Szilícium-völgy a Mátrában? Hazánkba kerülhet az Einstein-teleszkóp

A tudóssal - akit időközben a Magyar Tudományos Akadémia doktorává fogadtak - a Kreatív Klub által szervezett minapi nagykanizsai előadása előtt beszélgettünk.

Dr. Rácz István az MTA KFKI Részecske- és Magfizikai Kutatóintézetének gravitációelméleti osztályvezetőjeként a többség számára ma még ismeretlenül hangzó európai gravitációs hullámkísérletek magyar csapatát vezeti.

- A gravitációs hullámok léte egyelőre még nem ismert a széles közvélemény előtt, holott jó lenne, ha minél többen tudnák, hogy ilyenek is vannak - bocsátotta előre a szakember. - Ezeket elektromos hullámok segítségével, lézerfénnyel tudjuk detektálni. Einstein már 1916-ban próbálta vizsgálni a gravitációs hullámokat, ám csak mostanra jutottunk el odáig az európai kísérletekben, hogy valóban fel is tudjuk fogni őket. A hullámok detektálásának hatását leginkább ahhoz hasonlítanám, amikor egy nem látó embernek valaki azt próbálná elmesélni, hogy milyen színei vannak egy virágnak, s arról kellene meggyőzni, hogy színek márpedig vannak, és léteznek színpompás virágok is, miközben ő még egyiket se látta soha.

- Pontosan mire gondol?

- Jelenleg az univerzum modelljében 70 százaléknyi úgynevezett sötét energiáról tudunk, a maradék nagyobb hányadáról azt hisszük, hogy nem látható, sötét anyag, s a mindössze 3 százalékot tudunk megfigyelni elektromos hullámok segítségével. Ez tehát elenyésző, az a bizonyos 97 százalék csak gravitációs hullámokkal lenne letapogatható. Úgy végre megtudhatnánk, hogyan is néz ki valójában a világmindenség, és mik a fő mozgatóerői. Általuk akár még az ősrobbanás is rekonstruálható.

- Mindez azt is jelenti, hogy nem tudhatjuk százszázalékos bizonyossággal, meddig terjed Naprendszerünk határa?

- Ennél sokkal nagyobb léptékben kell és szabad gondolkodnunk - szögezte le dr. Rácz István. - Az univerzumból érkező új információk felülírhatják az eddig ismert, valósnak hitt fizikai törvényszerűségeket is. A kutatások például arra is választ adhatnak, hogy az úgynevezett fekete lyukak hogyan képesek anyagokat elnyelni.

- A speciális kutatáshoz speciális obszervatórium kell, s úgy tudom, az objektumot Magyarországra hoznák...

- Az első generációs detektorok tesztelése már lezárult, Európában és Amerikában van egy-egy berendezés, s elindult a továbbfejlesztésük. Terveink szerint a 3. generáció már csillagászati megfigyelésekre is alkalmas lesz. A helyszín még nem eldöntött, de úgy tűnik, hogy a Mátra alkalmas lehet a célra. Szeizmológusok 11 lehetőséget vizsgáltak meg, s a magyar ott van a három legjobb között, így elvileg lehetne itt az Einstein-teleszkóp, merthogy így fogják hívni az eszközt. Ha ez az álom megvalósulna, 5 évtizeden keresztül - amíg működne - az emberiség technológiai tudásának legjava érkezhetne Magyarországra. Ez óriásit lendítene a jövőnkön, egyfajta magyar Szilícium-völgyet hozva létre a térségben. A döntés az építkezés megkezdéséről 2017 körül várható, míg a detektor tudományos adatgyűjtése 2025 körül indulhat el.

A tudóssal - akit időközben a Magyar Tudományos Akadémia doktorává fogadtak - a Kreatív Klub által szervezett minapi nagykanizsai előadása előtt beszélgettünk.

Dr. Rácz István az MTA KFKI Részecske- és Magfizikai Kutatóintézetének gravitációelméleti osztályvezetőjeként a többség számára ma még ismeretlenül hangzó európai gravitációs hullámkísérletek magyar csapatát vezeti.

- A gravitációs hullámok léte egyelőre még nem ismert a széles közvélemény előtt, holott jó lenne, ha minél többen tudnák, hogy ilyenek is vannak - bocsátotta előre a szakember. - Ezeket elektromos hullámok segítségével, lézerfénnyel tudjuk detektálni. Einstein már 1916-ban próbálta vizsgálni a gravitációs hullámokat, ám csak mostanra jutottunk el odáig az európai kísérletekben, hogy valóban fel is tudjuk fogni őket. A hullámok detektálásának hatását leginkább ahhoz hasonlítanám, amikor egy nem látó embernek valaki azt próbálná elmesélni, hogy milyen színei vannak egy virágnak, s arról kellene meggyőzni, hogy színek márpedig vannak, és léteznek színpompás virágok is, miközben ő még egyiket se látta soha.

- Pontosan mire gondol?

- Jelenleg az univerzum modelljében 70 százaléknyi úgynevezett sötét energiáról tudunk, a maradék nagyobb hányadáról azt hisszük, hogy nem látható, sötét anyag, s a mindössze 3 százalékot tudunk megfigyelni elektromos hullámok segítségével. Ez tehát elenyésző, az a bizonyos 97 százalék csak gravitációs hullámokkal lenne letapogatható. Úgy végre megtudhatnánk, hogyan is néz ki valójában a világmindenség, és mik a fő mozgatóerői. Általuk akár még az ősrobbanás is rekonstruálható.

- Mindez azt is jelenti, hogy nem tudhatjuk százszázalékos bizonyossággal, meddig terjed Naprendszerünk határa?

- Ennél sokkal nagyobb léptékben kell és szabad gondolkodnunk - szögezte le dr. Rácz István. - Az univerzumból érkező új információk felülírhatják az eddig ismert, valósnak hitt fizikai törvényszerűségeket is. A kutatások például arra is választ adhatnak, hogy az úgynevezett fekete lyukak hogyan képesek anyagokat elnyelni.

