Szentgyörgyvölgy: egy falu, két békés felekezet

A katolikus felekezet gyakorlatilag egyidős a községgel, de maga a plébánia is ősinek tekinthető, erre utal a Szent György elnevezés is. Az első adat a templommal kapcsolatban 1202-ből való, 1257-ben már a Szent György nevet is feljegyzik, 1334-ben pedig a plébánia is megemlítik. Az első megnevezett pap Demeter volt, róla egy 1501-ből való írás alapján tudunk - ismerteti az adatokat Páli Zoltán csesztregi plébános. Később protestáns kézbe kerül a templom, s csak 1717-ben állítják vissza a katolikus plébániát, s attól az évtől néhány kivétellel az összes anyakönyv a plébánia birtokában van.

- A ma is látható templom építése az alsólendvai Bánffy-ak várkapitányának, Bakách Balázsnak köszönhető - sorolta Páli Zoltán. - Miután nem született gyermeke, a feleségével együtt elhatározták, hogy egy nagyobb vagyont adományoznak az új templom építésére. Miután jelentős összeget hagyott az egyházra, ezért nagy templomot építettek.

A zemplom oltárképe - amely a sárkánnyal viaskodó Szent Györgyöt ábrázolja - a Lenti térségében több helyütt is dolgozó ifjabb Dorffmeister István munkája. Az eredeti freskók és faliképek töredékükben maradtak fenn, részben éppen a lefestéssel sikerült átmenteni őket az utókornak. Az eredeti berendezési tárgyak közül ma is látható a szószék, az 1802-ből való főoltár, valamint az 1833-ban készített klasszicista orgona. A templom alatt kripta is található, ahol Bakách Balázs és felesége nyugszik. Az épület ma nagyon rossz állapotban van, miután egy olyan dombtetőn áll, amely a homokbányászat miatt megcsúszott, így a templom falai is megrepedtek. Az állagromlást 1998-ra ugyan sikerült megállítani, a helyreállításhoz azonban jelentős összegre lenne szükség.

- A szentgyörgyvölgyi plébánia önállósága, a lakosság fogyásával megszűnt, Csesztreg fíliája lett - folytatta a plébános. - A faluban mintegy 190 fő vallja magát katolikusnak, a vallásgyakorlás azonban ennél szerényebb. Kéthetente van szentmise, a megjelenés családias, szinte csak a gyermekek és az idősebb korosztály képviselői vannak jelen. Jellemző, hogy esküvő utoljára két éve volt a templomban, keresztelőt viszont most húsvétkor tartunk. Sajnos, a temetések száma jóval gyakoribb.

A lakosságszám, s ezzel párhuzamosan a gyülekezet fogyására panaszkodik Hodánics Péter Csaba református lelkész is. Mint mondja, a szentgyörgyvölgyi református templomot annak idején úgy építették, hogy ott nyolcszáz fő le tudott ülni, ma ennek töredéke vesz részt az istentiszteleteken. A gyülekezethez tartozók száma 200 főre tehető. Az említett református templom amúgy a község egyik legnagyobb értéke, amely idegenforgalmi látványosság is, köszönhetően a fakazettás mennyezetének.

- A késő barokk református templom 1787-ben készült el, s a térség egyik legnagyobb ilyen jellegű építménye - foglalta össze a lelkész. - Koronás szószéke, berendezései, kazettás fa-mennyezete 1805 és 1828 között készült el helyi asztalosmesterek jóvoltából. A kifestés nemes Patkó András, a falu első református tanítójának munkája.

A településen 2006 óta lelkészi szolgálatot ellátó Hodánics Péter Csaba hozzátette: a szentgyörgyvölgyi az utolsó olyan magyarországi templom, amely fakazettás mennyezettel készült, de nemcsak emiatt különleges, hanem a festése miatt is, bárányfelhőkkel ugyanis tudomása szerint sehol máshol nem díszítettek templomot. Az épületet 2000-ben felújították, ám a falak továbbra is vizesednek -, így a református közösség lelki vezetője már egy újabb rekonstrukciós program előkészítésén dolgozik.

A két felekezet között ma már nincsenek ellentétek, s ez tetten érhető a papok munkájában is. Miután mindketten nagy terület ellátásáért felelnek - ő például több, mint kétszáz négyzetkilométer kiterjedésű területen, s azon belül ötven településen élők lelki gondozását oldja meg az ugyancsak lelkész feleségével, Biró Tündével közösen -, így katolikus paptársával együtt kölcsönösen besegítenek egymásnak. Ezt a lakosság is elfogadja, így a vallásháború az őrségi településen már valóban csak a történelemkönyv lapjain létező fogalom.

A katolikus felekezet gyakorlatilag egyidős a községgel, de maga a plébánia is ősinek tekinthető, erre utal a Szent György elnevezés is. Az első adat a templommal kapcsolatban 1202-ből való, 1257-ben már a Szent György nevet is feljegyzik, 1334-ben pedig a plébánia is megemlítik. Az első megnevezett pap Demeter volt, róla egy 1501-ből való írás alapján tudunk - ismerteti az adatokat Páli Zoltán csesztregi plébános. Később protestáns kézbe kerül a templom, s csak 1717-ben állítják vissza a katolikus plébániát, s attól az évtől néhány kivétellel az összes anyakönyv a plébánia birtokában van.

