Az alapító őrnagy és a nemzeti érdek: beszélgetés a Magyarok Szövetsége céljairól

- A szövetség politikaellenes erő, vagy a politikai pártok között hidat verő szerveződés?

- Ma a magyar nemzeti érdeket meghatározó, és a nemzeti minimumot kimondó erő a Magyarok Szövetsége.

- A nemzeti érdek fogalma nem megfoghatatlan?

- Kidolgoztuk a magyar nemzeti érdekprogramunkat, s van párt, mely az 1300 oldalas tanulmányunkból egyszerűen kivágta az egészségügyi részt, és beillesztette a saját honlapjára. De legyünk őszinték: a magyar nemzet megsemmisülés előtt áll. Egy kultúra kezd eltűnni a Kárpát-medencéből, és ez zajlik a Felvidéken és Erdélyben is. A magyarságra jellemző a csodavárás, ehelyett meg kellene értenünk, hogy ha mi nem változunk, akkor az ország sem fog. A módszereinket, a világhoz való hozzáállásunkat módosítani kell. Mi közösségeket építünk mindenhol, melyek dolgoznak, szerveznek.

- Ezt egy nagy jobboldali szerveződés már kitalálta...

- A polgári körök nem működnek. A civilekről nem lehet tudni, kit képviselnek. Nálunk pontosan lehet tudni, hogy a nagykanizsai, vagy a keszthelyi küldöttek mögött kik vannak. A Magyarok Szövetségében minden mondanivaló társadalmi szűrésen ment keresztül. A többiek önjelölten, a politika mellé beállva várják, hogy az emberek elfogadják: ők képviselik az egész civil társadalmat.

- A mai 386-ról 352-re csökkentenék az Országgyűlés létszámát. Ezen a 34 emberen sok múlik?

- Úgy múlik sok, hogy a felsőházi tagságot mások töltenék ki és emiatt a magyar társadalom vezetettsége más szerkezetűvé válna. Ha egymás mellé állítom, hogy Svájcban az ÁFA-emelésről is népszavazást rendeztek, nálunk pedig még az alkotmányról sem kérdezték meg az embereket, akkor azt kell mondanom: ez zéró demokrácia. Amikor Seres Mária azt szorgalmazta, hogy a parlament tagjai, mint minden ember, számoljanak el számlával, nevetséges módon átnevezték a fogalmakat, és megcsúfolták a demokráciát.

- Az alaptörvény-javaslatuk Ellenállási záradéka szerint bárkinek jogában állna ellenszegülni, ha úgy érzi, hogy sérül a nemzet érdeke. Mi lenne a jogbiztonsággal, ha ezt elfogadnák?

- Egy demokratikus országban alapvető társadalmi szerződés kötődik az emberek és a vezetőik között. Ez az alkotmány. Magyarországnak ideiglenes alkotmánya van, s 1989 óta nem alkották meg a véglegest. Olyan alaptörvény kell, amely széles társadalmi vitán megy keresztül és népszavazás erősít meg. Utána pedig ebből dolgozzák ki a törvényeket, s tetszik-nem tetszik, mindenkinek be kellene tartania a kereteket.

- Népszavazást tartanának a sorkatonai szolgálat visszaállításáról is?

- Nálunk azok az emberek gyűltek össze, akik szerint nem bűn, ha valaki katona, és a szolgálat egy férfi életpályájának a része. A világban most eszkalálódnak a problémák, Szomáliában, Afganisztánban, Irakban nincs rend.

- Önök azt hirdetik, hogy a magyar katonák jöjjenek haza! . Ön katonatiszt: mi van, ha rendfenntartók nélkül kiterjed más országokra is a baj?

- Ez a szövetség összálláspontja. Vannak különbözőségek a véleményeinkben, de van közös célunk, mely érdekében együtt vagyunk hajlandóak haladni. Nekünk most a legfontosabb a következő magyar nemzedék megszületése.

- A szövetség politikaellenes erő, vagy a politikai pártok között hidat verő szerveződés?

- Ma a magyar nemzeti érdeket meghatározó, és a nemzeti minimumot kimondó erő a Magyarok Szövetsége.

- A nemzeti érdek fogalma nem megfoghatatlan?

- Kidolgoztuk a magyar nemzeti érdekprogramunkat, s van párt, mely az 1300 oldalas tanulmányunkból egyszerűen kivágta az egészségügyi részt, és beillesztette a saját honlapjára. De legyünk őszinték: a magyar nemzet megsemmisülés előtt áll. Egy kultúra kezd eltűnni a Kárpát-medencéből, és ez zajlik a Felvidéken és Erdélyben is. A magyarságra jellemző a csodavárás, ehelyett meg kellene értenünk, hogy ha mi nem változunk, akkor az ország sem fog. A módszereinket, a világhoz való hozzáállásunkat módosítani kell. Mi közösségeket építünk mindenhol, melyek dolgoznak, szerveznek.

- Ezt egy nagy jobboldali szerveződés már kitalálta...

- A polgári körök nem működnek. A civilekről nem lehet tudni, kit képviselnek. Nálunk pontosan lehet tudni, hogy a nagykanizsai, vagy a keszthelyi küldöttek mögött kik vannak. A Magyarok Szövetségében minden mondanivaló társadalmi szűrésen ment keresztül. A többiek önjelölten, a politika mellé beállva várják, hogy az emberek elfogadják: ők képviselik az egész civil társadalmat.

- A mai 386-ról 352-re csökkentenék az Országgyűlés létszámát. Ezen a 34 emberen sok múlik?

- Úgy múlik sok, hogy a felsőházi tagságot mások töltenék ki és emiatt a magyar társadalom vezetettsége más szerkezetűvé válna. Ha egymás mellé állítom, hogy Svájcban az ÁFA-emelésről is népszavazást rendeztek, nálunk pedig még az alkotmányról sem kérdezték meg az embereket, akkor azt kell mondanom: ez zéró demokrácia. Amikor Seres Mária azt szorgalmazta, hogy a parlament tagjai, mint minden ember, számoljanak el számlával, nevetséges módon átnevezték a fogalmakat, és megcsúfolták a demokráciát.

- Az alaptörvény-javaslatuk Ellenállási záradéka szerint bárkinek jogában állna ellenszegülni, ha úgy érzi, hogy sérül a nemzet érdeke. Mi lenne a jogbiztonsággal, ha ezt elfogadnák?

- Egy demokratikus országban alapvető társadalmi szerződés kötődik az emberek és a vezetőik között. Ez az alkotmány. Magyarországnak ideiglenes alkotmánya van, s 1989 óta nem alkották meg a véglegest. Olyan alaptörvény kell, amely széles társadalmi vitán megy keresztül és népszavazás erősít meg. Utána pedig ebből dolgozzák ki a törvényeket, s tetszik-nem tetszik, mindenkinek be kellene tartania a kereteket.

- Népszavazást tartanának a sorkatonai szolgálat visszaállításáról is?

- Nálunk azok az emberek gyűltek össze, akik szerint nem bűn, ha valaki katona, és a szolgálat egy férfi életpályájának a része. A világban most eszkalálódnak a problémák, Szomáliában, Afganisztánban, Irakban nincs rend.

- Önök azt hirdetik, hogy a magyar katonák jöjjenek haza! . Ön katonatiszt: mi van, ha rendfenntartók nélkül kiterjed más országokra is a baj?

- Ez a szövetség összálláspontja. Vannak különbözőségek a véleményeinkben, de van közös célunk, mely érdekében együtt vagyunk hajlandóak haladni. Nekünk most a legfontosabb a következő magyar nemzedék megszületése.

- A szövetség politikaellenes erő, vagy a politikai pártok között hidat verő szerveződés?

- Ma a magyar nemzeti érdeket meghatározó, és a nemzeti minimumot kimondó erő a Magyarok Szövetsége.

- A nemzeti érdek fogalma nem megfoghatatlan?

- Kidolgoztuk a magyar nemzeti érdekprogramunkat, s van párt, mely az 1300 oldalas tanulmányunkból egyszerűen kivágta az egészségügyi részt, és beillesztette a saját honlapjára. De legyünk őszinték: a magyar nemzet megsemmisülés előtt áll. Egy kultúra kezd eltűnni a Kárpát-medencéből, és ez zajlik a Felvidéken és Erdélyben is. A magyarságra jellemző a csodavárás, ehelyett meg kellene értenünk, hogy ha mi nem változunk, akkor az ország sem fog. A módszereinket, a világhoz való hozzáállásunkat módosítani kell. Mi közösségeket építünk mindenhol, melyek dolgoznak, szerveznek.

- Ezt egy nagy jobboldali szerveződés már kitalálta...

- A polgári körök nem működnek. A civilekről nem lehet tudni, kit képviselnek. Nálunk pontosan lehet tudni, hogy a nagykanizsai, vagy a keszthelyi küldöttek mögött kik vannak. A Magyarok Szövetségében minden mondanivaló társadalmi szűrésen ment keresztül. A többiek önjelölten, a politika mellé beállva várják, hogy az emberek elfogadják: ők képviselik az egész civil társadalmat.

- A mai 386-ról 352-re csökkentenék az Országgyűlés létszámát. Ezen a 34 emberen sok múlik?