- A speciális kutatáshoz speciális obszervatórium kell, s úgy tudom, az objektumot Magyarországra hoznák...

- Az első generációs detektorok tesztelése már lezárult, Európában és Amerikában van egy-egy berendezés, s elindult a továbbfejlesztésük. Terveink szerint a 3. generáció már csillagászati megfigyelésekre is alkalmas lesz. A helyszín még nem eldöntött, de úgy tűnik, hogy a Mátra alkalmas lehet a célra. Szeizmológusok 11 lehetőséget vizsgáltak meg, s a magyar ott van a három legjobb között, így elvileg lehetne itt az Einstein-teleszkóp, merthogy így fogják hívni az eszközt. Ha ez az álom megvalósulna, 5 évtizeden keresztül - amíg működne - az emberiség technológiai tudásának legjava érkezhetne Magyarországra. Ez óriásit lendítene a jövőnkön, egyfajta magyar Szilícium-völgyet hozva létre a térségben. A döntés az építkezés megkezdéséről 2017 körül várható, míg a detektor tudományos adatgyűjtése 2025 körül indulhat el.

A tudóssal - akit időközben a Magyar Tudományos Akadémia doktorává fogadtak - a Kreatív Klub által szervezett minapi nagykanizsai előadása előtt beszélgettünk.

Dr. Rácz István az MTA KFKI Részecske- és Magfizikai Kutatóintézetének gravitációelméleti osztályvezetőjeként a többség számára ma még ismeretlenül hangzó európai gravitációs hullámkísérletek magyar csapatát vezeti.

- A gravitációs hullámok léte egyelőre még nem ismert a széles közvélemény előtt, holott jó lenne, ha minél többen tudnák, hogy ilyenek is vannak - bocsátotta előre a szakember. - Ezeket elektromos hullámok segítségével, lézerfénnyel tudjuk detektálni. Einstein már 1916-ban próbálta vizsgálni a gravitációs hullámokat, ám csak mostanra jutottunk el odáig az európai kísérletekben, hogy valóban fel is tudjuk fogni őket. A hullámok detektálásának hatását leginkább ahhoz hasonlítanám, amikor egy nem látó embernek valaki azt próbálná elmesélni, hogy milyen színei vannak egy virágnak, s arról kellene meggyőzni, hogy színek márpedig vannak, és léteznek színpompás virágok is, miközben ő még egyiket se látta soha.

- Pontosan mire gondol?

- Jelenleg az univerzum modelljében 70 százaléknyi úgynevezett sötét energiáról tudunk, a maradék nagyobb hányadáról azt hisszük, hogy nem látható, sötét anyag, s a mindössze 3 százalékot tudunk megfigyelni elektromos hullámok segítségével. Ez tehát elenyésző, az a bizonyos 97 százalék csak gravitációs hullámokkal lenne letapogatható. Úgy végre megtudhatnánk, hogyan is néz ki valójában a világmindenség, és mik a fő mozgatóerői. Általuk akár még az ősrobbanás is rekonstruálható.

- Mindez azt is jelenti, hogy nem tudhatjuk százszázalékos bizonyossággal, meddig terjed Naprendszerünk határa?

- Ennél sokkal nagyobb léptékben kell és szabad gondolkodnunk - szögezte le dr. Rácz István. - Az univerzumból érkező új információk felülírhatják az eddig ismert, valósnak hitt fizikai törvényszerűségeket is. A kutatások például arra is választ adhatnak, hogy az úgynevezett fekete lyukak hogyan képesek anyagokat elnyelni.

- A speciális kutatáshoz speciális obszervatórium kell, s úgy tudom, az objektumot Magyarországra hoznák...

- Az első generációs detektorok tesztelése már lezárult, Európában és Amerikában van egy-egy berendezés, s elindult a továbbfejlesztésük. Terveink szerint a 3. generáció már csillagászati megfigyelésekre is alkalmas lesz. A helyszín még nem eldöntött, de úgy tűnik, hogy a Mátra alkalmas lehet a célra. Szeizmológusok 11 lehetőséget vizsgáltak meg, s a magyar ott van a három legjobb között, így elvileg lehetne itt az Einstein-teleszkóp, merthogy így fogják hívni az eszközt. Ha ez az álom megvalósulna, 5 évtizeden keresztül - amíg működne - az emberiség technológiai tudásának legjava érkezhetne Magyarországra. Ez óriásit lendítene a jövőnkön, egyfajta magyar Szilícium-völgyet hozva létre a térségben. A döntés az építkezés megkezdéséről 2017 körül várható, míg a detektor tudományos adatgyűjtése 2025 körül indulhat el.

Dr. Rácz István az MTA KFKI Részecske- és Magfizikai Kutatóintézetének gravitációelméleti osztályvezetőjeként a többség számára ma még ismeretlenül hangzó európai gravitációs hullámkísérletek magyar csapatát vezeti.

- A gravitációs hullámok léte egyelőre még nem ismert a széles közvélemény előtt, holott jó lenne, ha minél többen tudnák, hogy ilyenek is vannak - bocsátotta előre a szakember. - Ezeket elektromos hullámok segítségével, lézerfénnyel tudjuk detektálni. Einstein már 1916-ban próbálta vizsgálni a gravitációs hullámokat, ám csak mostanra jutottunk el odáig az európai kísérletekben, hogy valóban fel is tudjuk fogni őket. A hullámok detektálásának hatását leginkább ahhoz hasonlítanám, amikor egy nem látó embernek valaki azt próbálná elmesélni, hogy milyen színei vannak egy virágnak, s arról kellene meggyőzni, hogy színek márpedig vannak, és léteznek színpompás virágok is, miközben ő még egyiket se látta soha.

- Pontosan mire gondol?

- Jelenleg az univerzum modelljében 70 százaléknyi úgynevezett sötét energiáról tudunk, a maradék nagyobb hányadáról azt hisszük, hogy nem látható, sötét anyag, s a mindössze 3 százalékot tudunk megfigyelni elektromos hullámok segítségével. Ez tehát elenyésző, az a bizonyos 97 százalék csak gravitációs hullámokkal lenne letapogatható. Úgy végre megtudhatnánk, hogyan is néz ki valójában a világmindenség, és mik a fő mozgatóerői. Általuk akár még az ősrobbanás is rekonstruálható.