- A ma is látható templom építése az alsólendvai Bánffy-ak várkapitányának, Bakách Balázsnak köszönhető - sorolta Páli Zoltán. - Miután nem született gyermeke, a feleségével együtt elhatározták, hogy egy nagyobb vagyont adományoznak az új templom építésére. Miután jelentős összeget hagyott az egyházra, ezért nagy templomot építettek.

A zemplom oltárképe - amely a sárkánnyal viaskodó Szent Györgyöt ábrázolja - a Lenti térségében több helyütt is dolgozó ifjabb Dorffmeister István munkája. Az eredeti freskók és faliképek töredékükben maradtak fenn, részben éppen a lefestéssel sikerült átmenteni őket az utókornak. Az eredeti berendezési tárgyak közül ma is látható a szószék, az 1802-ből való főoltár, valamint az 1833-ban készített klasszicista orgona. A templom alatt kripta is található, ahol Bakách Balázs és felesége nyugszik. Az épület ma nagyon rossz állapotban van, miután egy olyan dombtetőn áll, amely a homokbányászat miatt megcsúszott, így a templom falai is megrepedtek. Az állagromlást 1998-ra ugyan sikerült megállítani, a helyreállításhoz azonban jelentős összegre lenne szükség.

- A szentgyörgyvölgyi plébánia önállósága, a lakosság fogyásával megszűnt, Csesztreg fíliája lett - folytatta a plébános. - A faluban mintegy 190 fő vallja magát katolikusnak, a vallásgyakorlás azonban ennél szerényebb. Kéthetente van szentmise, a megjelenés családias, szinte csak a gyermekek és az idősebb korosztály képviselői vannak jelen. Jellemző, hogy esküvő utoljára két éve volt a templomban, keresztelőt viszont most húsvétkor tartunk. Sajnos, a temetések száma jóval gyakoribb.

A lakosságszám, s ezzel párhuzamosan a gyülekezet fogyására panaszkodik Hodánics Péter Csaba református lelkész is. Mint mondja, a szentgyörgyvölgyi református templomot annak idején úgy építették, hogy ott nyolcszáz fő le tudott ülni, ma ennek töredéke vesz részt az istentiszteleteken. A gyülekezethez tartozók száma 200 főre tehető. Az említett református templom amúgy a község egyik legnagyobb értéke, amely idegenforgalmi látványosság is, köszönhetően a fakazettás mennyezetének.

- A késő barokk református templom 1787-ben készült el, s a térség egyik legnagyobb ilyen jellegű építménye - foglalta össze a lelkész. - Koronás szószéke, berendezései, kazettás fa-mennyezete 1805 és 1828 között készült el helyi asztalosmesterek jóvoltából. A kifestés nemes Patkó András, a falu első református tanítójának munkája.

A településen 2006 óta lelkészi szolgálatot ellátó Hodánics Péter Csaba hozzátette: a szentgyörgyvölgyi az utolsó olyan magyarországi templom, amely fakazettás mennyezettel készült, de nemcsak emiatt különleges, hanem a festése miatt is, bárányfelhőkkel ugyanis tudomása szerint sehol máshol nem díszítettek templomot. Az épületet 2000-ben felújították, ám a falak továbbra is vizesednek -, így a református közösség lelki vezetője már egy újabb rekonstrukciós program előkészítésén dolgozik.

A két felekezet között ma már nincsenek ellentétek, s ez tetten érhető a papok munkájában is. Miután mindketten nagy terület ellátásáért felelnek - ő például több, mint kétszáz négyzetkilométer kiterjedésű területen, s azon belül ötven településen élők lelki gondozását oldja meg az ugyancsak lelkész feleségével, Biró Tündével közösen -, így katolikus paptársával együtt kölcsönösen besegítenek egymásnak. Ezt a lakosság is elfogadja, így a vallásháború az őrségi településen már valóban csak a történelemkönyv lapjain létező fogalom.

- A ma is látható templom építése az alsólendvai Bánffy-ak várkapitányának, Bakách Balázsnak köszönhető - sorolta Páli Zoltán. - Miután nem született gyermeke, a feleségével együtt elhatározták, hogy egy nagyobb vagyont adományoznak az új templom építésére. Miután jelentős összeget hagyott az egyházra, ezért nagy templomot építettek.

