A 140 éve született Kisfaludi Strobl Zsigmond alkotása

2024.05.03. 17:30

Szent Imre herceg fából faragott, festett szobra a hónap műtárgya

Szent Imre herceg kis méretű festett faszobra látható péntek óta a Göcseji Múzeum kihelyezett időszaki kiállításának üvegvitrinjében Zalaegerszegen, a városháza földszintjén.

Arany Gábor

Dr. Kostyál László a Szent Imre-szoborral. A fából faragott, festett alkotás hagyatékból került a Göcseji Múzeum gyűjteményébe, a mű bronz változata is megtalálható a múzeumban

Fotó: A szerző

Májusban a hónap műtárgya a 140 évvel ezelőtt született Kisfaludi Strobl Zsigmond egyik alkotása, melynek életnagyságnál nagyobb változatát Izabella főhercegnő megrendelésére, 1930-ban állítottak fel Budapesten, a mai Móricz Zsigmond (egykor Horthy Miklós) körtéren. 

 Szent Imre-szobor
A Szent Imre-szobor egy hónapig látható a városháza aulájában
Fotó: A szerző

A műről dr. Kostyál László művészettörténész, a Göcseji Múzeum tudományos igazgatója adott tájékoztatást. Bevezetőjében felidézte, hogy a fővárosi közgyűlés a Szent Imre halálának 900. évfordulójára rendezett emlékévben, 1930-ban döntött a XI. kerület létrehozásáról, amit Szentimrevárosnak neveztek el (ma Újbuda). Ide szánta a szobrot megrendelője, Izabella főhercegnő (1856-1931), Habsburg-Lotharingiai Frigyes (1856-1936) osztrák főherceg és magyar királyi herceg jámborságban és jótékonyságban egyaránt buzgó feleség, aki a szent herceg alakját a rangon aluli házasságra készülő fia számára kívánta példaként állítani, annak reményében, hogy szándékában megakadályozza, de csalatkozni kellett, mert a frigy megköttetett.
A főhercegnő Huszár Károly (1882-1941) korábbi miniszterelnök és miniszter, a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja elnöke javaslatára bízta meg Kisfaludi Strobl Zsigmondot Szent Imre alakjának megmintázásával, majd a kész szobrot Imre nevelője, Gellért püspök vértanúságának közelében történő budai felállítását szabva feltételül, aminek helyszínét dr. Sipőcz Jenő budapesti polgármesternek írt levelében kérte kijelölni – a nemzetnek ajándékozta. A polgármester a szobor helyéül a Horthy Miklós (ma Móricz Zsigmond) körteret határozta meg. 
A gyorsan haladó munkálatokban a szobrász segédje Mikus Sándor volt. A szobor felajánlására a herceg halálának 900. évfordulója alkalmából rendezett, 1930-as Szent Imre-év alkalmából került sor. Miután a főalak elkészült, és az ünnepséget rendező főbizottság tagjainak február 10-én a szobrász műtermében a mellékalakok kismintájával együtt bemutattatott, majd a főhercegnő Horthy Miklós kormányzónak küldött levelében tette meg a felajánlást, a kormányzó pedig válaszában az egész nemzet nevében fejezte ki őszinte háláját.
A Vignali Rafael műhelyében kiöntött szobrot 1930. augusztus 17-én, egész napos fényes ünnepségen avatták fel Horthy Miklós kormányzó, Serédi Jusztinián hercegprímás, Izabella főhercegnő, dr. Sipőcz Jenő polgármester, számos külföldi egyházi főméltóság, a teljes hazai püspöki kar és seregnyi előkelőség jelenlétében. 
Az emlékmű magas posztamensen álló főalakját kétoldalt hat, a különböző ifjúsági mozgalmakat és társadalmi csoportokat képviselő fiatal veszi körül. Az aktuális politikai koncepciót tükröző mondanivaló így a magyar ifjúság erkölcsös és hitbuzgó magatartásának, valamint a társadalmi megbékélésnek hangsúlyozására irányult. A monumentum egy széles körben ismeretes, sztereotip, Strobl művészetében is többször visszatérő emlékműtípus arányait, csoportfűzését tekintve szerencsésen sikerült alkalmazásaként értékelhető. Maga a szcéna a hasonló jellegű barokk oltárképek parafrázisa.

Azokhoz hasonlóan, bár szobrászi alkotás, Strobl műve is egyetlen nézetre készült, a tartalom csak innen érthető meg komplex módon. A három-három mellékalak hódoló, a két szélső emellett hangsúlyosan büszke tartással tekint a rájuk visszanéző szent herceg felé. Egy-egy leány – gyakorlatilag szimmetrikusan elhelyezve – a talapzat lépcsőjén térdre ereszkedik, a térben mögöttük lévő többi alak jámbor gesztussal, állva adorál (kifejezi csodálatát). A kontraposztos tartásban álló, koronás, sudár Imre herceg a szüzességét jelképező, két kézzel tartott arany liliomot szívére szorítva, közvetlen arckifejezéssel tekint híveire. Utóbbiak modern öltözete elüt a szent gótikus ízlésű lovagi ruhájától, szűk nadrágjától, vállára boruló palástjától. Az őket elválasztó évszázadokat a tekintetek kötik össze. Az emelvényen álló hercegnek az alatta lévő fiatalokra vetett pillantása alázatosan lesütött tekintetnek is mondható, amennyiben Imre alakját a csoportozat kontextusából kiemeljük. 
Lekicsinyítve, önálló figuraként így lett az állami propaganda gyújtópontjában álló Szent Imre-év egyik tárgyiasult jelképe bronzból, műbronzból, majolikából, porcelánból, terrakottából, színesre festett fából, különböző méretekben, jelentős számban sokszorosítva, előjegyezhetően. Maga a művész pedig Szent Imre (és Rákosi Jenő vele nagyjából párhuzamosan készült) szobrának megmintázása révén erősödött meg végleg a hivatalos ideológia egyik legjobb szobrászi megfogalmazójának szerepében, fogalmazott dr. Kostyál László a mű ismertetésében.

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!