Zsidó vallási kegytárgyak a hónap műtárgyai Zalaegerszegen

A Göcseji Múzeum kihelyezett időszaki kiállításának, A hónap műtárgyának darabjait a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapjára, április 16-ára tekintettel választották. E napon 1944-ben kezdődött meg ugyanis a magyar zsidók gettókba tömörítése a Kárpátalján. Közel 400 ezer zsidó vallású embert zártak gyűjtőtáborokba az ország különböző pontjain és indultak el velük a szerelvények a haláltáborokba.

Erős Krisztina történész-muzeológus adott tájékoztatást a kiállított tárgyakról. Két éve, 2021 szeptemberében Zalaszentgróton magánház építésekor elrozsdásodott trezort fordított ki a földből a munkagép. Az egykor szebb napokat látott számzáras széf a zsidó vallás különböző fémből készült kegytárgyait rejtette: Tora-vértet, két Tóra-mutatót és a Tóra-tekercset tartó rúd végeit díszítő rimonból két párt. Ezeken kívül több pár bőrcipő, két pár imaszíj, könyvek, iratok kerültek elő. A tárgyak a 77 évvel ezelőtti szörnyű, kegyetlen időszak történetéről szólnak.

A vallási tárgyak közül a pajzs alakú ezüstözött réz Tóra-vérten a tízparancsolat kettős kőtáblái, mellettük ágaskodó oroszlánok láthatók,  a Tóra koronáját megjelenítő osztrák császári koronával a tetején. A Tóra-vérteket a feltekercselt, textilbe csomagolt Tóra-tekercsekre (zsidók szent könyve) akasztják a lánc segítségével, azzal a céllal, hogy megkülönböztessék egymástól a tekercseket azokon az ünnepeken, amikor több tekercsből olvasnak. Bizonyos közösségekben csupán dekoratív szerepet tölt be a Tóra-vért, de számos európai területen gyakorlati rendeltetése is van. Ezekre írják fel, hogy a zsinagóga tulajdonában levő több Tóra-tekercs közül melyiknek mi a funkciója, kik a Tóra tulajdonosai. A Zalaszentgróton fellelt domborműves darabon olvasható donátorfelirat szerint: Chevra Kadisa tulajdona Zalaszentgrót. 1930, ami az úgynevezett Szentegyletre utal.  Ez a zsidó temetkezési szentegylet valószínűleg olyan régi, mint maga a hitközség. Pontos alapítása nem ismert Zalaszentgróton, de egy alapszabályát őrzi a megyei levéltár 1912-ből. A Chevra Kadisa (Szentegylet) a zsidóság legősibb intézménye, minden zsidó hitközségnek fenn kell tartania ilyen egyletet, vallástörvény írja elő a meglétét. Feladata a halottak eltemetése,  tulajdonosa a temetőknek, a temetésre vonatkozó eljárások is a hatáskörébe tartoznak. Emellett a betegek, szegények gyámolítása is a feladata volt.

Ugyancsak gyönyörű darab az ezüst Tóra-mutató, amely kinyújtott mutatóujjú jobb kézre emlékeztető fémtárgy. Ez a Tóra szövegének követését segíti elő, ugyanis a Tórát kézzel érinteni illetlenség. A középkorban még textildarabbal takarták le a pergament, ami sormutatóként is szolgált. A 16. századtól használták a Tóra-mutatókat, amiket gyakran fémből, fából, csontból készítettek és sokszor kéz formájúak voltak. A végére praktikus okokból sokszor láncot fűznek, ennek segítségével akasztják rá a tekercsre a mutatót, hogy következő alkalommal is könnyen megtalálják.

A legizgalmasabb kérdés, hogy a fellelt tárgyakat vajon ki rejtette el, miért, mit tudhatunk meg a tárgyak történetéről. Ezekre a kérdésekre csak hosszas kutatás után lehetne válaszolni és még akkor sem mindegyikre. Annyi biztosan tudható, hogy Zalaszentgróton viszonylag régóta élt zsidó hitközség, erre a 18. századtól vannak adatok.  A zsidók főleg kereskedelemmel foglalkoztak, és számos malomtulajdonos volt közöttük. Önálló zsinagógát építettek, iskolát tartottak fenn, a tárgyakat az egykori iskola területén találták.

A közösség 20. századi története aztán hasonlóan alakult az ország, a megye más zsidó lakosaiéhoz. Zalaszentgróton 1944. május 15-én rendelték el a gettó felállítását, körülbelül azon a területen, ahol a tárgyakat is megtalálták. A túlzsúfolt gettó lakói az 1944. június 16. előtti napokban a zalaegerszegi gettóba, onnan a koncentrációs táborokba kerültek.

A második világháború után a nagyon kevés túlélő megpróbálta újjászervezni a hitközséget, de számuk rohamosan csökkent, asszimilálódtak. Ma már csak a zsidó temető, a holokauszt-emlékmű idézi ezeket az embereket. Jelenleg még tart a többi lelet restaurálása, a tervek szerint majdan Zalaszentgróton rendeznek belőlük kiállítást.