- Mindez azt is jelenti, hogy nem tudhatjuk százszázalékos bizonyossággal, meddig terjed Naprendszerünk határa?

- Ennél sokkal nagyobb léptékben kell és szabad gondolkodnunk - szögezte le dr. Rácz István. - Az univerzumból érkező új információk felülírhatják az eddig ismert, valósnak hitt fizikai törvényszerűségeket is. A kutatások például arra is választ adhatnak, hogy az úgynevezett fekete lyukak hogyan képesek anyagokat elnyelni.

- A speciális kutatáshoz speciális obszervatórium kell, s úgy tudom, az objektumot Magyarországra hoznák...

- Az első generációs detektorok tesztelése már lezárult, Európában és Amerikában van egy-egy berendezés, s elindult a továbbfejlesztésük. Terveink szerint a 3. generáció már csillagászati megfigyelésekre is alkalmas lesz. A helyszín még nem eldöntött, de úgy tűnik, hogy a Mátra alkalmas lehet a célra. Szeizmológusok 11 lehetőséget vizsgáltak meg, s a magyar ott van a három legjobb között, így elvileg lehetne itt az Einstein-teleszkóp, merthogy így fogják hívni az eszközt. Ha ez az álom megvalósulna, 5 évtizeden keresztül - amíg működne - az emberiség technológiai tudásának legjava érkezhetne Magyarországra. Ez óriásit lendítene a jövőnkön, egyfajta magyar Szilícium-völgyet hozva létre a térségben. A döntés az építkezés megkezdéséről 2017 körül várható, míg a detektor tudományos adatgyűjtése 2025 körül indulhat el.

Dr. Rácz István az MTA KFKI Részecske- és Magfizikai Kutatóintézetének gravitációelméleti osztályvezetőjeként a többség számára ma még ismeretlenül hangzó európai gravitációs hullámkísérletek magyar csapatát vezeti.

- A gravitációs hullámok léte egyelőre még nem ismert a széles közvélemény előtt, holott jó lenne, ha minél többen tudnák, hogy ilyenek is vannak - bocsátotta előre a szakember. - Ezeket elektromos hullámok segítségével, lézerfénnyel tudjuk detektálni. Einstein már 1916-ban próbálta vizsgálni a gravitációs hullámokat, ám csak mostanra jutottunk el odáig az európai kísérletekben, hogy valóban fel is tudjuk fogni őket. A hullámok detektálásának hatását leginkább ahhoz hasonlítanám, amikor egy nem látó embernek valaki azt próbálná elmesélni, hogy milyen színei vannak egy virágnak, s arról kellene meggyőzni, hogy színek márpedig vannak, és léteznek színpompás virágok is, miközben ő még egyiket se látta soha.

- Pontosan mire gondol?

- Jelenleg az univerzum modelljében 70 százaléknyi úgynevezett sötét energiáról tudunk, a maradék nagyobb hányadáról azt hisszük, hogy nem látható, sötét anyag, s a mindössze 3 százalékot tudunk megfigyelni elektromos hullámok segítségével. Ez tehát elenyésző, az a bizonyos 97 százalék csak gravitációs hullámokkal lenne letapogatható. Úgy végre megtudhatnánk, hogyan is néz ki valójában a világmindenség, és mik a fő mozgatóerői. Általuk akár még az ősrobbanás is rekonstruálható.

- Mindez azt is jelenti, hogy nem tudhatjuk százszázalékos bizonyossággal, meddig terjed Naprendszerünk határa?

- Ennél sokkal nagyobb léptékben kell és szabad gondolkodnunk - szögezte le dr. Rácz István. - Az univerzumból érkező új információk felülírhatják az eddig ismert, valósnak hitt fizikai törvényszerűségeket is. A kutatások például arra is választ adhatnak, hogy az úgynevezett fekete lyukak hogyan képesek anyagokat elnyelni.

- A speciális kutatáshoz speciális obszervatórium kell, s úgy tudom, az objektumot Magyarországra hoznák...

- Az első generációs detektorok tesztelése már lezárult, Európában és Amerikában van egy-egy berendezés, s elindult a továbbfejlesztésük. Terveink szerint a 3. generáció már csillagászati megfigyelésekre is alkalmas lesz. A helyszín még nem eldöntött, de úgy tűnik, hogy a Mátra alkalmas lehet a célra. Szeizmológusok 11 lehetőséget vizsgáltak meg, s a magyar ott van a három legjobb között, így elvileg lehetne itt az Einstein-teleszkóp, merthogy így fogják hívni az eszközt. Ha ez az álom megvalósulna, 5 évtizeden keresztül - amíg működne - az emberiség technológiai tudásának legjava érkezhetne Magyarországra. Ez óriásit lendítene a jövőnkön, egyfajta magyar Szilícium-völgyet hozva létre a térségben. A döntés az építkezés megkezdéséről 2017 körül várható, míg a detektor tudományos adatgyűjtése 2025 körül indulhat el.

- A gravitációs hullámok léte egyelőre még nem ismert a széles közvélemény előtt, holott jó lenne, ha minél többen tudnák, hogy ilyenek is vannak - bocsátotta előre a szakember. - Ezeket elektromos hullámok segítségével, lézerfénnyel tudjuk detektálni. Einstein már 1916-ban próbálta vizsgálni a gravitációs hullámokat, ám csak mostanra jutottunk el odáig az európai kísérletekben, hogy valóban fel is tudjuk fogni őket. A hullámok detektálásának hatását leginkább ahhoz hasonlítanám, amikor egy nem látó embernek valaki azt próbálná elmesélni, hogy milyen színei vannak egy virágnak, s arról kellene meggyőzni, hogy színek márpedig vannak, és léteznek színpompás virágok is, miközben ő még egyiket se látta soha.

- Pontosan mire gondol?

