Népi kerámiákból nyílt tárlat a nagykanizsai könyvtárban

A megjelenteket Czupi Gyula, a bibliotéka igazgatója köszöntötte, aki előrebocsátotta, hogy a könyvtár belső tereit kollégáival úgy rendezték át, ahogy azok nemcsak az olvasáshoz, az elmélyüléshez kínálnak kiváló lehetőséget, de szinte vonzzák a mostanihoz hasonló kamarakiállításokat is.

A kiállítás szakmai hátterét Gyanó Szilvia, a Thúry György Múzeum néprajzkutató-muzeológusa adta meg, aki a fazekasság történelmi hátteréről mesélt a megjelent felnőtteknek és a Rozgonyi iskola hetedikeseinek.

– Agyagmívesség és a kerámiakészítés mindig ott tudott és tud ma is kialakulni, ahol rendelkezésre áll kellő mennyiségű és minőségű alapanyag, ami ebben az esetben természetesen, az égetést jól tűrő agyag – mondta a szakember. – Ahol nem volt tűzálló agyag – például az Alföldön – ott egyszerűbb dolgokat, korsókat, különféle tárgyakat készítettek. A szakma vitatott kérdése, hogy Zalában létezett-e fazekasság? Minden bizonnyal igen, de a zalai fazekasok nem készítettek olyan szép, díszes használati tárgyakat, mint amilyenekkel például az erdélyi Korondon találkozhatunk, innét származó népi kerámiák a kiállításon is láthatók.

A látványos tárlat október 31-ig tekinthető meg a könyvtár nyitva tartási idejében: hétfőtől péntekig 10 és 18 óra között, illetve szombaton 9-től 13 óráig az épület első emeletén.