Dobos Sándor nem értett egyet a váltás indokaival

Zala labdarúgásában nem kell bemutatni Dobos Sándort. A megyei futball egyik meghatározó edzője, aki játékosként a ZTE FC-ben az NB I-ben is szerepelt. Az elmúlt húsz év alatt mindössze két idény volt, amikor nem az ASC kispadján ült: az akkor NB II-es ZTE FC II együttesét irányította. Most mégis távozik az andráshidai kispadról, ami viszont szinte elképzelhetetlen volt az elmúlt években, hogy ne ő irányítsa a csapat munkáját.

Utoljára három éve lett bajnok a Tarr Andráshida SC és összesen hatszor nyert bajnoki címet az ASC az 1998-as újjáalakulás óta, ebből ötször Dobos Sándor irányításával. A legutóbbi szezonban a 8. helyen zártak, ami a klub múltjához képest szerényebb teljesítmény, azonban sokan távoztak az együttestől az utóbbi időben, köztük meghatározó játékosok, akik vagy magasabb osztályba igazoltak, vagy a közeli Asuztriába.

Azonban nézzük, Dobos Sándor miért döntött úgy, hogy most mégsem marad az Andráshida SC-nél.

– Az Andráshida elnökségével történt egyeztetés során szóba került a klub jövője és érintettük a múltat is – mondta, amikor összefoglalta gondolatait a szakember. – Abban egyetértettünk, hogy az elmúlt években a klubban végzett munkám sokrétű és eredményes, de egyben megterhelő is volt számomra. Viszont abban már nem, hogy a jövőben milyen feladatot kellene ellátnom. A szakmai munka irányítást ajánlotta fel a klub, de a felnőtt csapat edzője más lett volna. A váltás indokaival nem értettem egyet, így a felajánlott pozíciót sem fogadtam el, ezért elválnak útjaink. Fájó, de nyugodt szívvel hoztam meg ezt a döntést, hiszen mostanra már az Andráshida SC anyagilag és szakmailag is stabil lábakon áll. Kétezerhárom óta tartozom a klubhoz. Két részletben, tizennyolc évig voltam a felnőtt csapat edzője. Ez egy csodálatos és döntő többségében sikeres periódus volt az életemben és az edzői pályafutásomban egyaránt. Szeretném megköszönni mindenkinek, akik segítették a munkámat ebben a hosszú időszakban. Sok sikert és eredményes jövőt kívánok az ASC-nek.

Valóban sikeres volt ez a periódus, hiszen az öt bajnoki cím mellett a megyei kupát kétszer is megnyerték a hidaiak és két alkalommal az NB III Bakony-csoportjában ezüstérmet szereztek. „Fájó, de nyugodt szívvel” – mondja Dobos Sándor a búcsújáról, de vajon haraggal is netán?

– Nem, én biztos, hogy nem és remélem, a klub vezetői sem éreznek ilyet – válaszolta. – Én nem akartam távozni, de a most kialakult helyzetben nem dönthettem másként. Az elmúlt években lehet, hogy megfordult a fejemben a távozás gondolata, de érzelmi okokból nem hoztam ilyen döntést, főleg akkor nem, amikor segítenem kellett és maradni illett abban a helyzetben. Mert voltak ilyenek. Nekem az Andráshida SC egészen más történet, mint bármelyik másik klub. A szakmai indokokkal nem értettem egyet, hiszen eddig is vittem a szakmai vezetést és az első csapat irányítását. Én is éreztem, hogy mindez egyszerre néha sok, de azt mondtam, hogy majd jelzem a vezetés felé, ha valóban nem tudom már a lelkiismeretem szerint megfelelően ellátni a feladatokat.