- Jelenleg az univerzum modelljében 70 százaléknyi úgynevezett sötét energiáról tudunk, a maradék nagyobb hányadáról azt hisszük, hogy nem látható, sötét anyag, s a mindössze 3 százalékot tudunk megfigyelni elektromos hullámok segítségével. Ez tehát elenyésző, az a bizonyos 97 százalék csak gravitációs hullámokkal lenne letapogatható. Úgy végre megtudhatnánk, hogyan is néz ki valójában a világmindenség, és mik a fő mozgatóerői. Általuk akár még az ősrobbanás is rekonstruálható.

- Mindez azt is jelenti, hogy nem tudhatjuk százszázalékos bizonyossággal, meddig terjed Naprendszerünk határa?

- Ennél sokkal nagyobb léptékben kell és szabad gondolkodnunk - szögezte le dr. Rácz István. - Az univerzumból érkező új információk felülírhatják az eddig ismert, valósnak hitt fizikai törvényszerűségeket is. A kutatások például arra is választ adhatnak, hogy az úgynevezett fekete lyukak hogyan képesek anyagokat elnyelni.

- A speciális kutatáshoz speciális obszervatórium kell, s úgy tudom, az objektumot Magyarországra hoznák...

- Az első generációs detektorok tesztelése már lezárult, Európában és Amerikában van egy-egy berendezés, s elindult a továbbfejlesztésük. Terveink szerint a 3. generáció már csillagászati megfigyelésekre is alkalmas lesz. A helyszín még nem eldöntött, de úgy tűnik, hogy a Mátra alkalmas lehet a célra. Szeizmológusok 11 lehetőséget vizsgáltak meg, s a magyar ott van a három legjobb között, így elvileg lehetne itt az Einstein-teleszkóp, merthogy így fogják hívni az eszközt. Ha ez az álom megvalósulna, 5 évtizeden keresztül - amíg működne - az emberiség technológiai tudásának legjava érkezhetne Magyarországra. Ez óriásit lendítene a jövőnkön, egyfajta magyar Szilícium-völgyet hozva létre a térségben. A döntés az építkezés megkezdéséről 2017 körül várható, míg a detektor tudományos adatgyűjtése 2025 körül indulhat el.

- A gravitációs hullámok léte egyelőre még nem ismert a széles közvélemény előtt, holott jó lenne, ha minél többen tudnák, hogy ilyenek is vannak - bocsátotta előre a szakember. - Ezeket elektromos hullámok segítségével, lézerfénnyel tudjuk detektálni. Einstein már 1916-ban próbálta vizsgálni a gravitációs hullámokat, ám csak mostanra jutottunk el odáig az európai kísérletekben, hogy valóban fel is tudjuk fogni őket. A hullámok detektálásának hatását leginkább ahhoz hasonlítanám, amikor egy nem látó embernek valaki azt próbálná elmesélni, hogy milyen színei vannak egy virágnak, s arról kellene meggyőzni, hogy színek márpedig vannak, és léteznek színpompás virágok is, miközben ő még egyiket se látta soha.

- Pontosan mire gondol?

- Jelenleg az univerzum modelljében 70 százaléknyi úgynevezett sötét energiáról tudunk, a maradék nagyobb hányadáról azt hisszük, hogy nem látható, sötét anyag, s a mindössze 3 százalékot tudunk megfigyelni elektromos hullámok segítségével. Ez tehát elenyésző, az a bizonyos 97 százalék csak gravitációs hullámokkal lenne letapogatható. Úgy végre megtudhatnánk, hogyan is néz ki valójában a világmindenség, és mik a fő mozgatóerői. Általuk akár még az ősrobbanás is rekonstruálható.

- Mindez azt is jelenti, hogy nem tudhatjuk százszázalékos bizonyossággal, meddig terjed Naprendszerünk határa?

- Ennél sokkal nagyobb léptékben kell és szabad gondolkodnunk - szögezte le dr. Rácz István. - Az univerzumból érkező új információk felülírhatják az eddig ismert, valósnak hitt fizikai törvényszerűségeket is. A kutatások például arra is választ adhatnak, hogy az úgynevezett fekete lyukak hogyan képesek anyagokat elnyelni.

- A speciális kutatáshoz speciális obszervatórium kell, s úgy tudom, az objektumot Magyarországra hoznák...

- Az első generációs detektorok tesztelése már lezárult, Európában és Amerikában van egy-egy berendezés, s elindult a továbbfejlesztésük. Terveink szerint a 3. generáció már csillagászati megfigyelésekre is alkalmas lesz. A helyszín még nem eldöntött, de úgy tűnik, hogy a Mátra alkalmas lehet a célra. Szeizmológusok 11 lehetőséget vizsgáltak meg, s a magyar ott van a három legjobb között, így elvileg lehetne itt az Einstein-teleszkóp, merthogy így fogják hívni az eszközt. Ha ez az álom megvalósulna, 5 évtizeden keresztül - amíg működne - az emberiség technológiai tudásának legjava érkezhetne Magyarországra. Ez óriásit lendítene a jövőnkön, egyfajta magyar Szilícium-völgyet hozva létre a térségben. A döntés az építkezés megkezdéséről 2017 körül várható, míg a detektor tudományos adatgyűjtése 2025 körül indulhat el.

- Pontosan mire gondol?

- Jelenleg az univerzum modelljében 70 százaléknyi úgynevezett sötét energiáról tudunk, a maradék nagyobb hányadáról azt hisszük, hogy nem látható, sötét anyag, s a mindössze 3 százalékot tudunk megfigyelni elektromos hullámok segítségével. Ez tehát elenyésző, az a bizonyos 97 százalék csak gravitációs hullámokkal lenne letapogatható. Úgy végre megtudhatnánk, hogyan is néz ki valójában a világmindenség, és mik a fő mozgatóerői. Általuk akár még az ősrobbanás is rekonstruálható.

- Mindez azt is jelenti, hogy nem tudhatjuk százszázalékos bizonyossággal, meddig terjed Naprendszerünk határa?