- Úgy múlik sok, hogy a felsőházi tagságot mások töltenék ki és emiatt a magyar társadalom vezetettsége más szerkezetűvé válna. Ha egymás mellé állítom, hogy Svájcban az ÁFA-emelésről is népszavazást rendeztek, nálunk pedig még az alkotmányról sem kérdezték meg az embereket, akkor azt kell mondanom: ez zéró demokrácia. Amikor Seres Mária azt szorgalmazta, hogy a parlament tagjai, mint minden ember, számoljanak el számlával, nevetséges módon átnevezték a fogalmakat, és megcsúfolták a demokráciát.

- Az alaptörvény-javaslatuk Ellenállási záradéka szerint bárkinek jogában állna ellenszegülni, ha úgy érzi, hogy sérül a nemzet érdeke. Mi lenne a jogbiztonsággal, ha ezt elfogadnák?

- Egy demokratikus országban alapvető társadalmi szerződés kötődik az emberek és a vezetőik között. Ez az alkotmány. Magyarországnak ideiglenes alkotmánya van, s 1989 óta nem alkották meg a véglegest. Olyan alaptörvény kell, amely széles társadalmi vitán megy keresztül és népszavazás erősít meg. Utána pedig ebből dolgozzák ki a törvényeket, s tetszik-nem tetszik, mindenkinek be kellene tartania a kereteket.

- Népszavazást tartanának a sorkatonai szolgálat visszaállításáról is?

- Nálunk azok az emberek gyűltek össze, akik szerint nem bűn, ha valaki katona, és a szolgálat egy férfi életpályájának a része. A világban most eszkalálódnak a problémák, Szomáliában, Afganisztánban, Irakban nincs rend.

- Önök azt hirdetik, hogy a magyar katonák jöjjenek haza! . Ön katonatiszt: mi van, ha rendfenntartók nélkül kiterjed más országokra is a baj?

- Ez a szövetség összálláspontja. Vannak különbözőségek a véleményeinkben, de van közös célunk, mely érdekében együtt vagyunk hajlandóak haladni. Nekünk most a legfontosabb a következő magyar nemzedék megszületése.

- A szövetség politikaellenes erő, vagy a politikai pártok között hidat verő szerveződés?

- Ma a magyar nemzeti érdeket meghatározó, és a nemzeti minimumot kimondó erő a Magyarok Szövetsége.

- A nemzeti érdek fogalma nem megfoghatatlan?

- Kidolgoztuk a magyar nemzeti érdekprogramunkat, s van párt, mely az 1300 oldalas tanulmányunkból egyszerűen kivágta az egészségügyi részt, és beillesztette a saját honlapjára. De legyünk őszinték: a magyar nemzet megsemmisülés előtt áll. Egy kultúra kezd eltűnni a Kárpát-medencéből, és ez zajlik a Felvidéken és Erdélyben is. A magyarságra jellemző a csodavárás, ehelyett meg kellene értenünk, hogy ha mi nem változunk, akkor az ország sem fog. A módszereinket, a világhoz való hozzáállásunkat módosítani kell. Mi közösségeket építünk mindenhol, melyek dolgoznak, szerveznek.

- Ezt egy nagy jobboldali szerveződés már kitalálta...

- A polgári körök nem működnek. A civilekről nem lehet tudni, kit képviselnek. Nálunk pontosan lehet tudni, hogy a nagykanizsai, vagy a keszthelyi küldöttek mögött kik vannak. A Magyarok Szövetségében minden mondanivaló társadalmi szűrésen ment keresztül. A többiek önjelölten, a politika mellé beállva várják, hogy az emberek elfogadják: ők képviselik az egész civil társadalmat.

- A mai 386-ról 352-re csökkentenék az Országgyűlés létszámát. Ezen a 34 emberen sok múlik?

- Úgy múlik sok, hogy a felsőházi tagságot mások töltenék ki és emiatt a magyar társadalom vezetettsége más szerkezetűvé válna. Ha egymás mellé állítom, hogy Svájcban az ÁFA-emelésről is népszavazást rendeztek, nálunk pedig még az alkotmányról sem kérdezték meg az embereket, akkor azt kell mondanom: ez zéró demokrácia. Amikor Seres Mária azt szorgalmazta, hogy a parlament tagjai, mint minden ember, számoljanak el számlával, nevetséges módon átnevezték a fogalmakat, és megcsúfolták a demokráciát.

- Az alaptörvény-javaslatuk Ellenállási záradéka szerint bárkinek jogában állna ellenszegülni, ha úgy érzi, hogy sérül a nemzet érdeke. Mi lenne a jogbiztonsággal, ha ezt elfogadnák?

- Egy demokratikus országban alapvető társadalmi szerződés kötődik az emberek és a vezetőik között. Ez az alkotmány. Magyarországnak ideiglenes alkotmánya van, s 1989 óta nem alkották meg a véglegest. Olyan alaptörvény kell, amely széles társadalmi vitán megy keresztül és népszavazás erősít meg. Utána pedig ebből dolgozzák ki a törvényeket, s tetszik-nem tetszik, mindenkinek be kellene tartania a kereteket.

- Népszavazást tartanának a sorkatonai szolgálat visszaállításáról is?

- Nálunk azok az emberek gyűltek össze, akik szerint nem bűn, ha valaki katona, és a szolgálat egy férfi életpályájának a része. A világban most eszkalálódnak a problémák, Szomáliában, Afganisztánban, Irakban nincs rend.

- Önök azt hirdetik, hogy a magyar katonák jöjjenek haza! . Ön katonatiszt: mi van, ha rendfenntartók nélkül kiterjed más országokra is a baj?

- Ez a szövetség összálláspontja. Vannak különbözőségek a véleményeinkben, de van közös célunk, mely érdekében együtt vagyunk hajlandóak haladni. Nekünk most a legfontosabb a következő magyar nemzedék megszületése.

- Ma a magyar nemzeti érdeket meghatározó, és a nemzeti minimumot kimondó erő a Magyarok Szövetsége.

- A nemzeti érdek fogalma nem megfoghatatlan?

- Kidolgoztuk a magyar nemzeti érdekprogramunkat, s van párt, mely az 1300 oldalas tanulmányunkból egyszerűen kivágta az egészségügyi részt, és beillesztette a saját honlapjára. De legyünk őszinték: a magyar nemzet megsemmisülés előtt áll. Egy kultúra kezd eltűnni a Kárpát-medencéből, és ez zajlik a Felvidéken és Erdélyben is. A magyarságra jellemző a csodavárás, ehelyett meg kellene értenünk, hogy ha mi nem változunk, akkor az ország sem fog. A módszereinket, a világhoz való hozzáállásunkat módosítani kell. Mi közösségeket építünk mindenhol, melyek dolgoznak, szerveznek.

- Ezt egy nagy jobboldali szerveződés már kitalálta...

- A polgári körök nem működnek. A civilekről nem lehet tudni, kit képviselnek. Nálunk pontosan lehet tudni, hogy a nagykanizsai, vagy a keszthelyi küldöttek mögött kik vannak. A Magyarok Szövetségében minden mondanivaló társadalmi szűrésen ment keresztül. A többiek önjelölten, a politika mellé beállva várják, hogy az emberek elfogadják: ők képviselik az egész civil társadalmat.

- A mai 386-ról 352-re csökkentenék az Országgyűlés létszámát. Ezen a 34 emberen sok múlik?

- Úgy múlik sok, hogy a felsőházi tagságot mások töltenék ki és emiatt a magyar társadalom vezetettsége más szerkezetűvé válna. Ha egymás mellé állítom, hogy Svájcban az ÁFA-emelésről is népszavazást rendeztek, nálunk pedig még az alkotmányról sem kérdezték meg az embereket, akkor azt kell mondanom: ez zéró demokrácia. Amikor Seres Mária azt szorgalmazta, hogy a parlament tagjai, mint minden ember, számoljanak el számlával, nevetséges módon átnevezték a fogalmakat, és megcsúfolták a demokráciát.

- Az alaptörvény-javaslatuk Ellenállási záradéka szerint bárkinek jogában állna ellenszegülni, ha úgy érzi, hogy sérül a nemzet érdeke. Mi lenne a jogbiztonsággal, ha ezt elfogadnák?

- Egy demokratikus országban alapvető társadalmi szerződés kötődik az emberek és a vezetőik között. Ez az alkotmány. Magyarországnak ideiglenes alkotmánya van, s 1989 óta nem alkották meg a véglegest. Olyan alaptörvény kell, amely széles társadalmi vitán megy keresztül és népszavazás erősít meg. Utána pedig ebből dolgozzák ki a törvényeket, s tetszik-nem tetszik, mindenkinek be kellene tartania a kereteket.

- Népszavazást tartanának a sorkatonai szolgálat visszaállításáról is?

- Nálunk azok az emberek gyűltek össze, akik szerint nem bűn, ha valaki katona, és a szolgálat egy férfi életpályájának a része. A világban most eszkalálódnak a problémák, Szomáliában, Afganisztánban, Irakban nincs rend.

- Önök azt hirdetik, hogy a magyar katonák jöjjenek haza! . Ön katonatiszt: mi van, ha rendfenntartók nélkül kiterjed más országokra is a baj?

- Ez a szövetség összálláspontja. Vannak különbözőségek a véleményeinkben, de van közös célunk, mely érdekében együtt vagyunk hajlandóak haladni. Nekünk most a legfontosabb a következő magyar nemzedék megszületése.

- Ma a magyar nemzeti érdeket meghatározó, és a nemzeti minimumot kimondó erő a Magyarok Szövetsége.