A zemplom oltárképe - amely a sárkánnyal viaskodó Szent Györgyöt ábrázolja - a Lenti térségében több helyütt is dolgozó ifjabb Dorffmeister István munkája. Az eredeti freskók és faliképek töredékükben maradtak fenn, részben éppen a lefestéssel sikerült átmenteni őket az utókornak. Az eredeti berendezési tárgyak közül ma is látható a szószék, az 1802-ből való főoltár, valamint az 1833-ban készített klasszicista orgona. A templom alatt kripta is található, ahol Bakách Balázs és felesége nyugszik. Az épület ma nagyon rossz állapotban van, miután egy olyan dombtetőn áll, amely a homokbányászat miatt megcsúszott, így a templom falai is megrepedtek. Az állagromlást 1998-ra ugyan sikerült megállítani, a helyreállításhoz azonban jelentős összegre lenne szükség.

- A szentgyörgyvölgyi plébánia önállósága, a lakosság fogyásával megszűnt, Csesztreg fíliája lett - folytatta a plébános. - A faluban mintegy 190 fő vallja magát katolikusnak, a vallásgyakorlás azonban ennél szerényebb. Kéthetente van szentmise, a megjelenés családias, szinte csak a gyermekek és az idősebb korosztály képviselői vannak jelen. Jellemző, hogy esküvő utoljára két éve volt a templomban, keresztelőt viszont most húsvétkor tartunk. Sajnos, a temetések száma jóval gyakoribb.

A lakosságszám, s ezzel párhuzamosan a gyülekezet fogyására panaszkodik Hodánics Péter Csaba református lelkész is. Mint mondja, a szentgyörgyvölgyi református templomot annak idején úgy építették, hogy ott nyolcszáz fő le tudott ülni, ma ennek töredéke vesz részt az istentiszteleteken. A gyülekezethez tartozók száma 200 főre tehető. Az említett református templom amúgy a község egyik legnagyobb értéke, amely idegenforgalmi látványosság is, köszönhetően a fakazettás mennyezetének.

- A késő barokk református templom 1787-ben készült el, s a térség egyik legnagyobb ilyen jellegű építménye - foglalta össze a lelkész. - Koronás szószéke, berendezései, kazettás fa-mennyezete 1805 és 1828 között készült el helyi asztalosmesterek jóvoltából. A kifestés nemes Patkó András, a falu első református tanítójának munkája.

A településen 2006 óta lelkészi szolgálatot ellátó Hodánics Péter Csaba hozzátette: a szentgyörgyvölgyi az utolsó olyan magyarországi templom, amely fakazettás mennyezettel készült, de nemcsak emiatt különleges, hanem a festése miatt is, bárányfelhőkkel ugyanis tudomása szerint sehol máshol nem díszítettek templomot. Az épületet 2000-ben felújították, ám a falak továbbra is vizesednek -, így a református közösség lelki vezetője már egy újabb rekonstrukciós program előkészítésén dolgozik.

A két felekezet között ma már nincsenek ellentétek, s ez tetten érhető a papok munkájában is. Miután mindketten nagy terület ellátásáért felelnek - ő például több, mint kétszáz négyzetkilométer kiterjedésű területen, s azon belül ötven településen élők lelki gondozását oldja meg az ugyancsak lelkész feleségével, Biró Tündével közösen -, így katolikus paptársával együtt kölcsönösen besegítenek egymásnak. Ezt a lakosság is elfogadja, így a vallásháború az őrségi településen már valóban csak a történelemkönyv lapjain létező fogalom.

- A ma is látható templom építése az alsólendvai Bánffy-ak várkapitányának, Bakách Balázsnak köszönhető - sorolta Páli Zoltán. - Miután nem született gyermeke, a feleségével együtt elhatározták, hogy egy nagyobb vagyont adományoznak az új templom építésére. Miután jelentős összeget hagyott az egyházra, ezért nagy templomot építettek.

A zemplom oltárképe - amely a sárkánnyal viaskodó Szent Györgyöt ábrázolja - a Lenti térségében több helyütt is dolgozó ifjabb Dorffmeister István munkája. Az eredeti freskók és faliképek töredékükben maradtak fenn, részben éppen a lefestéssel sikerült átmenteni őket az utókornak. Az eredeti berendezési tárgyak közül ma is látható a szószék, az 1802-ből való főoltár, valamint az 1833-ban készített klasszicista orgona. A templom alatt kripta is található, ahol Bakách Balázs és felesége nyugszik. Az épület ma nagyon rossz állapotban van, miután egy olyan dombtetőn áll, amely a homokbányászat miatt megcsúszott, így a templom falai is megrepedtek. Az állagromlást 1998-ra ugyan sikerült megállítani, a helyreállításhoz azonban jelentős összegre lenne szükség.

- A szentgyörgyvölgyi plébánia önállósága, a lakosság fogyásával megszűnt, Csesztreg fíliája lett - folytatta a plébános. - A faluban mintegy 190 fő vallja magát katolikusnak, a vallásgyakorlás azonban ennél szerényebb. Kéthetente van szentmise, a megjelenés családias, szinte csak a gyermekek és az idősebb korosztály képviselői vannak jelen. Jellemző, hogy esküvő utoljára két éve volt a templomban, keresztelőt viszont most húsvétkor tartunk. Sajnos, a temetések száma jóval gyakoribb.

