Értékelik az őszi szezont a megyei bajnokság II. osztályának edzői (II.)

A megyei labdarúgó-bajnokság II. osztályában szereplő együttesek edzőinek értékelését a második résszel folytatjuk. Ezúttal az ősszel a 9–16. helyen végzett csapatok szakemberei összegeznek.

A Police-Ola (kékben Igazi Péter tartja a labdát a borsfai Vittman Tibor mellett) mindössze tíz találkozót tudott lejátszani Fotó: Archív/KT

Fotó: © Katona Tibor

9. Police-Ola

Konrád Péter: – Nyáron mérlegelve minden lehetőséget, pro és kontra érvet szem előtt tartva egy racionális döntés született, így a Police-Ola LSK a megyei II. osztályban folytatta a küzdelmet. Ezzel a döntéssel lehetőség nyílt arra, hogy az egyesület minden tagja a valós amatőr labdarúgás szépségeit újra átélhette, a sportolni, kikapcsolódni vágyó labdarúgók pedig felkészülten, szervezett körülmények között, versenyszerűen hódolhattak szenvedélyüknek felhőtlen öltözői hangulat mellett. A felnőtt és az U19 korosztály is nagy szorgalommal, alázattal és profi szemlélettel járult hozzá a Police-Ola LSK sikeres őszi szerepléséhez. A kialakult pandémia csonka őszi szezont eredményezett, így a megszerzett bajnoki pontok, illetve a tabellán elfoglalt helyezések nem adnak valós képet, így ezek értékelése nem releváns. A folytatást illetően a legfontosabb, hogy a járványt fékezzük meg, mindenki egészségesen, felszabadultan térjen vissza a pályákra. A Police-Ola LSK nevében szeretnénk mindenkinek jó erőt, egészséget

és sportsikerekben gazdag új esztendőt kívánni!

A Police-Ola (kékben Igazi Péter tartja a labdát a borsfai Vittman Tibor mellett) mindössze tíz találkozót tudott lejátszani Fotó: Archív/KT

10. Z-NET Telekom Becsehely

Vittman Ádám: – A felkészülésünk jól sikerült az őszre, amit az első osztályú csapatok elleni eredményeink is jól mutattak. Keretünk fiatal és a hiányposztjainkra szerettünk volna inkább igazolni, ugyanakkor ezt csak úgy tehettük, ameddig a takarónk ért. Eddig sem volt kimondottan idős játékoskeretünk, de ez az őszre, úgy érzem, még inkább csökkent. Ifjak vagyunk, sőt talán túl fiatalok is, ugyanakkor a célkitűzésünk az első öt helyezésről szólt, mely egy jó tavaszi szerepléssel úgy érzem, még el is érhető. Egy jó téli felkészüléssel, kellő erőnléti felkészítéssel, no meg a rutintalanság, valamint a sérülések, lapok okozta hátráltató tényezők nélkül még sok minden összejöhet. Egy kicsi hiányérzet összességében tehát van, az ősz végére ugyanakkor a srácok megmutatták, tudunk focizni is. Ezt lenne jó a tavasszal folytatnunk.

11. Borsfa

Gérnyi István: – A nyáron ismét új csapatot kellett építeni, mivel négy meghatározó játékosunk távozott. Igazolni pedig csak kapust sikerült, nélküle nem is tudtunk volna elindulni a másodosztályban. A felkészülés sem volt zökkenőmentes, a sok hiányzó miatt az edzőmeccseket is csak az ifjúsági játékosokkal kiegészülve tudtuk lejátszani. Az első négy fordulóban minden hiányosságunk és gyengeségünk kiütközött. Gondolok itt a létszámra, erőnlétre, minőségre. Ellenfeleink rendesen el is vertek bennünket. Az ötödik fordulóban sikerült az első pontot megszerezni, akkor azonban egy nyert mérkőzést engedtünk ki a kezünkből. Ezt követően még hat meccset játszottunk, ahol ötvenszázalékos mérleggel szerepeltünk, 2-2 győzelmet, döntetlent és vereséget könyveltünk el. Ez az időszak már vállalható volt, elmondhatjuk, hogy egyik meccsen sem játszottunk alárendelt szerepet. A koronavírus miatt négy találkozónk elmaradt, melyeket remélem tavasszal tudunk pótolni. Pozitív dologként emelném ki, hogy az ősz folyamán két 17 éves labdarúgónk is stabil kezdő játékossá vált. Zárásképpen pedig szeretnék probléma- és vírusmentes boldog új évet kívánni az összes csapatnak és sportbarátnak!