- Ennél sokkal nagyobb léptékben kell és szabad gondolkodnunk - szögezte le dr. Rácz István. - Az univerzumból érkező új információk felülírhatják az eddig ismert, valósnak hitt fizikai törvényszerűségeket is. A kutatások például arra is választ adhatnak, hogy az úgynevezett fekete lyukak hogyan képesek anyagokat elnyelni.

- A speciális kutatáshoz speciális obszervatórium kell, s úgy tudom, az objektumot Magyarországra hoznák...

- Az első generációs detektorok tesztelése már lezárult, Európában és Amerikában van egy-egy berendezés, s elindult a továbbfejlesztésük. Terveink szerint a 3. generáció már csillagászati megfigyelésekre is alkalmas lesz. A helyszín még nem eldöntött, de úgy tűnik, hogy a Mátra alkalmas lehet a célra. Szeizmológusok 11 lehetőséget vizsgáltak meg, s a magyar ott van a három legjobb között, így elvileg lehetne itt az Einstein-teleszkóp, merthogy így fogják hívni az eszközt. Ha ez az álom megvalósulna, 5 évtizeden keresztül - amíg működne - az emberiség technológiai tudásának legjava érkezhetne Magyarországra. Ez óriásit lendítene a jövőnkön, egyfajta magyar Szilícium-völgyet hozva létre a térségben. A döntés az építkezés megkezdéséről 2017 körül várható, míg a detektor tudományos adatgyűjtése 2025 körül indulhat el.

- Pontosan mire gondol?

- Jelenleg az univerzum modelljében 70 százaléknyi úgynevezett sötét energiáról tudunk, a maradék nagyobb hányadáról azt hisszük, hogy nem látható, sötét anyag, s a mindössze 3 százalékot tudunk megfigyelni elektromos hullámok segítségével. Ez tehát elenyésző, az a bizonyos 97 százalék csak gravitációs hullámokkal lenne letapogatható. Úgy végre megtudhatnánk, hogyan is néz ki valójában a világmindenség, és mik a fő mozgatóerői. Általuk akár még az ősrobbanás is rekonstruálható.

- Mindez azt is jelenti, hogy nem tudhatjuk százszázalékos bizonyossággal, meddig terjed Naprendszerünk határa?

- Ennél sokkal nagyobb léptékben kell és szabad gondolkodnunk - szögezte le dr. Rácz István. - Az univerzumból érkező új információk felülírhatják az eddig ismert, valósnak hitt fizikai törvényszerűségeket is. A kutatások például arra is választ adhatnak, hogy az úgynevezett fekete lyukak hogyan képesek anyagokat elnyelni.

- A speciális kutatáshoz speciális obszervatórium kell, s úgy tudom, az objektumot Magyarországra hoznák...

- Az első generációs detektorok tesztelése már lezárult, Európában és Amerikában van egy-egy berendezés, s elindult a továbbfejlesztésük. Terveink szerint a 3. generáció már csillagászati megfigyelésekre is alkalmas lesz. A helyszín még nem eldöntött, de úgy tűnik, hogy a Mátra alkalmas lehet a célra. Szeizmológusok 11 lehetőséget vizsgáltak meg, s a magyar ott van a három legjobb között, így elvileg lehetne itt az Einstein-teleszkóp, merthogy így fogják hívni az eszközt. Ha ez az álom megvalósulna, 5 évtizeden keresztül - amíg működne - az emberiség technológiai tudásának legjava érkezhetne Magyarországra. Ez óriásit lendítene a jövőnkön, egyfajta magyar Szilícium-völgyet hozva létre a térségben. A döntés az építkezés megkezdéséről 2017 körül várható, míg a detektor tudományos adatgyűjtése 2025 körül indulhat el.

- Jelenleg az univerzum modelljében 70 százaléknyi úgynevezett sötét energiáról tudunk, a maradék nagyobb hányadáról azt hisszük, hogy nem látható, sötét anyag, s a mindössze 3 százalékot tudunk megfigyelni elektromos hullámok segítségével. Ez tehát elenyésző, az a bizonyos 97 százalék csak gravitációs hullámokkal lenne letapogatható. Úgy végre megtudhatnánk, hogyan is néz ki valójában a világmindenség, és mik a fő mozgatóerői. Általuk akár még az ősrobbanás is rekonstruálható.

- Mindez azt is jelenti, hogy nem tudhatjuk százszázalékos bizonyossággal, meddig terjed Naprendszerünk határa?

- Ennél sokkal nagyobb léptékben kell és szabad gondolkodnunk - szögezte le dr. Rácz István. - Az univerzumból érkező új információk felülírhatják az eddig ismert, valósnak hitt fizikai törvényszerűségeket is. A kutatások például arra is választ adhatnak, hogy az úgynevezett fekete lyukak hogyan képesek anyagokat elnyelni.

- A speciális kutatáshoz speciális obszervatórium kell, s úgy tudom, az objektumot Magyarországra hoznák...

- Az első generációs detektorok tesztelése már lezárult, Európában és Amerikában van egy-egy berendezés, s elindult a továbbfejlesztésük. Terveink szerint a 3. generáció már csillagászati megfigyelésekre is alkalmas lesz. A helyszín még nem eldöntött, de úgy tűnik, hogy a Mátra alkalmas lehet a célra. Szeizmológusok 11 lehetőséget vizsgáltak meg, s a magyar ott van a három legjobb között, így elvileg lehetne itt az Einstein-teleszkóp, merthogy így fogják hívni az eszközt. Ha ez az álom megvalósulna, 5 évtizeden keresztül - amíg működne - az emberiség technológiai tudásának legjava érkezhetne Magyarországra. Ez óriásit lendítene a jövőnkön, egyfajta magyar Szilícium-völgyet hozva létre a térségben. A döntés az építkezés megkezdéséről 2017 körül várható, míg a detektor tudományos adatgyűjtése 2025 körül indulhat el.