- A nemzeti érdek fogalma nem megfoghatatlan?

- Kidolgoztuk a magyar nemzeti érdekprogramunkat, s van párt, mely az 1300 oldalas tanulmányunkból egyszerűen kivágta az egészségügyi részt, és beillesztette a saját honlapjára. De legyünk őszinték: a magyar nemzet megsemmisülés előtt áll. Egy kultúra kezd eltűnni a Kárpát-medencéből, és ez zajlik a Felvidéken és Erdélyben is. A magyarságra jellemző a csodavárás, ehelyett meg kellene értenünk, hogy ha mi nem változunk, akkor az ország sem fog. A módszereinket, a világhoz való hozzáállásunkat módosítani kell. Mi közösségeket építünk mindenhol, melyek dolgoznak, szerveznek.

- Ezt egy nagy jobboldali szerveződés már kitalálta...

- A polgári körök nem működnek. A civilekről nem lehet tudni, kit képviselnek. Nálunk pontosan lehet tudni, hogy a nagykanizsai, vagy a keszthelyi küldöttek mögött kik vannak. A Magyarok Szövetségében minden mondanivaló társadalmi szűrésen ment keresztül. A többiek önjelölten, a politika mellé beállva várják, hogy az emberek elfogadják: ők képviselik az egész civil társadalmat.

- A mai 386-ról 352-re csökkentenék az Országgyűlés létszámát. Ezen a 34 emberen sok múlik?

- Úgy múlik sok, hogy a felsőházi tagságot mások töltenék ki és emiatt a magyar társadalom vezetettsége más szerkezetűvé válna. Ha egymás mellé állítom, hogy Svájcban az ÁFA-emelésről is népszavazást rendeztek, nálunk pedig még az alkotmányról sem kérdezték meg az embereket, akkor azt kell mondanom: ez zéró demokrácia. Amikor Seres Mária azt szorgalmazta, hogy a parlament tagjai, mint minden ember, számoljanak el számlával, nevetséges módon átnevezték a fogalmakat, és megcsúfolták a demokráciát.

- Az alaptörvény-javaslatuk Ellenállási záradéka szerint bárkinek jogában állna ellenszegülni, ha úgy érzi, hogy sérül a nemzet érdeke. Mi lenne a jogbiztonsággal, ha ezt elfogadnák?

- Egy demokratikus országban alapvető társadalmi szerződés kötődik az emberek és a vezetőik között. Ez az alkotmány. Magyarországnak ideiglenes alkotmánya van, s 1989 óta nem alkották meg a véglegest. Olyan alaptörvény kell, amely széles társadalmi vitán megy keresztül és népszavazás erősít meg. Utána pedig ebből dolgozzák ki a törvényeket, s tetszik-nem tetszik, mindenkinek be kellene tartania a kereteket.

- Népszavazást tartanának a sorkatonai szolgálat visszaállításáról is?

- Nálunk azok az emberek gyűltek össze, akik szerint nem bűn, ha valaki katona, és a szolgálat egy férfi életpályájának a része. A világban most eszkalálódnak a problémák, Szomáliában, Afganisztánban, Irakban nincs rend.

- Önök azt hirdetik, hogy a magyar katonák jöjjenek haza! . Ön katonatiszt: mi van, ha rendfenntartók nélkül kiterjed más országokra is a baj?

- Ez a szövetség összálláspontja. Vannak különbözőségek a véleményeinkben, de van közös célunk, mely érdekében együtt vagyunk hajlandóak haladni. Nekünk most a legfontosabb a következő magyar nemzedék megszületése.

- A nemzeti érdek fogalma nem megfoghatatlan?

- Kidolgoztuk a magyar nemzeti érdekprogramunkat, s van párt, mely az 1300 oldalas tanulmányunkból egyszerűen kivágta az egészségügyi részt, és beillesztette a saját honlapjára. De legyünk őszinték: a magyar nemzet megsemmisülés előtt áll. Egy kultúra kezd eltűnni a Kárpát-medencéből, és ez zajlik a Felvidéken és Erdélyben is. A magyarságra jellemző a csodavárás, ehelyett meg kellene értenünk, hogy ha mi nem változunk, akkor az ország sem fog. A módszereinket, a világhoz való hozzáállásunkat módosítani kell. Mi közösségeket építünk mindenhol, melyek dolgoznak, szerveznek.

- Ezt egy nagy jobboldali szerveződés már kitalálta...

- A polgári körök nem működnek. A civilekről nem lehet tudni, kit képviselnek. Nálunk pontosan lehet tudni, hogy a nagykanizsai, vagy a keszthelyi küldöttek mögött kik vannak. A Magyarok Szövetségében minden mondanivaló társadalmi szűrésen ment keresztül. A többiek önjelölten, a politika mellé beállva várják, hogy az emberek elfogadják: ők képviselik az egész civil társadalmat.

- A mai 386-ról 352-re csökkentenék az Országgyűlés létszámát. Ezen a 34 emberen sok múlik?

- Úgy múlik sok, hogy a felsőházi tagságot mások töltenék ki és emiatt a magyar társadalom vezetettsége más szerkezetűvé válna. Ha egymás mellé állítom, hogy Svájcban az ÁFA-emelésről is népszavazást rendeztek, nálunk pedig még az alkotmányról sem kérdezték meg az embereket, akkor azt kell mondanom: ez zéró demokrácia. Amikor Seres Mária azt szorgalmazta, hogy a parlament tagjai, mint minden ember, számoljanak el számlával, nevetséges módon átnevezték a fogalmakat, és megcsúfolták a demokráciát.

- Az alaptörvény-javaslatuk Ellenállási záradéka szerint bárkinek jogában állna ellenszegülni, ha úgy érzi, hogy sérül a nemzet érdeke. Mi lenne a jogbiztonsággal, ha ezt elfogadnák?

- Egy demokratikus országban alapvető társadalmi szerződés kötődik az emberek és a vezetőik között. Ez az alkotmány. Magyarországnak ideiglenes alkotmánya van, s 1989 óta nem alkották meg a véglegest. Olyan alaptörvény kell, amely széles társadalmi vitán megy keresztül és népszavazás erősít meg. Utána pedig ebből dolgozzák ki a törvényeket, s tetszik-nem tetszik, mindenkinek be kellene tartania a kereteket.

- Népszavazást tartanának a sorkatonai szolgálat visszaállításáról is?

- Nálunk azok az emberek gyűltek össze, akik szerint nem bűn, ha valaki katona, és a szolgálat egy férfi életpályájának a része. A világban most eszkalálódnak a problémák, Szomáliában, Afganisztánban, Irakban nincs rend.

- Önök azt hirdetik, hogy a magyar katonák jöjjenek haza! . Ön katonatiszt: mi van, ha rendfenntartók nélkül kiterjed más országokra is a baj?

- Ez a szövetség összálláspontja. Vannak különbözőségek a véleményeinkben, de van közös célunk, mely érdekében együtt vagyunk hajlandóak haladni. Nekünk most a legfontosabb a következő magyar nemzedék megszületése.

- A nemzeti érdek fogalma nem megfoghatatlan?

- Kidolgoztuk a magyar nemzeti érdekprogramunkat, s van párt, mely az 1300 oldalas tanulmányunkból egyszerűen kivágta az egészségügyi részt, és beillesztette a saját honlapjára. De legyünk őszinték: a magyar nemzet megsemmisülés előtt áll. Egy kultúra kezd eltűnni a Kárpát-medencéből, és ez zajlik a Felvidéken és Erdélyben is. A magyarságra jellemző a csodavárás, ehelyett meg kellene értenünk, hogy ha mi nem változunk, akkor az ország sem fog. A módszereinket, a világhoz való hozzáállásunkat módosítani kell. Mi közösségeket építünk mindenhol, melyek dolgoznak, szerveznek.

- Ezt egy nagy jobboldali szerveződés már kitalálta...

- A polgári körök nem működnek. A civilekről nem lehet tudni, kit képviselnek. Nálunk pontosan lehet tudni, hogy a nagykanizsai, vagy a keszthelyi küldöttek mögött kik vannak. A Magyarok Szövetségében minden mondanivaló társadalmi szűrésen ment keresztül. A többiek önjelölten, a politika mellé beállva várják, hogy az emberek elfogadják: ők képviselik az egész civil társadalmat.

- A mai 386-ról 352-re csökkentenék az Országgyűlés létszámát. Ezen a 34 emberen sok múlik?

- Úgy múlik sok, hogy a felsőházi tagságot mások töltenék ki és emiatt a magyar társadalom vezetettsége más szerkezetűvé válna. Ha egymás mellé állítom, hogy Svájcban az ÁFA-emelésről is népszavazást rendeztek, nálunk pedig még az alkotmányról sem kérdezték meg az embereket, akkor azt kell mondanom: ez zéró demokrácia. Amikor Seres Mária azt szorgalmazta, hogy a parlament tagjai, mint minden ember, számoljanak el számlával, nevetséges módon átnevezték a fogalmakat, és megcsúfolták a demokráciát.

- Az alaptörvény-javaslatuk Ellenállási záradéka szerint bárkinek jogában állna ellenszegülni, ha úgy érzi, hogy sérül a nemzet érdeke. Mi lenne a jogbiztonsággal, ha ezt elfogadnák?

