Új táncpremierre készül a KÓSART Kósa Ruben és Kósa-Kemes Laura vezetésével

A több mint 65 éves Zalai Táncegyüttes működése számos fontos korszakra osztható, ám mindegyikben közös, hogy a kezdetektől fogva nemcsak a történelmi magyar tájegységek néptánc dialektusainak őrzése, átadása volt a vállalt feladat, hanem az is, hogy a tánc nyelvén szóljanak az emberi létezés lényegéről.

Az együttes jelenlegi korszakát Kósa Ruben neve fémjelzi, aki maga is ebben a csapatban nevelődött néptáncossá, majd vezetővé. Az autentikus néptáncbemutatók mellett fiatal kora ellenére már több színházi produkcióban is közreműködött már koreográfusként, a zalaegerszegi István, a király, A Pál utcai fiúk, a Kőműves Kelemen című előadás viselte keze nyomát.

Ezúttal saját történettel, ősbemutatóval készül csapatával és Kósa-Kemes Laurával, aki társa az életben és az alkotómunkában.

– Május 20-án a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színházban mutatjuk be az Eredet című táncjátékunkat, amely a csodaszarvas legendája köré épül, de nem csak arról szól, hanem az eredetet, a megpróbáltatásokat és a hazatalálást járja körül a tánc megjelenítő erejével – mondta Kósa Ruben, amikor az előadásról, az előkészületekről beszélgettünk. – Alapvetően a magyar monda- és hiedelemvilágra, illetve a magyar őstörténetre alapozott fikciós történetről van szó, amelyet továbbgondoltunk, úgy, hogy a ma emberéhez, a mai fiatalokhoz is szóljon, ők is tudjanak hozzá kapcsolódni.

A modern mesévé fejlődő események egy képzeletbeli erdőben játszódnak, ahol a főhős, aki lehet akár Hunor is, találkozik egy különleges lénnyel, a csodaszarvassal, akit megpróbál követni. Ám az erdőben mások is élnek, jó és kevésbé jó szándékkal, akikkel meg kell küzdenie, amíg a jelenés után megy.

– Találkozik egy táltossal, aki a segítségére lesz, majd három próbatételt küzdenek le együtt - folytatja a megálmodott mesét a szerző, ez esetben író, koreográfus, együttesvezető. – Vadleánnyal, lidérccel és az ördöggel is találkoznak, megküzdenek, eközben erkölcsileg is fejlődnek, s a végén megtalálják a csodaszarvast, aki átvezeti őket a boldogság földjére.

A történet kibomlásakor látjuk, hogy a magyar népmesei elemek köszönnek vissza a hős vándorútjában, a számszimbolikában, a karakterek jellemeiben, és a végkifejletben, azaz a felnőtté válásig végbemenő próbatételekben.

– Mindezt a mai kor fiataljai is átélhetik, hiszen a hagyományos táncelemek is megújulnak ebben az előadásban – tette hozzá Kósa-Kemes Laura, hozzátéve, régi álmuk volt ez a produkció, amelyhez Tompa Gábor rendező és Boráros Milada bábművész is a segítségükre volt a történet alakításában. Amely a táncosoktól színészi képességeket is igényel.

– A tánc is egészen új lesz, nem a megszokott néptáncos mozgáskultúrát igényli, azért van a fellépők között, aki a társastánc, a hip-hop, a showtánc világából érkezik, ez utóbbiak a hiedelemvilág megjelenítésében jól szolgálják az előadást.

A táncjátékot saját vállalkozásban, saját finanszírozásban valósítják meg a fiatalok, akik hosszú távú tervként önálló  szervezet, illetve kft. alapításával szeretnének a jövőben több hasonló produkcióval előállni, mert - mivel a tánc, a néptánc az életük - bíznak benne, hogy jó fogadtatásra találnak a zalai és távolabbi közönség köreiben. Ez lehet a hivatásos táncegyüttes csírája, hiszen ez a nem titkolt cél azok számára, akik komolyan gondolják a táncművészetet.

Kósa Ruben és Kósa-Kemes Laura Sebestyén Áron, zalai kötődésű, de fővárosi zeneszerző személyében értő alkotótársra talált, ő írt számukra egyedi kompozíciót az Eredethez.  A dallamokban a magyar népzenei alapokon kívül felfedezhetünk majd keleti, illetve filmzenei hatásokat.

A Zalai Táncegyüttes mindezek mellett természetesen teszi a dolgát, hangsúlyozta a vezető, neveli az utánpótlást, őrzi az autentikus hagyományokat.

Az Eredet című produkcióban a koreográfusok mellett Táncos Kristóf, Cseh Richárd, Barabás Lilla, Takács Lora Laura, Palkovics Réka, Simon Lolita, Sziva Veronika, Bolla Dávid, Mecséri Ádám, Nárai Dominik lesz látható. A díszlet Mészáros Tibor tervező munkája.