Személyes kapcsolat az Istennel

- Nagyboldogasszony napján kerültem Zalaegerszegre, ami igazán jó indítás számomra, hiszen egész életemben meghatározó szerepet töltött be a Szűzanya: ő vezetett át a nehézségeken és ő segített a feladatok elvégzésében. Szeretnék itt, Zalában is a Jóistenért, a Szűzanyáért és az emberekért, a boldogságukért cselekedni. Fontosnak tartom, hogy az egyház biztos pont legyen az életükben, különösen manapság, amikor annyi a gond, az elkeseredés. Amikor Pasarétre kerültem, a templomot és a közösséget a Szűzanyának ajánlottam, és hamarosan szeretetteljes, családias légkör alakult ki. Most is a Szűzanyát hívom segítségül, s úgy látom, a zalai emberek tisztelik, szeretik őt - mondta el elöljáróban a plébános. Hozzátette: halottak napján különösen aktuális Mária közbenjárását kérnünk, hiszen egyáltalán nem mindegy, ki szólal fel az elhunytak lelki üdvéért.

Grácián atya nagy jelentőséget tulajdonít az Istennel és a Szűzanyával ápolt személyes kapcsolatnak. Mint mondta, ha elmarad az imádság, és személytelenné válik kötődésünk a transzcendens világhoz, az nagy veszélyeket rejt magában. A személytelenség ugyanis nem hoz közelebb bennünket egymáshoz, sőt, ha nem tudjuk és nem tudatosítjuk, hogy kihez szólunk, kinek a segítségét kérjük, a megnyitott kapukon át akár rossz erők is beléphetnek életünkbe - utalt az egyre terjedő ezoterikus tanításokra.

- Az egyház számára figyelmezetés ez a jelenség: meg kell találnunk azt a hangot, azt a formát, amivel az Istent kereső embert meg tudjuk szólítani, és kérdéseire válaszokat kell adnunk. Mi tudjuk, hogy létezik a túlvilág és a feltámadás, de az már nagy kihívás, hogy másoknak is továbbadjuk ezt a tudást, hiszen csak azokhoz szólhatunk, akik eljönnek hozzánk. Az jól látható, hogy az emberek keresik Istent, s ma már nagyon sokan tisztában vannak azzal: Isten nélkül nem lehetünk boldogok. De mindenkinek más a lelki beállítottsága, s az sem mindegy, hogy a megszerzett tudást ki hogyan használja fel életében. Ezen a területen, úgy vélem, fontos küldetése van az egyháznak.

Az ünnepekről a plébános atya úgy fogalmazott: mindenszentekkor megemlékezünk az összes szentről, aki már a mennyországban van. Az ünnep itt kapcsolódik a halottak napjához, akkor ugyanis saját elhunyt felmenőinkért, szeretteinkért imádkozunk. Azzal, hogy a sírokat megszépítjük, tettel is segítjük a gondolatot.

- Amikor a halottainkért imádkozunk, a purgatóriumban tisztuló lelkeknek segítünk, ha pedig szerettünk már a mennyországban van, kap egy újabb szeretetcsomagot az imádság által. És az ünnep arról is szól, hogy ne felejtsünk, ápoljuk gyökereinket, múltunkat. Úgy látom, a zalai emberek többsége ebből a szempontból jó úton jár - mondta végül Grácián atya.

- Nagyboldogasszony napján kerültem Zalaegerszegre, ami igazán jó indítás számomra, hiszen egész életemben meghatározó szerepet töltött be a Szűzanya: ő vezetett át a nehézségeken és ő segített a feladatok elvégzésében. Szeretnék itt, Zalában is a Jóistenért, a Szűzanyáért és az emberekért, a boldogságukért cselekedni. Fontosnak tartom, hogy az egyház biztos pont legyen az életükben, különösen manapság, amikor annyi a gond, az elkeseredés. Amikor Pasarétre kerültem, a templomot és a közösséget a Szűzanyának ajánlottam, és hamarosan szeretetteljes, családias légkör alakult ki. Most is a Szűzanyát hívom segítségül, s úgy látom, a zalai emberek tisztelik, szeretik őt - mondta el elöljáróban a plébános. Hozzátette: halottak napján különösen aktuális Mária közbenjárását kérnünk, hiszen egyáltalán nem mindegy, ki szólal fel az elhunytak lelki üdvéért.