- Egy demokratikus országban alapvető társadalmi szerződés kötődik az emberek és a vezetőik között. Ez az alkotmány. Magyarországnak ideiglenes alkotmánya van, s 1989 óta nem alkották meg a véglegest. Olyan alaptörvény kell, amely széles társadalmi vitán megy keresztül és népszavazás erősít meg. Utána pedig ebből dolgozzák ki a törvényeket, s tetszik-nem tetszik, mindenkinek be kellene tartania a kereteket.

- Népszavazást tartanának a sorkatonai szolgálat visszaállításáról is?

- Nálunk azok az emberek gyűltek össze, akik szerint nem bűn, ha valaki katona, és a szolgálat egy férfi életpályájának a része. A világban most eszkalálódnak a problémák, Szomáliában, Afganisztánban, Irakban nincs rend.

- Önök azt hirdetik, hogy a magyar katonák jöjjenek haza! . Ön katonatiszt: mi van, ha rendfenntartók nélkül kiterjed más országokra is a baj?

- Ez a szövetség összálláspontja. Vannak különbözőségek a véleményeinkben, de van közös célunk, mely érdekében együtt vagyunk hajlandóak haladni. Nekünk most a legfontosabb a következő magyar nemzedék megszületése.

- A nemzeti érdek fogalma nem megfoghatatlan?

- Kidolgoztuk a magyar nemzeti érdekprogramunkat, s van párt, mely az 1300 oldalas tanulmányunkból egyszerűen kivágta az egészségügyi részt, és beillesztette a saját honlapjára. De legyünk őszinték: a magyar nemzet megsemmisülés előtt áll. Egy kultúra kezd eltűnni a Kárpát-medencéből, és ez zajlik a Felvidéken és Erdélyben is. A magyarságra jellemző a csodavárás, ehelyett meg kellene értenünk, hogy ha mi nem változunk, akkor az ország sem fog. A módszereinket, a világhoz való hozzáállásunkat módosítani kell. Mi közösségeket építünk mindenhol, melyek dolgoznak, szerveznek.

- Ezt egy nagy jobboldali szerveződés már kitalálta...

- A polgári körök nem működnek. A civilekről nem lehet tudni, kit képviselnek. Nálunk pontosan lehet tudni, hogy a nagykanizsai, vagy a keszthelyi küldöttek mögött kik vannak. A Magyarok Szövetségében minden mondanivaló társadalmi szűrésen ment keresztül. A többiek önjelölten, a politika mellé beállva várják, hogy az emberek elfogadják: ők képviselik az egész civil társadalmat.

- A mai 386-ról 352-re csökkentenék az Országgyűlés létszámát. Ezen a 34 emberen sok múlik?

- Úgy múlik sok, hogy a felsőházi tagságot mások töltenék ki és emiatt a magyar társadalom vezetettsége más szerkezetűvé válna. Ha egymás mellé állítom, hogy Svájcban az ÁFA-emelésről is népszavazást rendeztek, nálunk pedig még az alkotmányról sem kérdezték meg az embereket, akkor azt kell mondanom: ez zéró demokrácia. Amikor Seres Mária azt szorgalmazta, hogy a parlament tagjai, mint minden ember, számoljanak el számlával, nevetséges módon átnevezték a fogalmakat, és megcsúfolták a demokráciát.

- Az alaptörvény-javaslatuk Ellenállási záradéka szerint bárkinek jogában állna ellenszegülni, ha úgy érzi, hogy sérül a nemzet érdeke. Mi lenne a jogbiztonsággal, ha ezt elfogadnák?

- Egy demokratikus országban alapvető társadalmi szerződés kötődik az emberek és a vezetőik között. Ez az alkotmány. Magyarországnak ideiglenes alkotmánya van, s 1989 óta nem alkották meg a véglegest. Olyan alaptörvény kell, amely széles társadalmi vitán megy keresztül és népszavazás erősít meg. Utána pedig ebből dolgozzák ki a törvényeket, s tetszik-nem tetszik, mindenkinek be kellene tartania a kereteket.

- Népszavazást tartanának a sorkatonai szolgálat visszaállításáról is?

- Nálunk azok az emberek gyűltek össze, akik szerint nem bűn, ha valaki katona, és a szolgálat egy férfi életpályájának a része. A világban most eszkalálódnak a problémák, Szomáliában, Afganisztánban, Irakban nincs rend.

- Önök azt hirdetik, hogy a magyar katonák jöjjenek haza! . Ön katonatiszt: mi van, ha rendfenntartók nélkül kiterjed más országokra is a baj?

- Ez a szövetség összálláspontja. Vannak különbözőségek a véleményeinkben, de van közös célunk, mely érdekében együtt vagyunk hajlandóak haladni. Nekünk most a legfontosabb a következő magyar nemzedék megszületése.

- A nemzeti érdek fogalma nem megfoghatatlan?

- Kidolgoztuk a magyar nemzeti érdekprogramunkat, s van párt, mely az 1300 oldalas tanulmányunkból egyszerűen kivágta az egészségügyi részt, és beillesztette a saját honlapjára. De legyünk őszinték: a magyar nemzet megsemmisülés előtt áll. Egy kultúra kezd eltűnni a Kárpát-medencéből, és ez zajlik a Felvidéken és Erdélyben is. A magyarságra jellemző a csodavárás, ehelyett meg kellene értenünk, hogy ha mi nem változunk, akkor az ország sem fog. A módszereinket, a világhoz való hozzáállásunkat módosítani kell. Mi közösségeket építünk mindenhol, melyek dolgoznak, szerveznek.

- Ezt egy nagy jobboldali szerveződés már kitalálta...

- A polgári körök nem működnek. A civilekről nem lehet tudni, kit képviselnek. Nálunk pontosan lehet tudni, hogy a nagykanizsai, vagy a keszthelyi küldöttek mögött kik vannak. A Magyarok Szövetségében minden mondanivaló társadalmi szűrésen ment keresztül. A többiek önjelölten, a politika mellé beállva várják, hogy az emberek elfogadják: ők képviselik az egész civil társadalmat.

- A mai 386-ról 352-re csökkentenék az Országgyűlés létszámát. Ezen a 34 emberen sok múlik?

- Úgy múlik sok, hogy a felsőházi tagságot mások töltenék ki és emiatt a magyar társadalom vezetettsége más szerkezetűvé válna. Ha egymás mellé állítom, hogy Svájcban az ÁFA-emelésről is népszavazást rendeztek, nálunk pedig még az alkotmányról sem kérdezték meg az embereket, akkor azt kell mondanom: ez zéró demokrácia. Amikor Seres Mária azt szorgalmazta, hogy a parlament tagjai, mint minden ember, számoljanak el számlával, nevetséges módon átnevezték a fogalmakat, és megcsúfolták a demokráciát.

- Az alaptörvény-javaslatuk Ellenállási záradéka szerint bárkinek jogában állna ellenszegülni, ha úgy érzi, hogy sérül a nemzet érdeke. Mi lenne a jogbiztonsággal, ha ezt elfogadnák?

- Egy demokratikus országban alapvető társadalmi szerződés kötődik az emberek és a vezetőik között. Ez az alkotmány. Magyarországnak ideiglenes alkotmánya van, s 1989 óta nem alkották meg a véglegest. Olyan alaptörvény kell, amely széles társadalmi vitán megy keresztül és népszavazás erősít meg. Utána pedig ebből dolgozzák ki a törvényeket, s tetszik-nem tetszik, mindenkinek be kellene tartania a kereteket.

- Népszavazást tartanának a sorkatonai szolgálat visszaállításáról is?

- Nálunk azok az emberek gyűltek össze, akik szerint nem bűn, ha valaki katona, és a szolgálat egy férfi életpályájának a része. A világban most eszkalálódnak a problémák, Szomáliában, Afganisztánban, Irakban nincs rend.

- Önök azt hirdetik, hogy a magyar katonák jöjjenek haza! . Ön katonatiszt: mi van, ha rendfenntartók nélkül kiterjed más országokra is a baj?

- Ez a szövetség összálláspontja. Vannak különbözőségek a véleményeinkben, de van közös célunk, mely érdekében együtt vagyunk hajlandóak haladni. Nekünk most a legfontosabb a következő magyar nemzedék megszületése.

- Kidolgoztuk a magyar nemzeti érdekprogramunkat, s van párt, mely az 1300 oldalas tanulmányunkból egyszerűen kivágta az egészségügyi részt, és beillesztette a saját honlapjára. De legyünk őszinték: a magyar nemzet megsemmisülés előtt áll. Egy kultúra kezd eltűnni a Kárpát-medencéből, és ez zajlik a Felvidéken és Erdélyben is. A magyarságra jellemző a csodavárás, ehelyett meg kellene értenünk, hogy ha mi nem változunk, akkor az ország sem fog. A módszereinket, a világhoz való hozzáállásunkat módosítani kell. Mi közösségeket építünk mindenhol, melyek dolgoznak, szerveznek.

- Ezt egy nagy jobboldali szerveződés már kitalálta...

- A polgári körök nem működnek. A civilekről nem lehet tudni, kit képviselnek. Nálunk pontosan lehet tudni, hogy a nagykanizsai, vagy a keszthelyi küldöttek mögött kik vannak. A Magyarok Szövetségében minden mondanivaló társadalmi szűrésen ment keresztül. A többiek önjelölten, a politika mellé beállva várják, hogy az emberek elfogadják: ők képviselik az egész civil társadalmat.