A lakosságszám, s ezzel párhuzamosan a gyülekezet fogyására panaszkodik Hodánics Péter Csaba református lelkész is. Mint mondja, a szentgyörgyvölgyi református templomot annak idején úgy építették, hogy ott nyolcszáz fő le tudott ülni, ma ennek töredéke vesz részt az istentiszteleteken. A gyülekezethez tartozók száma 200 főre tehető. Az említett református templom amúgy a község egyik legnagyobb értéke, amely idegenforgalmi látványosság is, köszönhetően a fakazettás mennyezetének.

- A késő barokk református templom 1787-ben készült el, s a térség egyik legnagyobb ilyen jellegű építménye - foglalta össze a lelkész. - Koronás szószéke, berendezései, kazettás fa-mennyezete 1805 és 1828 között készült el helyi asztalosmesterek jóvoltából. A kifestés nemes Patkó András, a falu első református tanítójának munkája.

A településen 2006 óta lelkészi szolgálatot ellátó Hodánics Péter Csaba hozzátette: a szentgyörgyvölgyi az utolsó olyan magyarországi templom, amely fakazettás mennyezettel készült, de nemcsak emiatt különleges, hanem a festése miatt is, bárányfelhőkkel ugyanis tudomása szerint sehol máshol nem díszítettek templomot. Az épületet 2000-ben felújították, ám a falak továbbra is vizesednek -, így a református közösség lelki vezetője már egy újabb rekonstrukciós program előkészítésén dolgozik.

A két felekezet között ma már nincsenek ellentétek, s ez tetten érhető a papok munkájában is. Miután mindketten nagy terület ellátásáért felelnek - ő például több, mint kétszáz négyzetkilométer kiterjedésű területen, s azon belül ötven településen élők lelki gondozását oldja meg az ugyancsak lelkész feleségével, Biró Tündével közösen -, így katolikus paptársával együtt kölcsönösen besegítenek egymásnak. Ezt a lakosság is elfogadja, így a vallásháború az őrségi településen már valóban csak a történelemkönyv lapjain létező fogalom.

A zemplom oltárképe - amely a sárkánnyal viaskodó Szent Györgyöt ábrázolja - a Lenti térségében több helyütt is dolgozó ifjabb Dorffmeister István munkája. Az eredeti freskók és faliképek töredékükben maradtak fenn, részben éppen a lefestéssel sikerült átmenteni őket az utókornak. Az eredeti berendezési tárgyak közül ma is látható a szószék, az 1802-ből való főoltár, valamint az 1833-ban készített klasszicista orgona. A templom alatt kripta is található, ahol Bakách Balázs és felesége nyugszik. Az épület ma nagyon rossz állapotban van, miután egy olyan dombtetőn áll, amely a homokbányászat miatt megcsúszott, így a templom falai is megrepedtek. Az állagromlást 1998-ra ugyan sikerült megállítani, a helyreállításhoz azonban jelentős összegre lenne szükség.

- A szentgyörgyvölgyi plébánia önállósága, a lakosság fogyásával megszűnt, Csesztreg fíliája lett - folytatta a plébános. - A faluban mintegy 190 fő vallja magát katolikusnak, a vallásgyakorlás azonban ennél szerényebb. Kéthetente van szentmise, a megjelenés családias, szinte csak a gyermekek és az idősebb korosztály képviselői vannak jelen. Jellemző, hogy esküvő utoljára két éve volt a templomban, keresztelőt viszont most húsvétkor tartunk. Sajnos, a temetések száma jóval gyakoribb.

A lakosságszám, s ezzel párhuzamosan a gyülekezet fogyására panaszkodik Hodánics Péter Csaba református lelkész is. Mint mondja, a szentgyörgyvölgyi református templomot annak idején úgy építették, hogy ott nyolcszáz fő le tudott ülni, ma ennek töredéke vesz részt az istentiszteleteken. A gyülekezethez tartozók száma 200 főre tehető. Az említett református templom amúgy a község egyik legnagyobb értéke, amely idegenforgalmi látványosság is, köszönhetően a fakazettás mennyezetének.

- A késő barokk református templom 1787-ben készült el, s a térség egyik legnagyobb ilyen jellegű építménye - foglalta össze a lelkész. - Koronás szószéke, berendezései, kazettás fa-mennyezete 1805 és 1828 között készült el helyi asztalosmesterek jóvoltából. A kifestés nemes Patkó András, a falu első református tanítójának munkája.

A településen 2006 óta lelkészi szolgálatot ellátó Hodánics Péter Csaba hozzátette: a szentgyörgyvölgyi az utolsó olyan magyarországi templom, amely fakazettás mennyezettel készült, de nemcsak emiatt különleges, hanem a festése miatt is, bárányfelhőkkel ugyanis tudomása szerint sehol máshol nem díszítettek templomot. Az épületet 2000-ben felújították, ám a falak továbbra is vizesednek -, így a református közösség lelki vezetője már egy újabb rekonstrukciós program előkészítésén dolgozik.