Grácián atya nagy jelentőséget tulajdonít az Istennel és a Szűzanyával ápolt személyes kapcsolatnak. Mint mondta, ha elmarad az imádság, és személytelenné válik kötődésünk a transzcendens világhoz, az nagy veszélyeket rejt magában. A személytelenség ugyanis nem hoz közelebb bennünket egymáshoz, sőt, ha nem tudjuk és nem tudatosítjuk, hogy kihez szólunk, kinek a segítségét kérjük, a megnyitott kapukon át akár rossz erők is beléphetnek életünkbe - utalt az egyre terjedő ezoterikus tanításokra.

- Az egyház számára figyelmezetés ez a jelenség: meg kell találnunk azt a hangot, azt a formát, amivel az Istent kereső embert meg tudjuk szólítani, és kérdéseire válaszokat kell adnunk. Mi tudjuk, hogy létezik a túlvilág és a feltámadás, de az már nagy kihívás, hogy másoknak is továbbadjuk ezt a tudást, hiszen csak azokhoz szólhatunk, akik eljönnek hozzánk. Az jól látható, hogy az emberek keresik Istent, s ma már nagyon sokan tisztában vannak azzal: Isten nélkül nem lehetünk boldogok. De mindenkinek más a lelki beállítottsága, s az sem mindegy, hogy a megszerzett tudást ki hogyan használja fel életében. Ezen a területen, úgy vélem, fontos küldetése van az egyháznak.

Az ünnepekről a plébános atya úgy fogalmazott: mindenszentekkor megemlékezünk az összes szentről, aki már a mennyországban van. Az ünnep itt kapcsolódik a halottak napjához, akkor ugyanis saját elhunyt felmenőinkért, szeretteinkért imádkozunk. Azzal, hogy a sírokat megszépítjük, tettel is segítjük a gondolatot.

- Amikor a halottainkért imádkozunk, a purgatóriumban tisztuló lelkeknek segítünk, ha pedig szerettünk már a mennyországban van, kap egy újabb szeretetcsomagot az imádság által. És az ünnep arról is szól, hogy ne felejtsünk, ápoljuk gyökereinket, múltunkat. Úgy látom, a zalai emberek többsége ebből a szempontból jó úton jár - mondta végül Grácián atya.

Grácián atya nagy jelentőséget tulajdonít az Istennel és a Szűzanyával ápolt személyes kapcsolatnak. Mint mondta, ha elmarad az imádság, és személytelenné válik kötődésünk a transzcendens világhoz, az nagy veszélyeket rejt magában. A személytelenség ugyanis nem hoz közelebb bennünket egymáshoz, sőt, ha nem tudjuk és nem tudatosítjuk, hogy kihez szólunk, kinek a segítségét kérjük, a megnyitott kapukon át akár rossz erők is beléphetnek életünkbe - utalt az egyre terjedő ezoterikus tanításokra.

- Az egyház számára figyelmezetés ez a jelenség: meg kell találnunk azt a hangot, azt a formát, amivel az Istent kereső embert meg tudjuk szólítani, és kérdéseire válaszokat kell adnunk. Mi tudjuk, hogy létezik a túlvilág és a feltámadás, de az már nagy kihívás, hogy másoknak is továbbadjuk ezt a tudást, hiszen csak azokhoz szólhatunk, akik eljönnek hozzánk. Az jól látható, hogy az emberek keresik Istent, s ma már nagyon sokan tisztában vannak azzal: Isten nélkül nem lehetünk boldogok. De mindenkinek más a lelki beállítottsága, s az sem mindegy, hogy a megszerzett tudást ki hogyan használja fel életében. Ezen a területen, úgy vélem, fontos küldetése van az egyháznak.

Az ünnepekről a plébános atya úgy fogalmazott: mindenszentekkor megemlékezünk az összes szentről, aki már a mennyországban van. Az ünnep itt kapcsolódik a halottak napjához, akkor ugyanis saját elhunyt felmenőinkért, szeretteinkért imádkozunk. Azzal, hogy a sírokat megszépítjük, tettel is segítjük a gondolatot.

