A költő nem politikus

Ha végignézzük csak a verscímeket, (Korrupció, Rendszerváltás 2.0, Bibó István, Magyar Mártírvárosok Szövetsége) érezhető a napi történésekre való reflektálás. Ettől elszoktak a kortárs lírát fogyasztók, igaz, majd egy éve zajlik parázs irodalmi vita a közéleti líráról. Szálinger Balázs - hiszen róla van szó - idevágó vonzalma vajon honnan táplálkozik? Otthon gyerekként szívta magába, vagy a budapesti egyetemeken, netán az erdélyi tartózkodások alkalmával?

- Nem vagyok újragondoló, ez a téma jellemző a magyar irodalomra, költészetre és prózára egyaránt. Nem hiszem, hogy ha valakinek van ilyen irányú érdeklődése, és erről ír is, az feltalálhatna bármi újat. Az tény, hogy nem volt különösebben trendi téma ez a kortárs irodalomban, de művelni így is művelték sokan, ahogy az a nemrég megjelent Édes Hazám antológiából is kiderül. Írni arról kell, amiről az ember akar, ne legyen tekintettel arra, hogy ez divatos vagy sem.

- A Köztársaságban olvasható az a verses dráma, amely Julius Caesar ifjúkorába vezet. A későbbi császár kalózfogságba esik, itt találkozik Hariszteásszal, akitől, mondhatni, sok olyasmit tanul, amit később felhasznál az érvényesüléshez. Kicsit sem áthallás, ahogy a lázadó fiúkból hatalomgyakorlók lesznek? Miért helyezte mondandóját az ókorba?

- Tudom, hogy van ez az áthallás, és nem is akarom megkerülni a kérdést - de a drámabeli Caesarban sokkal inkább látom magamat, mint valaki létező politikust. Az analógia is adott: fiatalember egy rossz állapotban lévő köztársaságban. Hogy ezt az állapotot rossznak értékelem, abban se látok aktuálpolitikát - mint ahogy a kései római köztársaság helyzetét sem érdemes egyik vagy másik oldal szemszögéből értékelni, pedig nyilván abban a korban is megvoltak az egymásnak tökéletesen ellentmondó értékelések.

- Ezért a darabért kapta a legjobb idei dráma díját. Értékelné ezt a sikert?

- Nem számítottam rá, és nagyon kedves meglepetés volt. Ez a bizalom pedig kötelez a további munkára - pedig nemrég még azt gondoltam, hogy a színház csak egy kitérő volt nekem.

- Férfivá, kétgyerekes apává érve - 34 éves - jelenik meg a lírai én a verseiben, mintegy számon kérve az Önnél 20 évvel idősebbeken az eltékozolt rendszerváltást. De mennyire zavarja valójában? Egyik kritikusa a rendszerváltást a harmadik Szálinger-féle szabadságmítoszként aposztrofálja '48 és '56 mellett.

- Tényleg zavar. A rendszerváltozáskor nekem Ausztriát ígérték, most meg, ha én ígérnék hasonlót a saját gyerekeimnek, az elég viccesen hangzana. Ez a gondolatom amúgy nem újkeletű - ez az elmúlt évtized egészen rettenetes volt. Meg az azelőtti is.

- Jobboldalinak mondható internetes hírlapnál is dolgozott (UFI). Akkori szerkesztőtársai készítették az elhíresült Biszku-filmet. Beszállt a Kertész Imre vitába is, megvédte, Adyhoz hasonlította a Nobel-díjas pályatársat, amikor az a magyarokat kárhoztatta. Volt-e gondja politikai értelemben eddigi működése során?

- Nem volt. Költő vagyok, nem politikus.

- Mindig hangsúlyozza vidékiségét, "gyüttmentségét". Dunántúl, Erdély, Budapest feszül föl a metaforáira. Zavarja ez, vagy inkább előnyös írói nézőpont? Hol van otthon?

- Az, hogy nem vagyok pesti, és több világot ismerhetek egyszerre, az egyik nagy ajándékom az élettől. Ha valamikor nehezebb is volt miatta, legalább edzettebb lettem tőle. Ott vagyok otthon, ahol szeretteim élnek vagy éltek.

- Gondol-e a majdani, önt kezelő irodalmi kánonra? Adna-e javaslatot a későbbi tankönyvíróknak, hova árazzák be? Elgondolkodtatja-e, hogy az utolsó konszenzusos költőnk Petőfi Sándor volt? Mit gondol az irodalmi önmenedzselésről? Ott kell lenni a fősodorban, a Facebook-on, az irodalmi szalonokban, stb? (Ott van?) Hogy esik, hogy Petri Györgyhöz hasonlítják témaválasztásait, a magánélet és a történelem metszéspontján egyensúlyozó lírai alkatát?

- Ha gondolnék ezekre vagy ezek mozgatnának, az már kiderült volna. Jó az elismerés, de elsősorban annak örülök, ha olyat sikerül írnom, amit én magam olvasóként szívesen olvasnék. Az írás alatt ezekre nem szabad gondolni. Ha kész a szöveg, akkor viszont ugyanúgy kell vele bánni, mint bármi más termékkel. Petri nagyon jó költő volt, nem zavar a hasonlítás.