A két felekezet között ma már nincsenek ellentétek, s ez tetten érhető a papok munkájában is. Miután mindketten nagy terület ellátásáért felelnek - ő például több, mint kétszáz négyzetkilométer kiterjedésű területen, s azon belül ötven településen élők lelki gondozását oldja meg az ugyancsak lelkész feleségével, Biró Tündével közösen -, így katolikus paptársával együtt kölcsönösen besegítenek egymásnak. Ezt a lakosság is elfogadja, így a vallásháború az őrségi településen már valóban csak a történelemkönyv lapjain létező fogalom.

A zemplom oltárképe - amely a sárkánnyal viaskodó Szent Györgyöt ábrázolja - a Lenti térségében több helyütt is dolgozó ifjabb Dorffmeister István munkája. Az eredeti freskók és faliképek töredékükben maradtak fenn, részben éppen a lefestéssel sikerült átmenteni őket az utókornak. Az eredeti berendezési tárgyak közül ma is látható a szószék, az 1802-ből való főoltár, valamint az 1833-ban készített klasszicista orgona. A templom alatt kripta is található, ahol Bakách Balázs és felesége nyugszik. Az épület ma nagyon rossz állapotban van, miután egy olyan dombtetőn áll, amely a homokbányászat miatt megcsúszott, így a templom falai is megrepedtek. Az állagromlást 1998-ra ugyan sikerült megállítani, a helyreállításhoz azonban jelentős összegre lenne szükség.

- A szentgyörgyvölgyi plébánia önállósága, a lakosság fogyásával megszűnt, Csesztreg fíliája lett - folytatta a plébános. - A faluban mintegy 190 fő vallja magát katolikusnak, a vallásgyakorlás azonban ennél szerényebb. Kéthetente van szentmise, a megjelenés családias, szinte csak a gyermekek és az idősebb korosztály képviselői vannak jelen. Jellemző, hogy esküvő utoljára két éve volt a templomban, keresztelőt viszont most húsvétkor tartunk. Sajnos, a temetések száma jóval gyakoribb.

A lakosságszám, s ezzel párhuzamosan a gyülekezet fogyására panaszkodik Hodánics Péter Csaba református lelkész is. Mint mondja, a szentgyörgyvölgyi református templomot annak idején úgy építették, hogy ott nyolcszáz fő le tudott ülni, ma ennek töredéke vesz részt az istentiszteleteken. A gyülekezethez tartozók száma 200 főre tehető. Az említett református templom amúgy a község egyik legnagyobb értéke, amely idegenforgalmi látványosság is, köszönhetően a fakazettás mennyezetének.

- A késő barokk református templom 1787-ben készült el, s a térség egyik legnagyobb ilyen jellegű építménye - foglalta össze a lelkész. - Koronás szószéke, berendezései, kazettás fa-mennyezete 1805 és 1828 között készült el helyi asztalosmesterek jóvoltából. A kifestés nemes Patkó András, a falu első református tanítójának munkája.

A településen 2006 óta lelkészi szolgálatot ellátó Hodánics Péter Csaba hozzátette: a szentgyörgyvölgyi az utolsó olyan magyarországi templom, amely fakazettás mennyezettel készült, de nemcsak emiatt különleges, hanem a festése miatt is, bárányfelhőkkel ugyanis tudomása szerint sehol máshol nem díszítettek templomot. Az épületet 2000-ben felújították, ám a falak továbbra is vizesednek -, így a református közösség lelki vezetője már egy újabb rekonstrukciós program előkészítésén dolgozik.

A két felekezet között ma már nincsenek ellentétek, s ez tetten érhető a papok munkájában is. Miután mindketten nagy terület ellátásáért felelnek - ő például több, mint kétszáz négyzetkilométer kiterjedésű területen, s azon belül ötven településen élők lelki gondozását oldja meg az ugyancsak lelkész feleségével, Biró Tündével közösen -, így katolikus paptársával együtt kölcsönösen besegítenek egymásnak. Ezt a lakosság is elfogadja, így a vallásháború az őrségi településen már valóban csak a történelemkönyv lapjain létező fogalom.

- A szentgyörgyvölgyi plébánia önállósága, a lakosság fogyásával megszűnt, Csesztreg fíliája lett - folytatta a plébános. - A faluban mintegy 190 fő vallja magát katolikusnak, a vallásgyakorlás azonban ennél szerényebb. Kéthetente van szentmise, a megjelenés családias, szinte csak a gyermekek és az idősebb korosztály képviselői vannak jelen. Jellemző, hogy esküvő utoljára két éve volt a templomban, keresztelőt viszont most húsvétkor tartunk. Sajnos, a temetések száma jóval gyakoribb.

A lakosságszám, s ezzel párhuzamosan a gyülekezet fogyására panaszkodik Hodánics Péter Csaba református lelkész is. Mint mondja, a szentgyörgyvölgyi református templomot annak idején úgy építették, hogy ott nyolcszáz fő le tudott ülni, ma ennek töredéke vesz részt az istentiszteleteken. A gyülekezethez tartozók száma 200 főre tehető. Az említett református templom amúgy a község egyik legnagyobb értéke, amely idegenforgalmi látványosság is, köszönhetően a fakazettás mennyezetének.