- Amikor a halottainkért imádkozunk, a purgatóriumban tisztuló lelkeknek segítünk, ha pedig szerettünk már a mennyországban van, kap egy újabb szeretetcsomagot az imádság által. És az ünnep arról is szól, hogy ne felejtsünk, ápoljuk gyökereinket, múltunkat. Úgy látom, a zalai emberek többsége ebből a szempontból jó úton jár - mondta végül Grácián atya.

Grácián atya nagy jelentőséget tulajdonít az Istennel és a Szűzanyával ápolt személyes kapcsolatnak. Mint mondta, ha elmarad az imádság, és személytelenné válik kötődésünk a transzcendens világhoz, az nagy veszélyeket rejt magában. A személytelenség ugyanis nem hoz közelebb bennünket egymáshoz, sőt, ha nem tudjuk és nem tudatosítjuk, hogy kihez szólunk, kinek a segítségét kérjük, a megnyitott kapukon át akár rossz erők is beléphetnek életünkbe - utalt az egyre terjedő ezoterikus tanításokra.

- Az egyház számára figyelmezetés ez a jelenség: meg kell találnunk azt a hangot, azt a formát, amivel az Istent kereső embert meg tudjuk szólítani, és kérdéseire válaszokat kell adnunk. Mi tudjuk, hogy létezik a túlvilág és a feltámadás, de az már nagy kihívás, hogy másoknak is továbbadjuk ezt a tudást, hiszen csak azokhoz szólhatunk, akik eljönnek hozzánk. Az jól látható, hogy az emberek keresik Istent, s ma már nagyon sokan tisztában vannak azzal: Isten nélkül nem lehetünk boldogok. De mindenkinek más a lelki beállítottsága, s az sem mindegy, hogy a megszerzett tudást ki hogyan használja fel életében. Ezen a területen, úgy vélem, fontos küldetése van az egyháznak.

Az ünnepekről a plébános atya úgy fogalmazott: mindenszentekkor megemlékezünk az összes szentről, aki már a mennyországban van. Az ünnep itt kapcsolódik a halottak napjához, akkor ugyanis saját elhunyt felmenőinkért, szeretteinkért imádkozunk. Azzal, hogy a sírokat megszépítjük, tettel is segítjük a gondolatot.

- Amikor a halottainkért imádkozunk, a purgatóriumban tisztuló lelkeknek segítünk, ha pedig szerettünk már a mennyországban van, kap egy újabb szeretetcsomagot az imádság által. És az ünnep arról is szól, hogy ne felejtsünk, ápoljuk gyökereinket, múltunkat. Úgy látom, a zalai emberek többsége ebből a szempontból jó úton jár - mondta végül Grácián atya.

- Az egyház számára figyelmezetés ez a jelenség: meg kell találnunk azt a hangot, azt a formát, amivel az Istent kereső embert meg tudjuk szólítani, és kérdéseire válaszokat kell adnunk. Mi tudjuk, hogy létezik a túlvilág és a feltámadás, de az már nagy kihívás, hogy másoknak is továbbadjuk ezt a tudást, hiszen csak azokhoz szólhatunk, akik eljönnek hozzánk. Az jól látható, hogy az emberek keresik Istent, s ma már nagyon sokan tisztában vannak azzal: Isten nélkül nem lehetünk boldogok. De mindenkinek más a lelki beállítottsága, s az sem mindegy, hogy a megszerzett tudást ki hogyan használja fel életében. Ezen a területen, úgy vélem, fontos küldetése van az egyháznak.

Az ünnepekről a plébános atya úgy fogalmazott: mindenszentekkor megemlékezünk az összes szentről, aki már a mennyországban van. Az ünnep itt kapcsolódik a halottak napjához, akkor ugyanis saját elhunyt felmenőinkért, szeretteinkért imádkozunk. Azzal, hogy a sírokat megszépítjük, tettel is segítjük a gondolatot.

- Amikor a halottainkért imádkozunk, a purgatóriumban tisztuló lelkeknek segítünk, ha pedig szerettünk már a mennyországban van, kap egy újabb szeretetcsomagot az imádság által. És az ünnep arról is szól, hogy ne felejtsünk, ápoljuk gyökereinket, múltunkat. Úgy látom, a zalai emberek többsége ebből a szempontból jó úton jár - mondta végül Grácián atya.