- Híres arról, hogy klasszikus versformákban nyilatkozik meg. Tanulta, ragad, jó fülhallás, ritmusérzék, hagyománytisztelet? Min múlik?

- Talán mindezek együtt. Nem szabad megspórolni a tanulást.

- Zalai község, Alsópáhok, zalai kisváros, Keszthely nevelte fel. Milyen a szülőföld viszonya Szálinger Balázs teljesítményéhez? Meg tud-e maradni továbbra is kisfiús mosolyú földinknek? Törekszik-e erre?

- Az utóbbi időben sokszorosan el vagyok kényeztetve Hévíz, Keszthely és Alsópáhok részéről is, korábban csak Zalaegerszegre hívtak. És nincs ennél nagyobb öröm. Földinek földi vagyok - az időjárásjelentéskor a Magyarország-térképen mindig a Balaton nyugati végére nézek ösztönösen. Mosolyogni... hát ha van rá okom, mindig.

- Mit adott hozzá a szálingeri lírához Erdély szellemi és érzelmi értelemben?

- A kezdeti idők technikai tudását. Szabadelvű és hagyománytisztelő attitűdöt egyszerre. Ezek a fogalmak ott teljesen mást jelentenek, mint Magyarországon.

- A foci, a rockzene is élénken foglalkoztatja, földön jár, nem a lírai fellegekben. Hogy telik a nap, az alkotás ideje, hogy néz ki a lazításé, a barátoké. Akar-e még tanulni, ha igen, mit, kitől? Olvasmányélmények?

- Olvashatnék többet, sőt újabban dolgozhatnék többet. Talán kimerített a nagyon vastag kötet, nem nagyon írtam azóta semmit, és nem is hiányzik. Újrakezdtem viszont az egyetemet, remélem, szigorúak lesznek velem.

- Melyik díj a legkedvesebb? Kapott egy bicska-díjat Erdélyben. Még mindig magánál hordja?

- A zalai és a székelyföldi díjam a legkedvesebb - igen, a bicska, ha nem is nálam, de jó helyen van. És persze a legutóbbi: a Dramaturgok Céhének tagjai a saját pénzükből dobták össze a díjat. Ilyenkor az ember picit szégyelli magát... másrészt viszont ez az igazi elismerés. Ha a sajátból...

Mindig is sejtettük

Arany Horváth Zsuzsa

Nem volt olyan rég, amikor a középiskolába lépő diák verseit megkaptam, hátha igényt tart rá a Zalai Hírlap költészeti rovata. A kilencvenes évek közepe óta túlszárnyalta a mi újságunk igényeit, de soha nem lett hűtlen. Mindig gondol itteni olvasóira, egyben saját környezetére. Az elektronikus levelek közt időről időre megjelenik egy-egy küldemény: nektek szántam... A szakmai körökben is nagy port felvert vígeposzát, a Zalai Passió címűt e hasábokon folytatásokban közölhettük. Büszkék is voltunk, mert mindig is sejtettük...

Az ezévi könyvhétre megjelent Köztársaság cíművel együtt már hét verseskötet szegélyezi az útját. (Kievezni a vajból, Zalai Passió, Első Pesti Vérkabaré, A sík, A százegyedik év, M17M7).

Még csak 34 éves. Közben beszippantotta a színház is. Először Horváth Csaba rendező jóvoltából a Kalevalát gondolta újra, majd a A tiszta méz került ki a keze alól. Valló Péter rendezte a Nemzeti Színházban Racine-fordítását, az Atáliát, majd az Oidipusz gyermekeit, amit három görög drámából gyúrtak össze. A napokban mutatták be Tony Kushner Angyalok Amerikában című darabját ugyanitt. Ha minden jól megy, jövőre a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház viszi színre a Köztársaságot.

Emellett az internet olvasóközönsége mint rockzenei szakírót ismeri, de a hazai foci világát is élénken figyeli, és saját verseit olvassa a videómegosztókon.

Díjai számosak: övé a Móriczról, Sziveri Jánosról, Bródy Sándorról, Szép Ernőről, József Attiláról elnevezett, rendelkezik a Quasimodo-, a Vilmos-, és a Junior Prima Díjjal. Zala Közművelődésért díjat, fogadott hazája, Erdély pedig a Székely Bicskarendet adott neki. És még csak 34...

Szálinger Balázs

Széna tér, október 23.

- Apa, azt ígérted, megmutatod az emlékművet.
- Ott van.
- Mért nem megyünk oda?
- Mert most valakik vannak ott.
- Ők nem a forradalom barátai?
- De igen.
- És akkor mért nem megyünk oda?
- Mert nem tudjuk, kik azok.

Diktatúra

Nemet mondtam a diktatúrára.
De igent mondtam a diktátornak.

Pezsgő

Kovács Ferinek köszönettel

A pezsgő a munkásosztály itala,
És a képviselői testén átszűrve
Issza.

Tizenharmadik pont

Legvégül követeljük a forradalom leverését.

Első jelenet

CAESAR
 Egészséges és szép kisfiú, gratulálok.
SERVILLA (odaugrik)
    Vigyázz, Caesar, leejted!
CAESAR
 Dehogy ejtem le, hülye vagy?
 BRUTUS
           Oá!