Hétvége

2012.08.11. 08:32

Egy elfeledett kanizsai ''sztár''

Háromszáz dollárral a zsebében érkezett New Yorkba, ahova azért ment, mert nem hitte, hogy az operett akkori nagyjai „árnyékában” idehaza boldogulhat. Ma a Broadway egyik legnagyobb hatású komponistájaként tartja számon Amerika – ám szülőhazája vajmi keveset tud róla.

Horváth-Balogh Attila

Pedig ő írta – többek közt a Tom & Jerry Oscar-díjas rajzfilm Soldiers of Fortune Are We című betétdalát is. Sigmund Rombergről, azaz Rosenberg Zsigmondról van szó, aki Nagykanizsa szülötte – éppen 125 évvel ezelőtt látta meg a napvilágot a dél-zalai városban. Ennek apropóján 2012-t Rombergnek szenteli a zeneszerző szellemi örökségét ápolni és népszerűsíteni hivatott helyi emlékbizottság. – A 2000-es évek elején találkoztam először Romberg nevével Simon Géza Gábor: Magyar Jazztörténet című könyvében, és magam is meglepődtem azon, hogy van egy Nagykanizsáról származó híres zeneszerző, akit szülőhazájában lényegében senki sem ismer – mondta elöljáróban Halász Gyula, a Sigmund Romberg Emlékbizottság elnöke.

– Kiderült, hogy az amerikai operett és musical legprominensebb képviselőjéről van szó, aki Gershwinnel és sok más világhírű zeneszerzővel dolgozott együtt. Ennek nyomán indultam el és próbáltam minél több információt összegyűjteni róla. Kutatásaim során olyan filmzenéket ismertem meg, amelyeket a világon mindenütt kedvelnek, csak a többség nem tudja róluk, hogy Romberg a szerzőjük. Ilyen például a Maytime (Orgonavirágzás), vagy a New Moon (Újhold). Halász Gyula összegyűjtött több, Romberghez kapcsolódó relikviát, így például a műveit tartalmazó cd-lemezeket, könyveket, kottákat. Ezek kiegészültek dr. Szigethy István zalaegerszegi ügyvéd zenei gyűjteményének darabjaival, melyek felhasználásával egy kamarakiállítást alakítottak ki a nagykanizsai Magyar Plakát Házban – a cél azonban egy nagyobb gyűjtemény megalapítása az intézményben.



– Az Amerikai Egyesült Államokban, Kansas Cityben létezik egy nagy, Romberg műveinek bemutatóit reklámozó plakátgyűjtemény, szeretnénk, ha ez Nagykanizsára, a szülővárosába kerülne – jelezte Halász Gyula. – Rosenberg Ádám, Zsigmond édesapja a 19. század kanizsai zenei életének egyik jellegzetes alakja volt – vette át a szót Kőfalvi Csilla muzeológus, az emlékbizottság másik tagja, a plakátház vezetője, aki életrajzi vonatkozásokat villantott fel.

– Magán-zeneiskolát működtetett, jövedelmét hangszerkereskedéssel egészítette ki. Komponálással is foglalkozott, műveit Fischel Fülöp nyomdája adta ki. Zsigmond csak 4 éves volt, amikor a család a ma Horvátország területén található Beliscsére költözött, ahol édesapja gelsei Gutmann Vilmos faüzemének kereskedelmi igazgatói posztját nyerte el. A szülők Romberget mérnöknek szánták, azonban a vér nem válik vízzé, és a Bécsben tanuló egyetemistát megfertőzte az ottani pezsgő szellemi és zenei élet: mérnöki hivatása mellett zenei tanulmányait is felelevenítette. Úgy gondolta azonban, hogy ifjabb Johann Strauss, Lehár Ferenc és Kálmán Imre zajos sikereinek árnyékában nem terem számára babér és a kivándorlás mellett döntött. 1909-ben, 300 dollárral a zsebében érkezett meg New York-ba. Először egy ceruzagyárban vállalt munkát heti 7 dolláros fizetésért, 1912- ben pedig már New York egyik legjobb étterme, a Bustanoby ´s alkalmazta, mint a ház zenekarának karmesterét.



Az általa komponált melódiák mind nagyobb népszerűségre tettek szert, a fizetése rövid idő alatt 150 dollárra emelkedett. Romberg 1914-ben kompokomponálta meg első Broadway-musical- jét, a The Whirl of the World (A világ forgása) című színpadi zenés művet, melynek sikere megalapozta jövőjét a Broadway színpadain. 1917-re már több, mint 300 dala készült el. Mint azt Kőfalvi Csilla elmondta: Romberg igazán nagy hírnévre az európai hagyományokra épülő operettjeivel tett szert. Még az első világháború idején is dolgozott, olyan musicaleket alkotott, melyekkel az amerikai hadsereg laktanyáit látogatta. Életművének legsikeresebb darabja a The Desert Song (Sivatagi dal), tele olyan betétdallal, melyek azóta is a pódiumok visszatérő slágerei. Az 1951. november 9-én elhunyt Romberg regénybe illő életét az 1954-ben készült Deep in My Heart (Mélyen a szívemben) című Metro-Goldwyn- Mayer filmben vitték vászonra. Halász Gyula végül jelezte: az emlékbizottság 3. tagja, Baráth Zoltán, a Farkas Ferenc Zene- és Aranymetszés Művészeti Iskola igazgatója révén talán az oktatásba is bekerülhetnek Romberg művei. Kocsis Katalin, volt zenei könyvtáros pedig internetes blogjával segít, hogy Romberget minél szélesebb körben megismerjék.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!