A Magyar Színházi Társaság „Jó kérdés” sorozata Zalaegerszegen járt

A nézői igények, a műsorterv, a színészi adottságok, a fenntartó szempontjai, az anyagi kondíciók és a színházművészeti hivatás körül forgott a szó a múlt héten, amikor a Magyar Színházi Társaság „Jó kérdés” beszélgetősorozata Zalaegerszegre érkezett.

A Hevesi Sándor Színházban a teátrum direktora, dr. Besenczi Árpád, a Griff Bábszínház vezetése, Szűcs István és Bartal Kiss Rita válaszolt Seres Gerda újságíró kérdéseire, a színházi előadásokra reflektáló színikritikusi szakma képviselőjeként a zalai kötődésű Turbuly Lilla nézőpontja tette kerekké az összképet.

A legnagyobb falat természetesen a Budapesttől való távolság volt, a két társulat nem egyformán éli meg hátrányként a 240 kilométeres messzeséget. Besenczi Árpád elmondta, ő maga 16 évig játszott a pesti József Attila színházban, de vidéken, Pécsett is hosszabb időt töltött, van összehasonlítási alapja. Budapest emlékei szerint a rohanás terepe, akkor is, ha épp a sokkal több lehetőség után szalad a színművész. A Hevesiben most éppen egy fiatal gárda nő fel, hangsúlyozta, akik szinte az egész életüket teszik fel a hivatásuk odaadó művelésére, úgy tűnik, a vidéki művészi életforma nincs ellenükre. Mindenképp hátrány, hogy innen nehéz fesztiválokra jutni, de például a vendégművészeket így nem kell nélkülöznie a zalai közönségnek. Ha van néző, bármilyen nehézség legyőzhető, az egyetlen játszóhely dacára fajsúlyosabb darabok is bevállalhatók. Sokszor említette, alaposan meg kell fontolni, mire költ a színház, 50 milliós elvonás pótlása a feladat, és a technikai hiányosságokat sem lehet figyelmen kívül hagyni. A gazdasági és a nézői elvárásoknak egyszerre megfelelni csak úgy lehet, hogy a vezetői székben eltöltött 12 év alatt megismerhette a közönségigényeket. „A nézőknek csinálok színházat”, fogalmazott Besenczi Árpád. Vígjátékok, zenés darabok, a magyar irodalom kötelező olvasmányainak feldolgozásai adják a szempontok gerincét.

A moderátor felvezette, a befogadói attitűd formálását művészi vállalásként értelmezi néhány színtársulat, amihez Turbuly Lilla hozzátette, a közönségében talán nem eléggé bízva, óvatosabb műsorpolitikát tapasztal a Hevesi-színház működését figyelve. Hiányolta például a fiatal rendező generáció meghívását, de dicsérte a Tantermi deszka sorozatot, és a néhány évvel ezelőtti darabértelmező vitafórumot. Párhuzamként említette Tatabányát, mint Zalaegerszeghez hasonló kondíciójú várost, ahol merészebb kézzel nyúl a darabokhoz a színházvezetés. Igaz, közelebb Budapesthez, a közönséget is másképp vonzza.

Turbuly Lilla azt is láttatta, hogy a Griff, mely prosperáló szakaszát éli, kísérletezőbb repertoárral jelentkezik mind a darabválasztásban, mind a megjelenítésben. Szűcs István, a Griff igazgatója elmondta, mára az ifjú nézők 80 százaléka visszatért, reméli, 2023-ra a 2020 előtti számokat hozzák az előadások. Bartal Kiss Rita művészeti vezető hozzátette, nem hiányoznak náluk sem a klasszikus mesedarabok, de az átiratok frissebbé teszik őket. Az élő szereplős előadásokat a felnőttek is szívesen látogatják, egyébként sem csak a kesztyűbábos variációk láthatók náluk, sőt, a legkisebbek számára szöveg nélküli történeteket is kínálnak. Feszegetik a határaikat, a bábművészek szívesen lépnek ki a komfortzónájukból, ez a nézőket is újfajta befogadásra ösztönzi. Tervezik, hogy újra elindítják az Esti mese felnőtteknek című sorozatukat, hiszen ezzel izgalmas kísérleteket láthatott az egerszegi közönség. Jelenleg 26,5 ezer néző 300 előadást láthat a 100 fős nézőterükön, a társulat nagyon szoros kapcsolatban dolgozik.

A színészek erősségei témakör kapcsán elhangzott, a Hevesi Sándor Színház törekszik akár személyre szabottan darabot választani, ezért mutatták be A vágy villamosa című drámát, Pap Lujzának lehetőséget adva, Kiss Ernő A tanúban, Ecsedi Erzsébet az Augusztus Oklahomában című darabban, Urházy Gábor László A király beszédében mutathatta meg magát. Besenczi Árpád emlékeztetett, Funtek Frigyes, Kiss Csaba vendégként kiemelkedő hatású darabokat rendezett az utóbbi időben.

Színház mint közösségi tér? Igen, mindkét teátrum kínál az előadásokon túli élményt, legyen az családi nap, kiállítások sorozata, premier utáni fehér asztalos találkozó, színházbarát kör működése, vendégelőadások befogadása. Utóbbira hozta példaként Besenczi Árpád a közelgő Színházi Olimpiát, melynek keretében a zalaegerszegi színház marosvásárhelyi bemutatót fogad májusban, júniusban pedig szabadtérre terveznek fesztivált, az ifjúsági előadásokkal pedig iskolai tornatermekben fognak megjelenni.

Túlélésre kell játszanunk, hangzott el többször is az anyagiak szűkösségére utaló mondat, a tervezés manapság a pénz felől kezdődik.