- Az egyház számára figyelmezetés ez a jelenség: meg kell találnunk azt a hangot, azt a formát, amivel az Istent kereső embert meg tudjuk szólítani, és kérdéseire válaszokat kell adnunk. Mi tudjuk, hogy létezik a túlvilág és a feltámadás, de az már nagy kihívás, hogy másoknak is továbbadjuk ezt a tudást, hiszen csak azokhoz szólhatunk, akik eljönnek hozzánk. Az jól látható, hogy az emberek keresik Istent, s ma már nagyon sokan tisztában vannak azzal: Isten nélkül nem lehetünk boldogok. De mindenkinek más a lelki beállítottsága, s az sem mindegy, hogy a megszerzett tudást ki hogyan használja fel életében. Ezen a területen, úgy vélem, fontos küldetése van az egyháznak.

Az ünnepekről a plébános atya úgy fogalmazott: mindenszentekkor megemlékezünk az összes szentről, aki már a mennyországban van. Az ünnep itt kapcsolódik a halottak napjához, akkor ugyanis saját elhunyt felmenőinkért, szeretteinkért imádkozunk. Azzal, hogy a sírokat megszépítjük, tettel is segítjük a gondolatot.

- Amikor a halottainkért imádkozunk, a purgatóriumban tisztuló lelkeknek segítünk, ha pedig szerettünk már a mennyországban van, kap egy újabb szeretetcsomagot az imádság által. És az ünnep arról is szól, hogy ne felejtsünk, ápoljuk gyökereinket, múltunkat. Úgy látom, a zalai emberek többsége ebből a szempontból jó úton jár - mondta végül Grácián atya.

Az ünnepekről a plébános atya úgy fogalmazott: mindenszentekkor megemlékezünk az összes szentről, aki már a mennyországban van. Az ünnep itt kapcsolódik a halottak napjához, akkor ugyanis saját elhunyt felmenőinkért, szeretteinkért imádkozunk. Azzal, hogy a sírokat megszépítjük, tettel is segítjük a gondolatot.

- Amikor a halottainkért imádkozunk, a purgatóriumban tisztuló lelkeknek segítünk, ha pedig szerettünk már a mennyországban van, kap egy újabb szeretetcsomagot az imádság által. És az ünnep arról is szól, hogy ne felejtsünk, ápoljuk gyökereinket, múltunkat. Úgy látom, a zalai emberek többsége ebből a szempontból jó úton jár - mondta végül Grácián atya.

Az ünnepekről a plébános atya úgy fogalmazott: mindenszentekkor megemlékezünk az összes szentről, aki már a mennyországban van. Az ünnep itt kapcsolódik a halottak napjához, akkor ugyanis saját elhunyt felmenőinkért, szeretteinkért imádkozunk. Azzal, hogy a sírokat megszépítjük, tettel is segítjük a gondolatot.

- Amikor a halottainkért imádkozunk, a purgatóriumban tisztuló lelkeknek segítünk, ha pedig szerettünk már a mennyországban van, kap egy újabb szeretetcsomagot az imádság által. És az ünnep arról is szól, hogy ne felejtsünk, ápoljuk gyökereinket, múltunkat. Úgy látom, a zalai emberek többsége ebből a szempontból jó úton jár - mondta végül Grácián atya.

- Amikor a halottainkért imádkozunk, a purgatóriumban tisztuló lelkeknek segítünk, ha pedig szerettünk már a mennyországban van, kap egy újabb szeretetcsomagot az imádság által. És az ünnep arról is szól, hogy ne felejtsünk, ápoljuk gyökereinket, múltunkat. Úgy látom, a zalai emberek többsége ebből a szempontból jó úton jár - mondta végül Grácián atya.

- Amikor a halottainkért imádkozunk, a purgatóriumban tisztuló lelkeknek segítünk, ha pedig szerettünk már a mennyországban van, kap egy újabb szeretetcsomagot az imádság által. És az ünnep arról is szól, hogy ne felejtsünk, ápoljuk gyökereinket, múltunkat. Úgy látom, a zalai emberek többsége ebből a szempontból jó úton jár - mondta végül Grácián atya.