- A mai 386-ról 352-re csökkentenék az Országgyűlés létszámát. Ezen a 34 emberen sok múlik?

- Úgy múlik sok, hogy a felsőházi tagságot mások töltenék ki és emiatt a magyar társadalom vezetettsége más szerkezetűvé válna. Ha egymás mellé állítom, hogy Svájcban az ÁFA-emelésről is népszavazást rendeztek, nálunk pedig még az alkotmányról sem kérdezték meg az embereket, akkor azt kell mondanom: ez zéró demokrácia. Amikor Seres Mária azt szorgalmazta, hogy a parlament tagjai, mint minden ember, számoljanak el számlával, nevetséges módon átnevezték a fogalmakat, és megcsúfolták a demokráciát.

- Az alaptörvény-javaslatuk Ellenállási záradéka szerint bárkinek jogában állna ellenszegülni, ha úgy érzi, hogy sérül a nemzet érdeke. Mi lenne a jogbiztonsággal, ha ezt elfogadnák?

- Egy demokratikus országban alapvető társadalmi szerződés kötődik az emberek és a vezetőik között. Ez az alkotmány. Magyarországnak ideiglenes alkotmánya van, s 1989 óta nem alkották meg a véglegest. Olyan alaptörvény kell, amely széles társadalmi vitán megy keresztül és népszavazás erősít meg. Utána pedig ebből dolgozzák ki a törvényeket, s tetszik-nem tetszik, mindenkinek be kellene tartania a kereteket.

- Népszavazást tartanának a sorkatonai szolgálat visszaállításáról is?

- Nálunk azok az emberek gyűltek össze, akik szerint nem bűn, ha valaki katona, és a szolgálat egy férfi életpályájának a része. A világban most eszkalálódnak a problémák, Szomáliában, Afganisztánban, Irakban nincs rend.

- Önök azt hirdetik, hogy a magyar katonák jöjjenek haza! . Ön katonatiszt: mi van, ha rendfenntartók nélkül kiterjed más országokra is a baj?

- Ez a szövetség összálláspontja. Vannak különbözőségek a véleményeinkben, de van közös célunk, mely érdekében együtt vagyunk hajlandóak haladni. Nekünk most a legfontosabb a következő magyar nemzedék megszületése.

- Kidolgoztuk a magyar nemzeti érdekprogramunkat, s van párt, mely az 1300 oldalas tanulmányunkból egyszerűen kivágta az egészségügyi részt, és beillesztette a saját honlapjára. De legyünk őszinték: a magyar nemzet megsemmisülés előtt áll. Egy kultúra kezd eltűnni a Kárpát-medencéből, és ez zajlik a Felvidéken és Erdélyben is. A magyarságra jellemző a csodavárás, ehelyett meg kellene értenünk, hogy ha mi nem változunk, akkor az ország sem fog. A módszereinket, a világhoz való hozzáállásunkat módosítani kell. Mi közösségeket építünk mindenhol, melyek dolgoznak, szerveznek.

- Ezt egy nagy jobboldali szerveződés már kitalálta...

- A polgári körök nem működnek. A civilekről nem lehet tudni, kit képviselnek. Nálunk pontosan lehet tudni, hogy a nagykanizsai, vagy a keszthelyi küldöttek mögött kik vannak. A Magyarok Szövetségében minden mondanivaló társadalmi szűrésen ment keresztül. A többiek önjelölten, a politika mellé beállva várják, hogy az emberek elfogadják: ők képviselik az egész civil társadalmat.

- A mai 386-ról 352-re csökkentenék az Országgyűlés létszámát. Ezen a 34 emberen sok múlik?

- Úgy múlik sok, hogy a felsőházi tagságot mások töltenék ki és emiatt a magyar társadalom vezetettsége más szerkezetűvé válna. Ha egymás mellé állítom, hogy Svájcban az ÁFA-emelésről is népszavazást rendeztek, nálunk pedig még az alkotmányról sem kérdezték meg az embereket, akkor azt kell mondanom: ez zéró demokrácia. Amikor Seres Mária azt szorgalmazta, hogy a parlament tagjai, mint minden ember, számoljanak el számlával, nevetséges módon átnevezték a fogalmakat, és megcsúfolták a demokráciát.

- Az alaptörvény-javaslatuk Ellenállási záradéka szerint bárkinek jogában állna ellenszegülni, ha úgy érzi, hogy sérül a nemzet érdeke. Mi lenne a jogbiztonsággal, ha ezt elfogadnák?

- Egy demokratikus országban alapvető társadalmi szerződés kötődik az emberek és a vezetőik között. Ez az alkotmány. Magyarországnak ideiglenes alkotmánya van, s 1989 óta nem alkották meg a véglegest. Olyan alaptörvény kell, amely széles társadalmi vitán megy keresztül és népszavazás erősít meg. Utána pedig ebből dolgozzák ki a törvényeket, s tetszik-nem tetszik, mindenkinek be kellene tartania a kereteket.

- Népszavazást tartanának a sorkatonai szolgálat visszaállításáról is?

- Nálunk azok az emberek gyűltek össze, akik szerint nem bűn, ha valaki katona, és a szolgálat egy férfi életpályájának a része. A világban most eszkalálódnak a problémák, Szomáliában, Afganisztánban, Irakban nincs rend.

- Önök azt hirdetik, hogy a magyar katonák jöjjenek haza! . Ön katonatiszt: mi van, ha rendfenntartók nélkül kiterjed más országokra is a baj?

- Ez a szövetség összálláspontja. Vannak különbözőségek a véleményeinkben, de van közös célunk, mely érdekében együtt vagyunk hajlandóak haladni. Nekünk most a legfontosabb a következő magyar nemzedék megszületése.

- Ezt egy nagy jobboldali szerveződés már kitalálta...

- A polgári körök nem működnek. A civilekről nem lehet tudni, kit képviselnek. Nálunk pontosan lehet tudni, hogy a nagykanizsai, vagy a keszthelyi küldöttek mögött kik vannak. A Magyarok Szövetségében minden mondanivaló társadalmi szűrésen ment keresztül. A többiek önjelölten, a politika mellé beállva várják, hogy az emberek elfogadják: ők képviselik az egész civil társadalmat.

- A mai 386-ról 352-re csökkentenék az Országgyűlés létszámát. Ezen a 34 emberen sok múlik?

- Úgy múlik sok, hogy a felsőházi tagságot mások töltenék ki és emiatt a magyar társadalom vezetettsége más szerkezetűvé válna. Ha egymás mellé állítom, hogy Svájcban az ÁFA-emelésről is népszavazást rendeztek, nálunk pedig még az alkotmányról sem kérdezték meg az embereket, akkor azt kell mondanom: ez zéró demokrácia. Amikor Seres Mária azt szorgalmazta, hogy a parlament tagjai, mint minden ember, számoljanak el számlával, nevetséges módon átnevezték a fogalmakat, és megcsúfolták a demokráciát.

- Az alaptörvény-javaslatuk Ellenállási záradéka szerint bárkinek jogában állna ellenszegülni, ha úgy érzi, hogy sérül a nemzet érdeke. Mi lenne a jogbiztonsággal, ha ezt elfogadnák?

- Egy demokratikus országban alapvető társadalmi szerződés kötődik az emberek és a vezetőik között. Ez az alkotmány. Magyarországnak ideiglenes alkotmánya van, s 1989 óta nem alkották meg a véglegest. Olyan alaptörvény kell, amely széles társadalmi vitán megy keresztül és népszavazás erősít meg. Utána pedig ebből dolgozzák ki a törvényeket, s tetszik-nem tetszik, mindenkinek be kellene tartania a kereteket.

- Népszavazást tartanának a sorkatonai szolgálat visszaállításáról is?

- Nálunk azok az emberek gyűltek össze, akik szerint nem bűn, ha valaki katona, és a szolgálat egy férfi életpályájának a része. A világban most eszkalálódnak a problémák, Szomáliában, Afganisztánban, Irakban nincs rend.

- Önök azt hirdetik, hogy a magyar katonák jöjjenek haza! . Ön katonatiszt: mi van, ha rendfenntartók nélkül kiterjed más országokra is a baj?

- Ez a szövetség összálláspontja. Vannak különbözőségek a véleményeinkben, de van közös célunk, mely érdekében együtt vagyunk hajlandóak haladni. Nekünk most a legfontosabb a következő magyar nemzedék megszületése.

- Ezt egy nagy jobboldali szerveződés már kitalálta...

- A polgári körök nem működnek. A civilekről nem lehet tudni, kit képviselnek. Nálunk pontosan lehet tudni, hogy a nagykanizsai, vagy a keszthelyi küldöttek mögött kik vannak. A Magyarok Szövetségében minden mondanivaló társadalmi szűrésen ment keresztül. A többiek önjelölten, a politika mellé beállva várják, hogy az emberek elfogadják: ők képviselik az egész civil társadalmat.

- A mai 386-ról 352-re csökkentenék az Országgyűlés létszámát. Ezen a 34 emberen sok múlik?

- Úgy múlik sok, hogy a felsőházi tagságot mások töltenék ki és emiatt a magyar társadalom vezetettsége más szerkezetűvé válna. Ha egymás mellé állítom, hogy Svájcban az ÁFA-emelésről is népszavazást rendeztek, nálunk pedig még az alkotmányról sem kérdezték meg az embereket, akkor azt kell mondanom: ez zéró demokrácia. Amikor Seres Mária azt szorgalmazta, hogy a parlament tagjai, mint minden ember, számoljanak el számlával, nevetséges módon átnevezték a fogalmakat, és megcsúfolták a demokráciát.