- A késő barokk református templom 1787-ben készült el, s a térség egyik legnagyobb ilyen jellegű építménye - foglalta össze a lelkész. - Koronás szószéke, berendezései, kazettás fa-mennyezete 1805 és 1828 között készült el helyi asztalosmesterek jóvoltából. A kifestés nemes Patkó András, a falu első református tanítójának munkája.

A településen 2006 óta lelkészi szolgálatot ellátó Hodánics Péter Csaba hozzátette: a szentgyörgyvölgyi az utolsó olyan magyarországi templom, amely fakazettás mennyezettel készült, de nemcsak emiatt különleges, hanem a festése miatt is, bárányfelhőkkel ugyanis tudomása szerint sehol máshol nem díszítettek templomot. Az épületet 2000-ben felújították, ám a falak továbbra is vizesednek -, így a református közösség lelki vezetője már egy újabb rekonstrukciós program előkészítésén dolgozik.

A két felekezet között ma már nincsenek ellentétek, s ez tetten érhető a papok munkájában is. Miután mindketten nagy terület ellátásáért felelnek - ő például több, mint kétszáz négyzetkilométer kiterjedésű területen, s azon belül ötven településen élők lelki gondozását oldja meg az ugyancsak lelkész feleségével, Biró Tündével közösen -, így katolikus paptársával együtt kölcsönösen besegítenek egymásnak. Ezt a lakosság is elfogadja, így a vallásháború az őrségi településen már valóban csak a történelemkönyv lapjain létező fogalom.

- A szentgyörgyvölgyi plébánia önállósága, a lakosság fogyásával megszűnt, Csesztreg fíliája lett - folytatta a plébános. - A faluban mintegy 190 fő vallja magát katolikusnak, a vallásgyakorlás azonban ennél szerényebb. Kéthetente van szentmise, a megjelenés családias, szinte csak a gyermekek és az idősebb korosztály képviselői vannak jelen. Jellemző, hogy esküvő utoljára két éve volt a templomban, keresztelőt viszont most húsvétkor tartunk. Sajnos, a temetések száma jóval gyakoribb.

A lakosságszám, s ezzel párhuzamosan a gyülekezet fogyására panaszkodik Hodánics Péter Csaba református lelkész is. Mint mondja, a szentgyörgyvölgyi református templomot annak idején úgy építették, hogy ott nyolcszáz fő le tudott ülni, ma ennek töredéke vesz részt az istentiszteleteken. A gyülekezethez tartozók száma 200 főre tehető. Az említett református templom amúgy a község egyik legnagyobb értéke, amely idegenforgalmi látványosság is, köszönhetően a fakazettás mennyezetének.

- A késő barokk református templom 1787-ben készült el, s a térség egyik legnagyobb ilyen jellegű építménye - foglalta össze a lelkész. - Koronás szószéke, berendezései, kazettás fa-mennyezete 1805 és 1828 között készült el helyi asztalosmesterek jóvoltából. A kifestés nemes Patkó András, a falu első református tanítójának munkája.

A településen 2006 óta lelkészi szolgálatot ellátó Hodánics Péter Csaba hozzátette: a szentgyörgyvölgyi az utolsó olyan magyarországi templom, amely fakazettás mennyezettel készült, de nemcsak emiatt különleges, hanem a festése miatt is, bárányfelhőkkel ugyanis tudomása szerint sehol máshol nem díszítettek templomot. Az épületet 2000-ben felújították, ám a falak továbbra is vizesednek -, így a református közösség lelki vezetője már egy újabb rekonstrukciós program előkészítésén dolgozik.

A két felekezet között ma már nincsenek ellentétek, s ez tetten érhető a papok munkájában is. Miután mindketten nagy terület ellátásáért felelnek - ő például több, mint kétszáz négyzetkilométer kiterjedésű területen, s azon belül ötven településen élők lelki gondozását oldja meg az ugyancsak lelkész feleségével, Biró Tündével közösen -, így katolikus paptársával együtt kölcsönösen besegítenek egymásnak. Ezt a lakosság is elfogadja, így a vallásháború az őrségi településen már valóban csak a történelemkönyv lapjain létező fogalom.

A lakosságszám, s ezzel párhuzamosan a gyülekezet fogyására panaszkodik Hodánics Péter Csaba református lelkész is. Mint mondja, a szentgyörgyvölgyi református templomot annak idején úgy építették, hogy ott nyolcszáz fő le tudott ülni, ma ennek töredéke vesz részt az istentiszteleteken. A gyülekezethez tartozók száma 200 főre tehető. Az említett református templom amúgy a község egyik legnagyobb értéke, amely idegenforgalmi látványosság is, köszönhetően a fakazettás mennyezetének.