- Jelenleg az univerzum modelljében 70 százaléknyi úgynevezett sötét energiáról tudunk, a maradék nagyobb hányadáról azt hisszük, hogy nem látható, sötét anyag, s a mindössze 3 százalékot tudunk megfigyelni elektromos hullámok segítségével. Ez tehát elenyésző, az a bizonyos 97 százalék csak gravitációs hullámokkal lenne letapogatható. Úgy végre megtudhatnánk, hogyan is néz ki valójában a világmindenség, és mik a fő mozgatóerői. Általuk akár még az ősrobbanás is rekonstruálható.

- Mindez azt is jelenti, hogy nem tudhatjuk százszázalékos bizonyossággal, meddig terjed Naprendszerünk határa?

- Ennél sokkal nagyobb léptékben kell és szabad gondolkodnunk - szögezte le dr. Rácz István. - Az univerzumból érkező új információk felülírhatják az eddig ismert, valósnak hitt fizikai törvényszerűségeket is. A kutatások például arra is választ adhatnak, hogy az úgynevezett fekete lyukak hogyan képesek anyagokat elnyelni.

- A speciális kutatáshoz speciális obszervatórium kell, s úgy tudom, az objektumot Magyarországra hoznák...

- Az első generációs detektorok tesztelése már lezárult, Európában és Amerikában van egy-egy berendezés, s elindult a továbbfejlesztésük. Terveink szerint a 3. generáció már csillagászati megfigyelésekre is alkalmas lesz. A helyszín még nem eldöntött, de úgy tűnik, hogy a Mátra alkalmas lehet a célra. Szeizmológusok 11 lehetőséget vizsgáltak meg, s a magyar ott van a három legjobb között, így elvileg lehetne itt az Einstein-teleszkóp, merthogy így fogják hívni az eszközt. Ha ez az álom megvalósulna, 5 évtizeden keresztül - amíg működne - az emberiség technológiai tudásának legjava érkezhetne Magyarországra. Ez óriásit lendítene a jövőnkön, egyfajta magyar Szilícium-völgyet hozva létre a térségben. A döntés az építkezés megkezdéséről 2017 körül várható, míg a detektor tudományos adatgyűjtése 2025 körül indulhat el.

- Mindez azt is jelenti, hogy nem tudhatjuk százszázalékos bizonyossággal, meddig terjed Naprendszerünk határa?

- Ennél sokkal nagyobb léptékben kell és szabad gondolkodnunk - szögezte le dr. Rácz István. - Az univerzumból érkező új információk felülírhatják az eddig ismert, valósnak hitt fizikai törvényszerűségeket is. A kutatások például arra is választ adhatnak, hogy az úgynevezett fekete lyukak hogyan képesek anyagokat elnyelni.

- A speciális kutatáshoz speciális obszervatórium kell, s úgy tudom, az objektumot Magyarországra hoznák...

- Az első generációs detektorok tesztelése már lezárult, Európában és Amerikában van egy-egy berendezés, s elindult a továbbfejlesztésük. Terveink szerint a 3. generáció már csillagászati megfigyelésekre is alkalmas lesz. A helyszín még nem eldöntött, de úgy tűnik, hogy a Mátra alkalmas lehet a célra. Szeizmológusok 11 lehetőséget vizsgáltak meg, s a magyar ott van a három legjobb között, így elvileg lehetne itt az Einstein-teleszkóp, merthogy így fogják hívni az eszközt. Ha ez az álom megvalósulna, 5 évtizeden keresztül - amíg működne - az emberiség technológiai tudásának legjava érkezhetne Magyarországra. Ez óriásit lendítene a jövőnkön, egyfajta magyar Szilícium-völgyet hozva létre a térségben. A döntés az építkezés megkezdéséről 2017 körül várható, míg a detektor tudományos adatgyűjtése 2025 körül indulhat el.

- Mindez azt is jelenti, hogy nem tudhatjuk százszázalékos bizonyossággal, meddig terjed Naprendszerünk határa?

- Ennél sokkal nagyobb léptékben kell és szabad gondolkodnunk - szögezte le dr. Rácz István. - Az univerzumból érkező új információk felülírhatják az eddig ismert, valósnak hitt fizikai törvényszerűségeket is. A kutatások például arra is választ adhatnak, hogy az úgynevezett fekete lyukak hogyan képesek anyagokat elnyelni.

- A speciális kutatáshoz speciális obszervatórium kell, s úgy tudom, az objektumot Magyarországra hoznák...

- Az első generációs detektorok tesztelése már lezárult, Európában és Amerikában van egy-egy berendezés, s elindult a továbbfejlesztésük. Terveink szerint a 3. generáció már csillagászati megfigyelésekre is alkalmas lesz. A helyszín még nem eldöntött, de úgy tűnik, hogy a Mátra alkalmas lehet a célra. Szeizmológusok 11 lehetőséget vizsgáltak meg, s a magyar ott van a három legjobb között, így elvileg lehetne itt az Einstein-teleszkóp, merthogy így fogják hívni az eszközt. Ha ez az álom megvalósulna, 5 évtizeden keresztül - amíg működne - az emberiség technológiai tudásának legjava érkezhetne Magyarországra. Ez óriásit lendítene a jövőnkön, egyfajta magyar Szilícium-völgyet hozva létre a térségben. A döntés az építkezés megkezdéséről 2017 körül várható, míg a detektor tudományos adatgyűjtése 2025 körül indulhat el.

- Ennél sokkal nagyobb léptékben kell és szabad gondolkodnunk - szögezte le dr. Rácz István. - Az univerzumból érkező új információk felülírhatják az eddig ismert, valósnak hitt fizikai törvényszerűségeket is. A kutatások például arra is választ adhatnak, hogy az úgynevezett fekete lyukak hogyan képesek anyagokat elnyelni.

- A speciális kutatáshoz speciális obszervatórium kell, s úgy tudom, az objektumot Magyarországra hoznák...

