2021.09.18. 16:00
Mosdókészlet a hónap műtárgya a kanizsai Thúry György Múzeumban
A nagy hírű „Schütz Cilli” manufaktúrában készült bóraxmázas fajansz mosdókészlet a hónap műtárgya a Thúry György Múzeumban.
20210916, Nagykanizsa, A hónap műtárgya a nagykanizsai Thúry György Múzeumban: Schütz Cilli-féle bóraxmázas fajansz mosdókészlet (1900-as évek eleje) Halis István hagyatékából. Fotó : Szakony Attila SzA Zalai Hírlap ZH
Forrás: Zalai Hírlap
Fotó: Szakony Attila
A mosdókészlet az 1900-as évek elejéről való, s Halis István hagyatékából került a múzeum gyűjteményébe. Kunics Zsuzsanna történész-muzeológus elmondta: a máz alatti festéssel készült mosdókészlet egy vizeskancsóból, ovális fogkefe- és szappantartóból, valamint egy fedeles, kerek szivacstartóból áll. De valószínűleg hajdan mosdótál és éjjeliedény is tartozott az együtteshez.
– Az aljukon látható, máz alatti bepecsételt porcelánjegy szerint a „Schütz Cilli” majolika-manufaktúrában készültek 1900 körül – magyarázta a szakember. – Az 1849-ben Morvaországban, Olomuszan bei Blanskóban alapított keménycserépgyárat öt évvel később Karl Schütz vásárolta meg és átadta fiainak: az ügyvéd Arnoldnak és a kémikus Ludwig Richardnak. A céget „Schütz Testvérek Olomuzsan Blanskónak” nevezték el. Még 1870 előtt egy újabb majolika-, keménycserép- és samottárugyárat alapítottak Liboje bei Cilliben is (Celjében, az akkori Alsó-Stájerországban, ma Szlovénia). Kezdetben „paraszti festéssel” díszített keménycserepet, később művészi igényű, reprezentatív majolikát, tányérokat, figurákat, vázákat, sőt, kályhákat készítettek. A cég virágkorában, az 1870-es évektől az I. világháború kezdetéig csak Cilliben több száz munkást foglalkoztatott, a termelés elérte az évi többmilliós darabszámot. A bécsi és párizsi világkiállításon, New Yorkban is bemutatkoztak.
A mosdókészlet Halis István (1855–1927) városi tanácsnok, helytörténész, író, a Városi Könyvtár és Múzeum első vezetője hagyatékából származik. Nem tudni, hogy ő maga, vagy családjának valamelyik tagja használta. Egyik örököse, Katalin nővérének unokája ajándékozta a múzeumnak 1970-ben.