- A késő barokk református templom 1787-ben készült el, s a térség egyik legnagyobb ilyen jellegű építménye - foglalta össze a lelkész. - Koronás szószéke, berendezései, kazettás fa-mennyezete 1805 és 1828 között készült el helyi asztalosmesterek jóvoltából. A kifestés nemes Patkó András, a falu első református tanítójának munkája.

A településen 2006 óta lelkészi szolgálatot ellátó Hodánics Péter Csaba hozzátette: a szentgyörgyvölgyi az utolsó olyan magyarországi templom, amely fakazettás mennyezettel készült, de nemcsak emiatt különleges, hanem a festése miatt is, bárányfelhőkkel ugyanis tudomása szerint sehol máshol nem díszítettek templomot. Az épületet 2000-ben felújították, ám a falak továbbra is vizesednek -, így a református közösség lelki vezetője már egy újabb rekonstrukciós program előkészítésén dolgozik.

A két felekezet között ma már nincsenek ellentétek, s ez tetten érhető a papok munkájában is. Miután mindketten nagy terület ellátásáért felelnek - ő például több, mint kétszáz négyzetkilométer kiterjedésű területen, s azon belül ötven településen élők lelki gondozását oldja meg az ugyancsak lelkész feleségével, Biró Tündével közösen -, így katolikus paptársával együtt kölcsönösen besegítenek egymásnak. Ezt a lakosság is elfogadja, így a vallásháború az őrségi településen már valóban csak a történelemkönyv lapjain létező fogalom.

A lakosságszám, s ezzel párhuzamosan a gyülekezet fogyására panaszkodik Hodánics Péter Csaba református lelkész is. Mint mondja, a szentgyörgyvölgyi református templomot annak idején úgy építették, hogy ott nyolcszáz fő le tudott ülni, ma ennek töredéke vesz részt az istentiszteleteken. A gyülekezethez tartozók száma 200 főre tehető. Az említett református templom amúgy a község egyik legnagyobb értéke, amely idegenforgalmi látványosság is, köszönhetően a fakazettás mennyezetének.

- A késő barokk református templom 1787-ben készült el, s a térség egyik legnagyobb ilyen jellegű építménye - foglalta össze a lelkész. - Koronás szószéke, berendezései, kazettás fa-mennyezete 1805 és 1828 között készült el helyi asztalosmesterek jóvoltából. A kifestés nemes Patkó András, a falu első református tanítójának munkája.

A településen 2006 óta lelkészi szolgálatot ellátó Hodánics Péter Csaba hozzátette: a szentgyörgyvölgyi az utolsó olyan magyarországi templom, amely fakazettás mennyezettel készült, de nemcsak emiatt különleges, hanem a festése miatt is, bárányfelhőkkel ugyanis tudomása szerint sehol máshol nem díszítettek templomot. Az épületet 2000-ben felújították, ám a falak továbbra is vizesednek -, így a református közösség lelki vezetője már egy újabb rekonstrukciós program előkészítésén dolgozik.

A két felekezet között ma már nincsenek ellentétek, s ez tetten érhető a papok munkájában is. Miután mindketten nagy terület ellátásáért felelnek - ő például több, mint kétszáz négyzetkilométer kiterjedésű területen, s azon belül ötven településen élők lelki gondozását oldja meg az ugyancsak lelkész feleségével, Biró Tündével közösen -, így katolikus paptársával együtt kölcsönösen besegítenek egymásnak. Ezt a lakosság is elfogadja, így a vallásháború az őrségi településen már valóban csak a történelemkönyv lapjain létező fogalom.

- A késő barokk református templom 1787-ben készült el, s a térség egyik legnagyobb ilyen jellegű építménye - foglalta össze a lelkész. - Koronás szószéke, berendezései, kazettás fa-mennyezete 1805 és 1828 között készült el helyi asztalosmesterek jóvoltából. A kifestés nemes Patkó András, a falu első református tanítójának munkája.

A településen 2006 óta lelkészi szolgálatot ellátó Hodánics Péter Csaba hozzátette: a szentgyörgyvölgyi az utolsó olyan magyarországi templom, amely fakazettás mennyezettel készült, de nemcsak emiatt különleges, hanem a festése miatt is, bárányfelhőkkel ugyanis tudomása szerint sehol máshol nem díszítettek templomot. Az épületet 2000-ben felújították, ám a falak továbbra is vizesednek -, így a református közösség lelki vezetője már egy újabb rekonstrukciós program előkészítésén dolgozik.

A két felekezet között ma már nincsenek ellentétek, s ez tetten érhető a papok munkájában is. Miután mindketten nagy terület ellátásáért felelnek - ő például több, mint kétszáz négyzetkilométer kiterjedésű területen, s azon belül ötven településen élők lelki gondozását oldja meg az ugyancsak lelkész feleségével, Biró Tündével közösen -, így katolikus paptársával együtt kölcsönösen besegítenek egymásnak. Ezt a lakosság is elfogadja, így a vallásháború az őrségi településen már valóban csak a történelemkönyv lapjain létező fogalom.