- Az első generációs detektorok tesztelése már lezárult, Európában és Amerikában van egy-egy berendezés, s elindult a továbbfejlesztésük. Terveink szerint a 3. generáció már csillagászati megfigyelésekre is alkalmas lesz. A helyszín még nem eldöntött, de úgy tűnik, hogy a Mátra alkalmas lehet a célra. Szeizmológusok 11 lehetőséget vizsgáltak meg, s a magyar ott van a három legjobb között, így elvileg lehetne itt az Einstein-teleszkóp, merthogy így fogják hívni az eszközt. Ha ez az álom megvalósulna, 5 évtizeden keresztül - amíg működne - az emberiség technológiai tudásának legjava érkezhetne Magyarországra. Ez óriásit lendítene a jövőnkön, egyfajta magyar Szilícium-völgyet hozva létre a térségben. A döntés az építkezés megkezdéséről 2017 körül várható, míg a detektor tudományos adatgyűjtése 2025 körül indulhat el.

- Ennél sokkal nagyobb léptékben kell és szabad gondolkodnunk - szögezte le dr. Rácz István. - Az univerzumból érkező új információk felülírhatják az eddig ismert, valósnak hitt fizikai törvényszerűségeket is. A kutatások például arra is választ adhatnak, hogy az úgynevezett fekete lyukak hogyan képesek anyagokat elnyelni.

- A speciális kutatáshoz speciális obszervatórium kell, s úgy tudom, az objektumot Magyarországra hoznák...

- Az első generációs detektorok tesztelése már lezárult, Európában és Amerikában van egy-egy berendezés, s elindult a továbbfejlesztésük. Terveink szerint a 3. generáció már csillagászati megfigyelésekre is alkalmas lesz. A helyszín még nem eldöntött, de úgy tűnik, hogy a Mátra alkalmas lehet a célra. Szeizmológusok 11 lehetőséget vizsgáltak meg, s a magyar ott van a három legjobb között, így elvileg lehetne itt az Einstein-teleszkóp, merthogy így fogják hívni az eszközt. Ha ez az álom megvalósulna, 5 évtizeden keresztül - amíg működne - az emberiség technológiai tudásának legjava érkezhetne Magyarországra. Ez óriásit lendítene a jövőnkön, egyfajta magyar Szilícium-völgyet hozva létre a térségben. A döntés az építkezés megkezdéséről 2017 körül várható, míg a detektor tudományos adatgyűjtése 2025 körül indulhat el.

- A speciális kutatáshoz speciális obszervatórium kell, s úgy tudom, az objektumot Magyarországra hoznák...

- Az első generációs detektorok tesztelése már lezárult, Európában és Amerikában van egy-egy berendezés, s elindult a továbbfejlesztésük. Terveink szerint a 3. generáció már csillagászati megfigyelésekre is alkalmas lesz. A helyszín még nem eldöntött, de úgy tűnik, hogy a Mátra alkalmas lehet a célra. Szeizmológusok 11 lehetőséget vizsgáltak meg, s a magyar ott van a három legjobb között, így elvileg lehetne itt az Einstein-teleszkóp, merthogy így fogják hívni az eszközt. Ha ez az álom megvalósulna, 5 évtizeden keresztül - amíg működne - az emberiség technológiai tudásának legjava érkezhetne Magyarországra. Ez óriásit lendítene a jövőnkön, egyfajta magyar Szilícium-völgyet hozva létre a térségben. A döntés az építkezés megkezdéséről 2017 körül várható, míg a detektor tudományos adatgyűjtése 2025 körül indulhat el.

- A speciális kutatáshoz speciális obszervatórium kell, s úgy tudom, az objektumot Magyarországra hoznák...

- Az első generációs detektorok tesztelése már lezárult, Európában és Amerikában van egy-egy berendezés, s elindult a továbbfejlesztésük. Terveink szerint a 3. generáció már csillagászati megfigyelésekre is alkalmas lesz. A helyszín még nem eldöntött, de úgy tűnik, hogy a Mátra alkalmas lehet a célra. Szeizmológusok 11 lehetőséget vizsgáltak meg, s a magyar ott van a három legjobb között, így elvileg lehetne itt az Einstein-teleszkóp, merthogy így fogják hívni az eszközt. Ha ez az álom megvalósulna, 5 évtizeden keresztül - amíg működne - az emberiség technológiai tudásának legjava érkezhetne Magyarországra. Ez óriásit lendítene a jövőnkön, egyfajta magyar Szilícium-völgyet hozva létre a térségben. A döntés az építkezés megkezdéséről 2017 körül várható, míg a detektor tudományos adatgyűjtése 2025 körül indulhat el.

- Az első generációs detektorok tesztelése már lezárult, Európában és Amerikában van egy-egy berendezés, s elindult a továbbfejlesztésük. Terveink szerint a 3. generáció már csillagászati megfigyelésekre is alkalmas lesz. A helyszín még nem eldöntött, de úgy tűnik, hogy a Mátra alkalmas lehet a célra. Szeizmológusok 11 lehetőséget vizsgáltak meg, s a magyar ott van a három legjobb között, így elvileg lehetne itt az Einstein-teleszkóp, merthogy így fogják hívni az eszközt. Ha ez az álom megvalósulna, 5 évtizeden keresztül - amíg működne - az emberiség technológiai tudásának legjava érkezhetne Magyarországra. Ez óriásit lendítene a jövőnkön, egyfajta magyar Szilícium-völgyet hozva létre a térségben. A döntés az építkezés megkezdéséről 2017 körül várható, míg a detektor tudományos adatgyűjtése 2025 körül indulhat el.

- Az első generációs detektorok tesztelése már lezárult, Európában és Amerikában van egy-egy berendezés, s elindult a továbbfejlesztésük. Terveink szerint a 3. generáció már csillagászati megfigyelésekre is alkalmas lesz. A helyszín még nem eldöntött, de úgy tűnik, hogy a Mátra alkalmas lehet a célra. Szeizmológusok 11 lehetőséget vizsgáltak meg, s a magyar ott van a három legjobb között, így elvileg lehetne itt az Einstein-teleszkóp, merthogy így fogják hívni az eszközt. Ha ez az álom megvalósulna, 5 évtizeden keresztül - amíg működne - az emberiség technológiai tudásának legjava érkezhetne Magyarországra. Ez óriásit lendítene a jövőnkön, egyfajta magyar Szilícium-völgyet hozva létre a térségben. A döntés az építkezés megkezdéséről 2017 körül várható, míg a detektor tudományos adatgyűjtése 2025 körül indulhat el.

