állami támogatásra a szociális segélyezés finanszírozásához, a település adóerő-képessége – a számítások alapján – van annyira jó, hogy önerőből lássa el ezt a feladatot.

– Tavaly mindent egybevetve közel 470 millió forintot költöttünk különféle jogcímű segélyezésre, ebből mintegy 360 millió forintot az állam finanszírozott – folytatta az osztályvezető, aki hozzátette: nagyságrendileg ekkora összeget jelentett évente az aktív korúak foglalkozást helyettesítő támogatása, ám márciustól ez a feladat nem a települési önkormányzatokat, hanem a járásokat terheli, azaz nemcsak a támogatást vonták el, hanem a feladatot is áthelyezték.

Ezt leszámítva minden marad a régiben, az új rendelet készítésének legfőbb koncepciója ugyanis az volt, hogy maradjanak meg az önkormányzat által jelenleg is nyújtott szociális ellátások.

A fentiek alapján tehát továbbra is lesz ápolási hozzájárulás, rendszeres gyógyszer hozzájárulás, lakásfenntartási hozzájárulás, hátralékkezelési szolgáltatás, valamint rendkívüli települési támogatás, ez utóbbit kötelező biztosítani az önkormányzatoknak.

– Rendkívüli települési támogatás adható létfenntartási, temetési, tankönyv, gyógyászati segédeszköz, tűzifa, élelmiszer hozzájárulásként, de a támogatás összege nem haladhatja meg évente az 57 ezer forintot – hangsúlyozta Bagarus Ágnes, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy a törvény értelmében a jogosultaknak kiutalható havi támogatás összege – bármilyen jogcímen – nem haladhatja meg a 28.500 forintot.

A humán osztály vezetője amúgy mindenkit megnyugtatott. Mint mondta: tavaly a város költségvetéséből körülbelül 110 millió forintot fordítottak segélyezésre, az idén viszont ezen feladatokra 164 millió forintos keretet különítettek el.

A zalalövői önkormányzat úgy véli – amint megfogalmazta egyik előterjesztésében –, hogy a márciustól hatályba lépő változások a település lakosságára egyértelműen negatívan fognak hatni. Az eddig jelentős mértékben az állam által finanszírozott ellátások egy részét ugyanis részben vagy egészben az önkormányzatoknak kell(ene) pótolni. A zalalövői önkormányzat ennek az elvárásnak hasonló mértékben eleget tenni képtelen az anyagi helyzete és az államtól a jövőben várható támogatásra vonatkozó információ hiányában. Így a költségvetésbe nem tudtak tervezni lakásfenntartásit helyettesítő támogatást (ez volt a legnagyobb anyagi vonzatú ellátás), és szigorúbb keretek közé kellett szorítaniuk a méltányossági közgyógyellátást pótolni hivatott gyógyszertámogatást. Emiatt Zalalövőn 70-80 család szorul ki a támogatások valamelyik formájából.

Február végéig rendeletet kell alkotni

Február végéig minden önkormányzatnak új rendeletet kell alkotnia a helyi segélyezésről. Czibere Károly államtitkár az mti-nek elmondta, a települések maguk dönthetik el, melyik segélyt milyen összegben határozzák meg. A helyi támogatásokhoz számos településen az állam forrást biztosít. A legtöbb helyi adóbevételt beszedő 261 településnek (ezek közé tartozik Zalaegerszeg és Nagykanizsa is) saját forrásból kell megoldania a segélyezést, de a kevésbé gazdag önkormányzatoknak is – az adóbevételük nagyságának függvényében – részt kell vállalniuk a feladat finanszírozásában.