- A késő barokk református templom 1787-ben készült el, s a térség egyik legnagyobb ilyen jellegű építménye - foglalta össze a lelkész. - Koronás szószéke, berendezései, kazettás fa-mennyezete 1805 és 1828 között készült el helyi asztalosmesterek jóvoltából. A kifestés nemes Patkó András, a falu első református tanítójának munkája.

A településen 2006 óta lelkészi szolgálatot ellátó Hodánics Péter Csaba hozzátette: a szentgyörgyvölgyi az utolsó olyan magyarországi templom, amely fakazettás mennyezettel készült, de nemcsak emiatt különleges, hanem a festése miatt is, bárányfelhőkkel ugyanis tudomása szerint sehol máshol nem díszítettek templomot. Az épületet 2000-ben felújították, ám a falak továbbra is vizesednek -, így a református közösség lelki vezetője már egy újabb rekonstrukciós program előkészítésén dolgozik.

A két felekezet között ma már nincsenek ellentétek, s ez tetten érhető a papok munkájában is. Miután mindketten nagy terület ellátásáért felelnek - ő például több, mint kétszáz négyzetkilométer kiterjedésű területen, s azon belül ötven településen élők lelki gondozását oldja meg az ugyancsak lelkész feleségével, Biró Tündével közösen -, így katolikus paptársával együtt kölcsönösen besegítenek egymásnak. Ezt a lakosság is elfogadja, így a vallásháború az őrségi településen már valóban csak a történelemkönyv lapjain létező fogalom.

A településen 2006 óta lelkészi szolgálatot ellátó Hodánics Péter Csaba hozzátette: a szentgyörgyvölgyi az utolsó olyan magyarországi templom, amely fakazettás mennyezettel készült, de nemcsak emiatt különleges, hanem a festése miatt is, bárányfelhőkkel ugyanis tudomása szerint sehol máshol nem díszítettek templomot. Az épületet 2000-ben felújították, ám a falak továbbra is vizesednek -, így a református közösség lelki vezetője már egy újabb rekonstrukciós program előkészítésén dolgozik.

A két felekezet között ma már nincsenek ellentétek, s ez tetten érhető a papok munkájában is. Miután mindketten nagy terület ellátásáért felelnek - ő például több, mint kétszáz négyzetkilométer kiterjedésű területen, s azon belül ötven településen élők lelki gondozását oldja meg az ugyancsak lelkész feleségével, Biró Tündével közösen -, így katolikus paptársával együtt kölcsönösen besegítenek egymásnak. Ezt a lakosság is elfogadja, így a vallásháború az őrségi településen már valóban csak a történelemkönyv lapjain létező fogalom.

A településen 2006 óta lelkészi szolgálatot ellátó Hodánics Péter Csaba hozzátette: a szentgyörgyvölgyi az utolsó olyan magyarországi templom, amely fakazettás mennyezettel készült, de nemcsak emiatt különleges, hanem a festése miatt is, bárányfelhőkkel ugyanis tudomása szerint sehol máshol nem díszítettek templomot. Az épületet 2000-ben felújították, ám a falak továbbra is vizesednek -, így a református közösség lelki vezetője már egy újabb rekonstrukciós program előkészítésén dolgozik.

A két felekezet között ma már nincsenek ellentétek, s ez tetten érhető a papok munkájában is. Miután mindketten nagy terület ellátásáért felelnek - ő például több, mint kétszáz négyzetkilométer kiterjedésű területen, s azon belül ötven településen élők lelki gondozását oldja meg az ugyancsak lelkész feleségével, Biró Tündével közösen -, így katolikus paptársával együtt kölcsönösen besegítenek egymásnak. Ezt a lakosság is elfogadja, így a vallásháború az őrségi településen már valóban csak a történelemkönyv lapjain létező fogalom.

A két felekezet között ma már nincsenek ellentétek, s ez tetten érhető a papok munkájában is. Miután mindketten nagy terület ellátásáért felelnek - ő például több, mint kétszáz négyzetkilométer kiterjedésű területen, s azon belül ötven településen élők lelki gondozását oldja meg az ugyancsak lelkész feleségével, Biró Tündével közösen -, így katolikus paptársával együtt kölcsönösen besegítenek egymásnak. Ezt a lakosság is elfogadja, így a vallásháború az őrségi településen már valóban csak a történelemkönyv lapjain létező fogalom.

A két felekezet között ma már nincsenek ellentétek, s ez tetten érhető a papok munkájában is. Miután mindketten nagy terület ellátásáért felelnek - ő például több, mint kétszáz négyzetkilométer kiterjedésű területen, s azon belül ötven településen élők lelki gondozását oldja meg az ugyancsak lelkész feleségével, Biró Tündével közösen -, így katolikus paptársával együtt kölcsönösen besegítenek egymásnak. Ezt a lakosság is elfogadja, így a vallásháború az őrségi településen már valóban csak a történelemkönyv lapjain létező fogalom.