Hétvége

2012.06.23. 05:17

Megérezni az isteni kegyelmet

Több mint kétezer kilométert utazott egy 40 tagú nagykanizsai zarándokcsoport azért, hogy imádkozhasson azon a helyen, ahol Bernadette Soubirous-nak 1858-ban megjelent Szűz Mária. Az utazás felemelő volt papnak, hívőnek egyaránt.

Sámel József

Lourdes, az egykori mezőváros Franciaországban, a Pireneusok lábánál fekszik. A legenda szerint itt 18 alkalommal nyilatkoztatta ki magát Szűz Mária Bernadette-nek. Utóbbi 14 éves volt, amikor húgával és barátnőjével rőzseszedés közben először láthatta a Szűzanyát. Egy sziklahasadékban, pontosabban egy barlang bejáratánál vette észre Jézus anyját. Társai mit sem láttak a jelenségből, azóta Lourdes mégis a világ leghíresebb Mária-kegyhelyévé nőtte ki magát.

A Szűzanya kegyelméből szerettek volna részesülni a nagykanizsai Jézus Szíve Plébánia zarándokcsapatának tagjai is, akik Sifter Gergely káplán vezetésével látogattak Lourdes-ba nemrég. Zarándoklatuk során útba ejtették La Salette-t, Ars-t és Monacót is.

- 2008-ban jártam először Lourdes-ban, akkor még mint siófoki diakónus, és a Szűzanya különös ajándékának tartom, hogy most papként újra eljuthattam oda, ahol először láttam tiszta szívvel, valódi áhítattal imádkozó fiatalokat - bocsátotta előre a káplán. - Habár utunk központi témája Lourdes volt, odafelé megálltunk La Salette-ben is, ahol ugyancsak történtek jelenések. Ez Európa legmagasabban, 1800 méteren fekvő kegyhelye a Francia-Alpokban, Grenoble közelében. Odébb, Ars-ban megtekintettük az 1859-ben elhunyt Vianney Szent János máig épségben megmaradt, üvegfal mögé helyezett testét. Ahogy a bazilika maradványokat rejtő kegyoltáránál miséztem, kézzel fogható volt Isten jelenléte...

Sifter Gergely hozzátette: kitérőt tettek Avignonba is, ahol a 14-15. században több pápa és ellenpápa élt, illetve ellátogattak a fény, a pénz és a csillogás központjába, Monaco nagyhercegségbe és Monte Carlóba - furcsa kontrasztot alkotott a vallásosság és a világias környezet együtt.

- Az itteni emberek nem a vallásosságukról híresek, inkább a fényűzésről, a pompáról és a gazdagságról - mondta Gergő atya. - Ennek ellenére bejöttek az utcáról a misére, amit az aprócska "Köszönet a Szűzanyának" nevet viselő kápolnában tartottam. Érdemes megjegyezni, hogy eléggé lazán kezelik a hitbéli dolgokat, mert misebor például nem volt, a szemközti étteremből kellett kérni. Adtak szívesen, valószínűleg, nem mi mentünk érte először... - tette hozzá mosolyogva.

De kanyarodjunk vissza Lourdes-hoz. A jelenés helyén hatalmas templom áll, ami voltaképpen 3 egymás fölé, illetve magára a barlangra épített bazilika. A középsőben őrzik Bernadette csontereklyéjét. Fontos megemlíteni azt a forrást is, amit állítólag a lány fakasztott a Szűzanya kérésére. Óriási a vízhozama, napi 150 ezer liter. Csodatévő hatást tulajdonítanak neki, sokan isznak belőle, a beteg, elsősorban mozgásukban korlátozott, gyógyulást remélő emberek pedig meg is fürödhetnek benne. (Az egyház a jelenések óta 66 csodás gyógyulást ismer el.)

- Rengeteg kerekes székes hívőt láttunk, ahogy önkéntesek tolták őket a fürdetéshez - vette át a szót a zarándokcsapat egyik tagja, Kercsmarics Istvánné, Kati. - A zarándokok esti lampionos felvonulása, pontosabban körmenete is gyönyörű volt, s különösen felemelő momentumként éltük meg, hogy négyen magyarul énekelhettünk - ugyanis mindegyik nemzet lehetőséget kapott arra, hogy a több ezres tömegben, a nyelvek tengerében kicsit megmutathassa magát. Gergő atya pedig az Üdvözlégy Máriát imádkozhatta el a sok-sok hívőnek.

A csapat másik tagja, Piroska Jenő 30 évesen olvasott először a lourdes-i jelenésekről, amelyek mindenkor lelki támaszt jelentettek számára. Efölött érzett hálából vett részt most a zarándoklaton, no meg hogy ott, helyben is megérezhesse  az isteni kegyelmet.

- Az Ég a süket füleket és a megtérő embereket keresi, én pedig engedtem a belső hívó szónak - árulta el. - Nagyon megérintett az, hogy a körmenet befogadott mindenkit, időset, fiatalt, egészségeset és beteget, illetve hogy utóbbiakat óriási szeretet övezte. Az is kimondhatatlanul jó érzés volt számomra, hogy én vihettem a tömegben a magyar zászlót, amit látva angolok, németek szólítottak meg azzal, hogy valamelyik rokonuk magyar volt, és lampionokat adtak a kezembe, hogy adjam tovább azoknak, akik közel állnak hozzám. Hiába is próbálom, nem lehet szavakkal leírni a körbefonó szeretetet, azt érezni kell.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!