- Az alaptörvény-javaslatuk Ellenállási záradéka szerint bárkinek jogában állna ellenszegülni, ha úgy érzi, hogy sérül a nemzet érdeke. Mi lenne a jogbiztonsággal, ha ezt elfogadnák?

- Egy demokratikus országban alapvető társadalmi szerződés kötődik az emberek és a vezetőik között. Ez az alkotmány. Magyarországnak ideiglenes alkotmánya van, s 1989 óta nem alkották meg a véglegest. Olyan alaptörvény kell, amely széles társadalmi vitán megy keresztül és népszavazás erősít meg. Utána pedig ebből dolgozzák ki a törvényeket, s tetszik-nem tetszik, mindenkinek be kellene tartania a kereteket.

- Népszavazást tartanának a sorkatonai szolgálat visszaállításáról is?

- Nálunk azok az emberek gyűltek össze, akik szerint nem bűn, ha valaki katona, és a szolgálat egy férfi életpályájának a része. A világban most eszkalálódnak a problémák, Szomáliában, Afganisztánban, Irakban nincs rend.

- Önök azt hirdetik, hogy a magyar katonák jöjjenek haza! . Ön katonatiszt: mi van, ha rendfenntartók nélkül kiterjed más országokra is a baj?

- Ez a szövetség összálláspontja. Vannak különbözőségek a véleményeinkben, de van közös célunk, mely érdekében együtt vagyunk hajlandóak haladni. Nekünk most a legfontosabb a következő magyar nemzedék megszületése.

- Ezt egy nagy jobboldali szerveződés már kitalálta...

- A polgári körök nem működnek. A civilekről nem lehet tudni, kit képviselnek. Nálunk pontosan lehet tudni, hogy a nagykanizsai, vagy a keszthelyi küldöttek mögött kik vannak. A Magyarok Szövetségében minden mondanivaló társadalmi szűrésen ment keresztül. A többiek önjelölten, a politika mellé beállva várják, hogy az emberek elfogadják: ők képviselik az egész civil társadalmat.

- A mai 386-ról 352-re csökkentenék az Országgyűlés létszámát. Ezen a 34 emberen sok múlik?

- Úgy múlik sok, hogy a felsőházi tagságot mások töltenék ki és emiatt a magyar társadalom vezetettsége más szerkezetűvé válna. Ha egymás mellé állítom, hogy Svájcban az ÁFA-emelésről is népszavazást rendeztek, nálunk pedig még az alkotmányról sem kérdezték meg az embereket, akkor azt kell mondanom: ez zéró demokrácia. Amikor Seres Mária azt szorgalmazta, hogy a parlament tagjai, mint minden ember, számoljanak el számlával, nevetséges módon átnevezték a fogalmakat, és megcsúfolták a demokráciát.

- Az alaptörvény-javaslatuk Ellenállási záradéka szerint bárkinek jogában állna ellenszegülni, ha úgy érzi, hogy sérül a nemzet érdeke. Mi lenne a jogbiztonsággal, ha ezt elfogadnák?

- Egy demokratikus országban alapvető társadalmi szerződés kötődik az emberek és a vezetőik között. Ez az alkotmány. Magyarországnak ideiglenes alkotmánya van, s 1989 óta nem alkották meg a véglegest. Olyan alaptörvény kell, amely széles társadalmi vitán megy keresztül és népszavazás erősít meg. Utána pedig ebből dolgozzák ki a törvényeket, s tetszik-nem tetszik, mindenkinek be kellene tartania a kereteket.

- Népszavazást tartanának a sorkatonai szolgálat visszaállításáról is?

- Nálunk azok az emberek gyűltek össze, akik szerint nem bűn, ha valaki katona, és a szolgálat egy férfi életpályájának a része. A világban most eszkalálódnak a problémák, Szomáliában, Afganisztánban, Irakban nincs rend.

- Önök azt hirdetik, hogy a magyar katonák jöjjenek haza! . Ön katonatiszt: mi van, ha rendfenntartók nélkül kiterjed más országokra is a baj?

- Ez a szövetség összálláspontja. Vannak különbözőségek a véleményeinkben, de van közös célunk, mely érdekében együtt vagyunk hajlandóak haladni. Nekünk most a legfontosabb a következő magyar nemzedék megszületése.

- Ezt egy nagy jobboldali szerveződés már kitalálta...

- A polgári körök nem működnek. A civilekről nem lehet tudni, kit képviselnek. Nálunk pontosan lehet tudni, hogy a nagykanizsai, vagy a keszthelyi küldöttek mögött kik vannak. A Magyarok Szövetségében minden mondanivaló társadalmi szűrésen ment keresztül. A többiek önjelölten, a politika mellé beállva várják, hogy az emberek elfogadják: ők képviselik az egész civil társadalmat.

- A mai 386-ról 352-re csökkentenék az Országgyűlés létszámát. Ezen a 34 emberen sok múlik?

- Úgy múlik sok, hogy a felsőházi tagságot mások töltenék ki és emiatt a magyar társadalom vezetettsége más szerkezetűvé válna. Ha egymás mellé állítom, hogy Svájcban az ÁFA-emelésről is népszavazást rendeztek, nálunk pedig még az alkotmányról sem kérdezték meg az embereket, akkor azt kell mondanom: ez zéró demokrácia. Amikor Seres Mária azt szorgalmazta, hogy a parlament tagjai, mint minden ember, számoljanak el számlával, nevetséges módon átnevezték a fogalmakat, és megcsúfolták a demokráciát.

- Az alaptörvény-javaslatuk Ellenállási záradéka szerint bárkinek jogában állna ellenszegülni, ha úgy érzi, hogy sérül a nemzet érdeke. Mi lenne a jogbiztonsággal, ha ezt elfogadnák?

- Egy demokratikus országban alapvető társadalmi szerződés kötődik az emberek és a vezetőik között. Ez az alkotmány. Magyarországnak ideiglenes alkotmánya van, s 1989 óta nem alkották meg a véglegest. Olyan alaptörvény kell, amely széles társadalmi vitán megy keresztül és népszavazás erősít meg. Utána pedig ebből dolgozzák ki a törvényeket, s tetszik-nem tetszik, mindenkinek be kellene tartania a kereteket.

- Népszavazást tartanának a sorkatonai szolgálat visszaállításáról is?

- Nálunk azok az emberek gyűltek össze, akik szerint nem bűn, ha valaki katona, és a szolgálat egy férfi életpályájának a része. A világban most eszkalálódnak a problémák, Szomáliában, Afganisztánban, Irakban nincs rend.

- Önök azt hirdetik, hogy a magyar katonák jöjjenek haza! . Ön katonatiszt: mi van, ha rendfenntartók nélkül kiterjed más országokra is a baj?

- Ez a szövetség összálláspontja. Vannak különbözőségek a véleményeinkben, de van közös célunk, mely érdekében együtt vagyunk hajlandóak haladni. Nekünk most a legfontosabb a következő magyar nemzedék megszületése.

- A polgári körök nem működnek. A civilekről nem lehet tudni, kit képviselnek. Nálunk pontosan lehet tudni, hogy a nagykanizsai, vagy a keszthelyi küldöttek mögött kik vannak. A Magyarok Szövetségében minden mondanivaló társadalmi szűrésen ment keresztül. A többiek önjelölten, a politika mellé beállva várják, hogy az emberek elfogadják: ők képviselik az egész civil társadalmat.

- A mai 386-ról 352-re csökkentenék az Országgyűlés létszámát. Ezen a 34 emberen sok múlik?

- Úgy múlik sok, hogy a felsőházi tagságot mások töltenék ki és emiatt a magyar társadalom vezetettsége más szerkezetűvé válna. Ha egymás mellé állítom, hogy Svájcban az ÁFA-emelésről is népszavazást rendeztek, nálunk pedig még az alkotmányról sem kérdezték meg az embereket, akkor azt kell mondanom: ez zéró demokrácia. Amikor Seres Mária azt szorgalmazta, hogy a parlament tagjai, mint minden ember, számoljanak el számlával, nevetséges módon átnevezték a fogalmakat, és megcsúfolták a demokráciát.

- Az alaptörvény-javaslatuk Ellenállási záradéka szerint bárkinek jogában állna ellenszegülni, ha úgy érzi, hogy sérül a nemzet érdeke. Mi lenne a jogbiztonsággal, ha ezt elfogadnák?

- Egy demokratikus országban alapvető társadalmi szerződés kötődik az emberek és a vezetőik között. Ez az alkotmány. Magyarországnak ideiglenes alkotmánya van, s 1989 óta nem alkották meg a véglegest. Olyan alaptörvény kell, amely széles társadalmi vitán megy keresztül és népszavazás erősít meg. Utána pedig ebből dolgozzák ki a törvényeket, s tetszik-nem tetszik, mindenkinek be kellene tartania a kereteket.

- Népszavazást tartanának a sorkatonai szolgálat visszaállításáról is?

- Nálunk azok az emberek gyűltek össze, akik szerint nem bűn, ha valaki katona, és a szolgálat egy férfi életpályájának a része. A világban most eszkalálódnak a problémák, Szomáliában, Afganisztánban, Irakban nincs rend.