12. Windoor-Páterdomb

Horváth András: – Nagyon jól kezdtük a bajnokságot, meglepően jól, elégedett voltam a társasággal. Sajnos aztán jött egy „törés” a pontlevonások miatt, és csak kerestük önmagunkat. De ez már a múlté. Nyáron, amikor átvettem a csapatot, a reális célkitűzésnek az őszi szezon végére szerettem volna a középmezőny végén elhelyezkedni. Ha hozzáadom az elvett 4 pontot, akkor azt mondhatom, hogy teljesítette a csapat az elvártakat. Elégedett lehetnék, de nem vagyok. Szezon végén szeretném megcélozni a középmezőnyt, és mindent meg is fogunk tenni, hogy megvalósítsuk ezt, ezért viszont nagyon sokat kell még fejlődnünk, és nekem még többet tanulni az edzői szakmából, tanulni a hibáimból. Remélem, hogy a tavaszi rajtig valamit csillapodik a vírushelyzet, és mindenki egészségesen tud nekivágni a bajnoki mérkőzéseknek.

13. Zalaszentiván

Balog Zoltán: – Nem úgy sikerült az ősz, mint ahogy gondoltuk. Sokan távoztak, és a bajnokság kezdete előtt az utolsó pillanatban is megfogyatkoztunk. Összességében nagyon kevesen voltunk a keretben az ősszel, a vírus is megtizedelte a csapatot, így mindez alaposan rányomta a bélyegét a szereplésünkre, és a felkészülésünkre, hiszen edzések sem nagyon voltak a meccsek között. Bízom benne, hogy a tavasz jobban sikerül, bízom benne, hogy mindenki egészséges lesz, és a sérültjeink is felépülnek.

14. Zalaszentgyörgy

Németh János: – Jól kezdődött számunkra az idei bajnoki szezon, hiszen két győzelemmel kezdtük az őszt, de sajnos pár mérkőzést követően már nagyon balszerencsések lettünk. Jobb csapatok ellen többgólos vezetésünk ellenére sem sikerült nyernünk. Sok sérültünk volt, és több játékosunk munkahelyi elfoglaltság miatt nem tudott játszani, valamint a Covid-vírus miatt is több hiányzónk volt. Nem olyan bő a keretünk, hogy ezt el tudjunk viselni. Összességében nem vagyok megelégedve az ősszel, egy sokkal jobb szereplésre számítottunk. Reméljük, hogy tavasszal ezek a nehézségek már nem akadályoznak minket, és sikerül előbbre lépnünk.

15. Bak

Eszter Róbert: – Nem vagyok büszke erre az őszi szezonra. A nyári minőségi igazolásokkal megerősödve, hosszú kerettel sikeres felkészülés után idegenbeli győzelemmel kezdtünk, majd hazai pályán egy nyerhető mérkőzésen csak döntetlent értünk el. Ezt követően Nován balszerencsés, 96. percben kapott góllal kikaptunk, majd a következő mérkőzéseken sok hibával, kapkodva, idegesen játszva nem tudtunk pontot, pontokat szerezni az azonos játékerőt képviselő csapatok ellen, míg az erősebb ellenfelek hibáinkat kihasználva simán léptek túl rajtunk. Gyenge csatárteljesítmények, súlytalan támadójáték jellemezte a csapatot, így a védelemre mindig nagy nyomás nehezedett, ennek is köszönhető a sok kapott és a kevés rúgott gól. Négy elmaradt mérkőzésünk van őszről, ezekkel együtt egy jó, eredményes tavaszi szereplést várok. Játékosállományunk és tudásunk alapján biztos vagyok benne, hogy a jelenlegi tabellán elfoglalt helyezésünk jobb lesz, de ehhez még több alázat és szerencse is kell. Nyilván az eredménytelenségnek tudhatók be a fegyelmi problémák is, amin javítanunk kell, mert amióta a padon ülök, még ennyi sárga és piros lapot nem kaptunk egy bajnokságban sem, nemhogy egy csonka félszezonban. Boldog új esztendőt kívánok mindenkinek!

16. Gelse

Tóth Zoltán: – Elárulom, voltak jó néhányan, akik megkérdezték már: mi történt a csapatnál, hogy nem a megszokott mutatókat látják a gárda neve mellett. Nos, rögtön el kell mondjam, úgymond jelentős generációváltás történik együttesünknél. Négyen például abbahagyták, többen eligazoltak, jöttek persze sérülések is, s a munkahelyi elfoglaltságok mindig is jelentettek bizonyos fokú nehézséget. Úgy futottunk neki az őszi szezonnak, hogy sem mennyiségben, sem minőségben nem voltunk meg, a kezdő fordulók eredményei között aztán még akadtak szorosak is. Következtek azonban az olyan problémák, hogy megleszünk-e a meccsre tizenegyen, s idővel persze az önbizalom is megcsappant. Ez egy ilyen állapot, ezen túl kell jutnunk, s szeretnénk ezen úgy átmenni, hogy a távolabbi jövőt is szem előtt tartva tudjunk beépíteni már most fiatalokat a csapatba. Benkő Péter és Nagy Máté teljesítményét ugyanakkor még így is kiemelném, ők abban is sokat segítettek, hogy a csapatszellem azért megmaradjon.

A BAJNOKSÁG ÁLLÁSA