- Mit gondol azokról a fizikai csodákról , amelyek újra meg újra a figyelem középpontjába kerülnek - gondolok itt egyebek között a víz üzemanyagként való hasznosítására.

- Tapasztalataim szerint az ehhez hasonló okoskodások soha nem kellően megalapozottak. Amikor feltalálóktól kapok leveleket ilyen-olyan csodatalálmányokról , akkor mindig az a válaszom nekik, hogy ha az ötletük valóban működik, mutassák be, gyártassák le, publikálják tudományos folyóiratokban - a lehetőség mindenki előtt nyitva áll. Van, hogy havonta 4-5 ilyen levél is befut, ajánlottak már így a figyelmembe például antigravitációs (azaz repülő) szőnyeget is.

- Úgy tudom, ön hívő. Hogyan fér össze a transzcendencia a racionalitással?

- Gyakran érnek inspirációk, amelyek józan ésszel nem megmagyarázhatók, csak azt érzem, hogy én igazából egy médium vagyok. Némely kutatási eredményeim meghaladják az emberi tudat képességeit, ezekről azt gondolom, csakis fentről , egy magasabb szintű rendből érkezhettek.

- Mit gondol azokról a fizikai csodákról , amelyek újra meg újra a figyelem középpontjába kerülnek - gondolok itt egyebek között a víz üzemanyagként való hasznosítására.

- Tapasztalataim szerint az ehhez hasonló okoskodások soha nem kellően megalapozottak. Amikor feltalálóktól kapok leveleket ilyen-olyan csodatalálmányokról , akkor mindig az a válaszom nekik, hogy ha az ötletük valóban működik, mutassák be, gyártassák le, publikálják tudományos folyóiratokban - a lehetőség mindenki előtt nyitva áll. Van, hogy havonta 4-5 ilyen levél is befut, ajánlottak már így a figyelmembe például antigravitációs (azaz repülő) szőnyeget is.

- Úgy tudom, ön hívő. Hogyan fér össze a transzcendencia a racionalitással?

- Gyakran érnek inspirációk, amelyek józan ésszel nem megmagyarázhatók, csak azt érzem, hogy én igazából egy médium vagyok. Némely kutatási eredményeim meghaladják az emberi tudat képességeit, ezekről azt gondolom, csakis fentről , egy magasabb szintű rendből érkezhettek.

- Tapasztalataim szerint az ehhez hasonló okoskodások soha nem kellően megalapozottak. Amikor feltalálóktól kapok leveleket ilyen-olyan csodatalálmányokról , akkor mindig az a válaszom nekik, hogy ha az ötletük valóban működik, mutassák be, gyártassák le, publikálják tudományos folyóiratokban - a lehetőség mindenki előtt nyitva áll. Van, hogy havonta 4-5 ilyen levél is befut, ajánlottak már így a figyelmembe például antigravitációs (azaz repülő) szőnyeget is.

- Úgy tudom, ön hívő. Hogyan fér össze a transzcendencia a racionalitással?

- Gyakran érnek inspirációk, amelyek józan ésszel nem megmagyarázhatók, csak azt érzem, hogy én igazából egy médium vagyok. Némely kutatási eredményeim meghaladják az emberi tudat képességeit, ezekről azt gondolom, csakis fentről , egy magasabb szintű rendből érkezhettek.

- Tapasztalataim szerint az ehhez hasonló okoskodások soha nem kellően megalapozottak. Amikor feltalálóktól kapok leveleket ilyen-olyan csodatalálmányokról , akkor mindig az a válaszom nekik, hogy ha az ötletük valóban működik, mutassák be, gyártassák le, publikálják tudományos folyóiratokban - a lehetőség mindenki előtt nyitva áll. Van, hogy havonta 4-5 ilyen levél is befut, ajánlottak már így a figyelmembe például antigravitációs (azaz repülő) szőnyeget is.

- Úgy tudom, ön hívő. Hogyan fér össze a transzcendencia a racionalitással?

- Gyakran érnek inspirációk, amelyek józan ésszel nem megmagyarázhatók, csak azt érzem, hogy én igazából egy médium vagyok. Némely kutatási eredményeim meghaladják az emberi tudat képességeit, ezekről azt gondolom, csakis fentről , egy magasabb szintű rendből érkezhettek.

- Úgy tudom, ön hívő. Hogyan fér össze a transzcendencia a racionalitással?

- Gyakran érnek inspirációk, amelyek józan ésszel nem megmagyarázhatók, csak azt érzem, hogy én igazából egy médium vagyok. Némely kutatási eredményeim meghaladják az emberi tudat képességeit, ezekről azt gondolom, csakis fentről , egy magasabb szintű rendből érkezhettek.

- Úgy tudom, ön hívő. Hogyan fér össze a transzcendencia a racionalitással?

- Gyakran érnek inspirációk, amelyek józan ésszel nem megmagyarázhatók, csak azt érzem, hogy én igazából egy médium vagyok. Némely kutatási eredményeim meghaladják az emberi tudat képességeit, ezekről azt gondolom, csakis fentről , egy magasabb szintű rendből érkezhettek.

- Gyakran érnek inspirációk, amelyek józan ésszel nem megmagyarázhatók, csak azt érzem, hogy én igazából egy médium vagyok. Némely kutatási eredményeim meghaladják az emberi tudat képességeit, ezekről azt gondolom, csakis fentről , egy magasabb szintű rendből érkezhettek.

- Gyakran érnek inspirációk, amelyek józan ésszel nem megmagyarázhatók, csak azt érzem, hogy én igazából egy médium vagyok. Némely kutatási eredményeim meghaladják az emberi tudat képességeit, ezekről azt gondolom, csakis fentről , egy magasabb szintű rendből érkezhettek.