- Önök azt hirdetik, hogy a magyar katonák jöjjenek haza! . Ön katonatiszt: mi van, ha rendfenntartók nélkül kiterjed más országokra is a baj?

- Ez a szövetség összálláspontja. Vannak különbözőségek a véleményeinkben, de van közös célunk, mely érdekében együtt vagyunk hajlandóak haladni. Nekünk most a legfontosabb a következő magyar nemzedék megszületése.

- A polgári körök nem működnek. A civilekről nem lehet tudni, kit képviselnek. Nálunk pontosan lehet tudni, hogy a nagykanizsai, vagy a keszthelyi küldöttek mögött kik vannak. A Magyarok Szövetségében minden mondanivaló társadalmi szűrésen ment keresztül. A többiek önjelölten, a politika mellé beállva várják, hogy az emberek elfogadják: ők képviselik az egész civil társadalmat.

- A mai 386-ról 352-re csökkentenék az Országgyűlés létszámát. Ezen a 34 emberen sok múlik?

- Úgy múlik sok, hogy a felsőházi tagságot mások töltenék ki és emiatt a magyar társadalom vezetettsége más szerkezetűvé válna. Ha egymás mellé állítom, hogy Svájcban az ÁFA-emelésről is népszavazást rendeztek, nálunk pedig még az alkotmányról sem kérdezték meg az embereket, akkor azt kell mondanom: ez zéró demokrácia. Amikor Seres Mária azt szorgalmazta, hogy a parlament tagjai, mint minden ember, számoljanak el számlával, nevetséges módon átnevezték a fogalmakat, és megcsúfolták a demokráciát.

- Az alaptörvény-javaslatuk Ellenállási záradéka szerint bárkinek jogában állna ellenszegülni, ha úgy érzi, hogy sérül a nemzet érdeke. Mi lenne a jogbiztonsággal, ha ezt elfogadnák?

- Egy demokratikus országban alapvető társadalmi szerződés kötődik az emberek és a vezetőik között. Ez az alkotmány. Magyarországnak ideiglenes alkotmánya van, s 1989 óta nem alkották meg a véglegest. Olyan alaptörvény kell, amely széles társadalmi vitán megy keresztül és népszavazás erősít meg. Utána pedig ebből dolgozzák ki a törvényeket, s tetszik-nem tetszik, mindenkinek be kellene tartania a kereteket.

- Népszavazást tartanának a sorkatonai szolgálat visszaállításáról is?

- Nálunk azok az emberek gyűltek össze, akik szerint nem bűn, ha valaki katona, és a szolgálat egy férfi életpályájának a része. A világban most eszkalálódnak a problémák, Szomáliában, Afganisztánban, Irakban nincs rend.

- Önök azt hirdetik, hogy a magyar katonák jöjjenek haza! . Ön katonatiszt: mi van, ha rendfenntartók nélkül kiterjed más országokra is a baj?

- Ez a szövetség összálláspontja. Vannak különbözőségek a véleményeinkben, de van közös célunk, mely érdekében együtt vagyunk hajlandóak haladni. Nekünk most a legfontosabb a következő magyar nemzedék megszületése.

- A mai 386-ról 352-re csökkentenék az Országgyűlés létszámát. Ezen a 34 emberen sok múlik?

- Úgy múlik sok, hogy a felsőházi tagságot mások töltenék ki és emiatt a magyar társadalom vezetettsége más szerkezetűvé válna. Ha egymás mellé állítom, hogy Svájcban az ÁFA-emelésről is népszavazást rendeztek, nálunk pedig még az alkotmányról sem kérdezték meg az embereket, akkor azt kell mondanom: ez zéró demokrácia. Amikor Seres Mária azt szorgalmazta, hogy a parlament tagjai, mint minden ember, számoljanak el számlával, nevetséges módon átnevezték a fogalmakat, és megcsúfolták a demokráciát.

- Az alaptörvény-javaslatuk Ellenállási záradéka szerint bárkinek jogában állna ellenszegülni, ha úgy érzi, hogy sérül a nemzet érdeke. Mi lenne a jogbiztonsággal, ha ezt elfogadnák?

- Egy demokratikus országban alapvető társadalmi szerződés kötődik az emberek és a vezetőik között. Ez az alkotmány. Magyarországnak ideiglenes alkotmánya van, s 1989 óta nem alkották meg a véglegest. Olyan alaptörvény kell, amely széles társadalmi vitán megy keresztül és népszavazás erősít meg. Utána pedig ebből dolgozzák ki a törvényeket, s tetszik-nem tetszik, mindenkinek be kellene tartania a kereteket.

- Népszavazást tartanának a sorkatonai szolgálat visszaállításáról is?

- Nálunk azok az emberek gyűltek össze, akik szerint nem bűn, ha valaki katona, és a szolgálat egy férfi életpályájának a része. A világban most eszkalálódnak a problémák, Szomáliában, Afganisztánban, Irakban nincs rend.

- Önök azt hirdetik, hogy a magyar katonák jöjjenek haza! . Ön katonatiszt: mi van, ha rendfenntartók nélkül kiterjed más országokra is a baj?

- Ez a szövetség összálláspontja. Vannak különbözőségek a véleményeinkben, de van közös célunk, mely érdekében együtt vagyunk hajlandóak haladni. Nekünk most a legfontosabb a következő magyar nemzedék megszületése.

- A mai 386-ról 352-re csökkentenék az Országgyűlés létszámát. Ezen a 34 emberen sok múlik?

- Úgy múlik sok, hogy a felsőházi tagságot mások töltenék ki és emiatt a magyar társadalom vezetettsége más szerkezetűvé válna. Ha egymás mellé állítom, hogy Svájcban az ÁFA-emelésről is népszavazást rendeztek, nálunk pedig még az alkotmányról sem kérdezték meg az embereket, akkor azt kell mondanom: ez zéró demokrácia. Amikor Seres Mária azt szorgalmazta, hogy a parlament tagjai, mint minden ember, számoljanak el számlával, nevetséges módon átnevezték a fogalmakat, és megcsúfolták a demokráciát.

- Az alaptörvény-javaslatuk Ellenállási záradéka szerint bárkinek jogában állna ellenszegülni, ha úgy érzi, hogy sérül a nemzet érdeke. Mi lenne a jogbiztonsággal, ha ezt elfogadnák?

- Egy demokratikus országban alapvető társadalmi szerződés kötődik az emberek és a vezetőik között. Ez az alkotmány. Magyarországnak ideiglenes alkotmánya van, s 1989 óta nem alkották meg a véglegest. Olyan alaptörvény kell, amely széles társadalmi vitán megy keresztül és népszavazás erősít meg. Utána pedig ebből dolgozzák ki a törvényeket, s tetszik-nem tetszik, mindenkinek be kellene tartania a kereteket.

- Népszavazást tartanának a sorkatonai szolgálat visszaállításáról is?

- Nálunk azok az emberek gyűltek össze, akik szerint nem bűn, ha valaki katona, és a szolgálat egy férfi életpályájának a része. A világban most eszkalálódnak a problémák, Szomáliában, Afganisztánban, Irakban nincs rend.

- Önök azt hirdetik, hogy a magyar katonák jöjjenek haza! . Ön katonatiszt: mi van, ha rendfenntartók nélkül kiterjed más országokra is a baj?

- Ez a szövetség összálláspontja. Vannak különbözőségek a véleményeinkben, de van közös célunk, mely érdekében együtt vagyunk hajlandóak haladni. Nekünk most a legfontosabb a következő magyar nemzedék megszületése.

- A mai 386-ról 352-re csökkentenék az Országgyűlés létszámát. Ezen a 34 emberen sok múlik?

- Úgy múlik sok, hogy a felsőházi tagságot mások töltenék ki és emiatt a magyar társadalom vezetettsége más szerkezetűvé válna. Ha egymás mellé állítom, hogy Svájcban az ÁFA-emelésről is népszavazást rendeztek, nálunk pedig még az alkotmányról sem kérdezték meg az embereket, akkor azt kell mondanom: ez zéró demokrácia. Amikor Seres Mária azt szorgalmazta, hogy a parlament tagjai, mint minden ember, számoljanak el számlával, nevetséges módon átnevezték a fogalmakat, és megcsúfolták a demokráciát.

- Az alaptörvény-javaslatuk Ellenállási záradéka szerint bárkinek jogában állna ellenszegülni, ha úgy érzi, hogy sérül a nemzet érdeke. Mi lenne a jogbiztonsággal, ha ezt elfogadnák?

- Egy demokratikus országban alapvető társadalmi szerződés kötődik az emberek és a vezetőik között. Ez az alkotmány. Magyarországnak ideiglenes alkotmánya van, s 1989 óta nem alkották meg a véglegest. Olyan alaptörvény kell, amely széles társadalmi vitán megy keresztül és népszavazás erősít meg. Utána pedig ebből dolgozzák ki a törvényeket, s tetszik-nem tetszik, mindenkinek be kellene tartania a kereteket.

- Népszavazást tartanának a sorkatonai szolgálat visszaállításáról is?

- Nálunk azok az emberek gyűltek össze, akik szerint nem bűn, ha valaki katona, és a szolgálat egy férfi életpályájának a része. A világban most eszkalálódnak a problémák, Szomáliában, Afganisztánban, Irakban nincs rend.

- Önök azt hirdetik, hogy a magyar katonák jöjjenek haza! . Ön katonatiszt: mi van, ha rendfenntartók nélkül kiterjed más országokra is a baj?

- Ez a szövetség összálláspontja. Vannak különbözőségek a véleményeinkben, de van közös célunk, mely érdekében együtt vagyunk hajlandóak haladni. Nekünk most a legfontosabb a következő magyar nemzedék megszületése.

- A mai 386-ról 352-re csökkentenék az Országgyűlés létszámát. Ezen a 34 emberen sok múlik?

- Úgy múlik sok, hogy a felsőházi tagságot mások töltenék ki és emiatt a magyar társadalom vezetettsége más szerkezetűvé válna. Ha egymás mellé állítom, hogy Svájcban az ÁFA-emelésről is népszavazást rendeztek, nálunk pedig még az alkotmányról sem kérdezték meg az embereket, akkor azt kell mondanom: ez zéró demokrácia. Amikor Seres Mária azt szorgalmazta, hogy a parlament tagjai, mint minden ember, számoljanak el számlával, nevetséges módon átnevezték a fogalmakat, és megcsúfolták a demokráciát.

- Az alaptörvény-javaslatuk Ellenállási záradéka szerint bárkinek jogában állna ellenszegülni, ha úgy érzi, hogy sérül a nemzet érdeke. Mi lenne a jogbiztonsággal, ha ezt elfogadnák?

- Egy demokratikus országban alapvető társadalmi szerződés kötődik az emberek és a vezetőik között. Ez az alkotmány. Magyarországnak ideiglenes alkotmánya van, s 1989 óta nem alkották meg a véglegest. Olyan alaptörvény kell, amely széles társadalmi vitán megy keresztül és népszavazás erősít meg. Utána pedig ebből dolgozzák ki a törvényeket, s tetszik-nem tetszik, mindenkinek be kellene tartania a kereteket.

- Népszavazást tartanának a sorkatonai szolgálat visszaállításáról is?

- Nálunk azok az emberek gyűltek össze, akik szerint nem bűn, ha valaki katona, és a szolgálat egy férfi életpályájának a része. A világban most eszkalálódnak a problémák, Szomáliában, Afganisztánban, Irakban nincs rend.

- Önök azt hirdetik, hogy a magyar katonák jöjjenek haza! . Ön katonatiszt: mi van, ha rendfenntartók nélkül kiterjed más országokra is a baj?

- Ez a szövetség összálláspontja. Vannak különbözőségek a véleményeinkben, de van közös célunk, mely érdekében együtt vagyunk hajlandóak haladni. Nekünk most a legfontosabb a következő magyar nemzedék megszületése.

- Úgy múlik sok, hogy a felsőházi tagságot mások töltenék ki és emiatt a magyar társadalom vezetettsége más szerkezetűvé válna. Ha egymás mellé állítom, hogy Svájcban az ÁFA-emelésről is népszavazást rendeztek, nálunk pedig még az alkotmányról sem kérdezték meg az embereket, akkor azt kell mondanom: ez zéró demokrácia. Amikor Seres Mária azt szorgalmazta, hogy a parlament tagjai, mint minden ember, számoljanak el számlával, nevetséges módon átnevezték a fogalmakat, és megcsúfolták a demokráciát.

- Az alaptörvény-javaslatuk Ellenállási záradéka szerint bárkinek jogában állna ellenszegülni, ha úgy érzi, hogy sérül a nemzet érdeke. Mi lenne a jogbiztonsággal, ha ezt elfogadnák?

- Egy demokratikus országban alapvető társadalmi szerződés kötődik az emberek és a vezetőik között. Ez az alkotmány. Magyarországnak ideiglenes alkotmánya van, s 1989 óta nem alkották meg a véglegest. Olyan alaptörvény kell, amely széles társadalmi vitán megy keresztül és népszavazás erősít meg. Utána pedig ebből dolgozzák ki a törvényeket, s tetszik-nem tetszik, mindenkinek be kellene tartania a kereteket.

- Népszavazást tartanának a sorkatonai szolgálat visszaállításáról is?

- Nálunk azok az emberek gyűltek össze, akik szerint nem bűn, ha valaki katona, és a szolgálat egy férfi életpályájának a része. A világban most eszkalálódnak a problémák, Szomáliában, Afganisztánban, Irakban nincs rend.

- Önök azt hirdetik, hogy a magyar katonák jöjjenek haza! . Ön katonatiszt: mi van, ha rendfenntartók nélkül kiterjed más országokra is a baj?

- Ez a szövetség összálláspontja. Vannak különbözőségek a véleményeinkben, de van közös célunk, mely érdekében együtt vagyunk hajlandóak haladni. Nekünk most a legfontosabb a következő magyar nemzedék megszületése.

- Úgy múlik sok, hogy a felsőházi tagságot mások töltenék ki és emiatt a magyar társadalom vezetettsége más szerkezetűvé válna. Ha egymás mellé állítom, hogy Svájcban az ÁFA-emelésről is népszavazást rendeztek, nálunk pedig még az alkotmányról sem kérdezték meg az embereket, akkor azt kell mondanom: ez zéró demokrácia. Amikor Seres Mária azt szorgalmazta, hogy a parlament tagjai, mint minden ember, számoljanak el számlával, nevetséges módon átnevezték a fogalmakat, és megcsúfolták a demokráciát.

- Az alaptörvény-javaslatuk Ellenállási záradéka szerint bárkinek jogában állna ellenszegülni, ha úgy érzi, hogy sérül a nemzet érdeke. Mi lenne a jogbiztonsággal, ha ezt elfogadnák?

- Egy demokratikus országban alapvető társadalmi szerződés kötődik az emberek és a vezetőik között. Ez az alkotmány. Magyarországnak ideiglenes alkotmánya van, s 1989 óta nem alkották meg a véglegest. Olyan alaptörvény kell, amely széles társadalmi vitán megy keresztül és népszavazás erősít meg. Utána pedig ebből dolgozzák ki a törvényeket, s tetszik-nem tetszik, mindenkinek be kellene tartania a kereteket.

- Népszavazást tartanának a sorkatonai szolgálat visszaállításáról is?

- Nálunk azok az emberek gyűltek össze, akik szerint nem bűn, ha valaki katona, és a szolgálat egy férfi életpályájának a része. A világban most eszkalálódnak a problémák, Szomáliában, Afganisztánban, Irakban nincs rend.

- Önök azt hirdetik, hogy a magyar katonák jöjjenek haza! . Ön katonatiszt: mi van, ha rendfenntartók nélkül kiterjed más országokra is a baj?

- Ez a szövetség összálláspontja. Vannak különbözőségek a véleményeinkben, de van közös célunk, mely érdekében együtt vagyunk hajlandóak haladni. Nekünk most a legfontosabb a következő magyar nemzedék megszületése.

- Az alaptörvény-javaslatuk Ellenállási záradéka szerint bárkinek jogában állna ellenszegülni, ha úgy érzi, hogy sérül a nemzet érdeke. Mi lenne a jogbiztonsággal, ha ezt elfogadnák?

- Egy demokratikus országban alapvető társadalmi szerződés kötődik az emberek és a vezetőik között. Ez az alkotmány. Magyarországnak ideiglenes alkotmánya van, s 1989 óta nem alkották meg a véglegest. Olyan alaptörvény kell, amely széles társadalmi vitán megy keresztül és népszavazás erősít meg. Utána pedig ebből dolgozzák ki a törvényeket, s tetszik-nem tetszik, mindenkinek be kellene tartania a kereteket.

- Népszavazást tartanának a sorkatonai szolgálat visszaállításáról is?

- Nálunk azok az emberek gyűltek össze, akik szerint nem bűn, ha valaki katona, és a szolgálat egy férfi életpályájának a része. A világban most eszkalálódnak a problémák, Szomáliában, Afganisztánban, Irakban nincs rend.

- Önök azt hirdetik, hogy a magyar katonák jöjjenek haza! . Ön katonatiszt: mi van, ha rendfenntartók nélkül kiterjed más országokra is a baj?

- Ez a szövetség összálláspontja. Vannak különbözőségek a véleményeinkben, de van közös célunk, mely érdekében együtt vagyunk hajlandóak haladni. Nekünk most a legfontosabb a következő magyar nemzedék megszületése.

- Az alaptörvény-javaslatuk Ellenállási záradéka szerint bárkinek jogában állna ellenszegülni, ha úgy érzi, hogy sérül a nemzet érdeke. Mi lenne a jogbiztonsággal, ha ezt elfogadnák?

- Egy demokratikus országban alapvető társadalmi szerződés kötődik az emberek és a vezetőik között. Ez az alkotmány. Magyarországnak ideiglenes alkotmánya van, s 1989 óta nem alkották meg a véglegest. Olyan alaptörvény kell, amely széles társadalmi vitán megy keresztül és népszavazás erősít meg. Utána pedig ebből dolgozzák ki a törvényeket, s tetszik-nem tetszik, mindenkinek be kellene tartania a kereteket.

- Népszavazást tartanának a sorkatonai szolgálat visszaállításáról is?

- Nálunk azok az emberek gyűltek össze, akik szerint nem bűn, ha valaki katona, és a szolgálat egy férfi életpályájának a része. A világban most eszkalálódnak a problémák, Szomáliában, Afganisztánban, Irakban nincs rend.

- Ö