2017.12.13. 17:33
Arany minősítéseket hoztak a versmondók
Fiatal versmondók a fővárosban és Szatmárnémetiben rendezett versenyeken is arany minősítéseket szereztek.
A Hevesi Sándor Versmondó Kör tagjai, Rudics Mátyás (balról) és Horváth Bendegúz arany minősítéseikkel Fotó: Szakony Attila
A letenyei Andrássy-iskola 8. osztályos tanulója, Horváth Bendegúz valamint a kanizsai Batthyány-gimnázium 7. osztályosa a fővárosi „Regösök húrján” vers- és prózamondó viadalon – eltérő kategóriákban – egyaránt arany minősítéseket szerzett.
- A vidámabb költeményeket részesítem előnyben, ezért az Arany emlékévhez kapcsolódva a Fülemile című verset adtam elő – mondta Rudics Mátyás. – Óvodáskorom óta imádok szavalni, szerencsére néhány elolvasás után rögzülnek a mondatok, így élvezettel vetem bele magam a feladatokba.
Rudics Mátyás több viadalon szerepelt már sikerrel, ám az arany minősítés eddig hiányzott a készletből. Mint elmondta: a jövőben is folytatja a versmondást, szereti átélni a műveket, melyeket élvezetesen ad elő.
Hozzá hasonlóan Horváth Bendegúz is lelkes versmondó hírében áll. Ezúttal szintén a költőóriás előtt tisztelegve Kányádi Sándor Arany János kalapja című versével nyerte el az arany minősítést.
- Biztosra mentem, ugyanis ezt a költeményt már korábban megtanultam, így volt időm tökéletesíteni – mesélte a fiú. – A viadalon határozottan, s a beszédtechnikai trénigeken betanult módszer alapján mondtam el a verset.
Schmidt István, a Hevesi Sándor Versmondó Kör vezetője hetente kétszer lelkiismeretesen tanít több diákot, akik az észrevételei szerint a költeményekben találják meg lelki békéjüket.
- Az összes versmondóról, akikkel foglalkozom elmondható, hogy szorgalmasak, kifejezetten műveltek és tisztelettudóak, ami szintén érték a mai világban – fogalmazott a versmondó kör vezetője. – Rudics Mátyással és Horváth Bendegúzzal is élvezetes dolgozni, hiszen nem „idomításról” van szó, hanem pusztán terelgetésről, ami azt mutatja, hogy önálló alkotásra képesek. Úgy jelennek meg a versek a színpadon, ahogy ezt ők belülről érzik. Az elért eredményeik pedig őket igazolják. Sok évre visszatekintve a legtehetségesebb tanítványok közé tartoznak.
Schmidt István nem fukarkodott a dicséretekkel, de úgy érzi, hogy a tinédzserek kiváló példák lehetnek a mai generáció tagjai előtt. S szerinte ahhoz, hogy ők ilyen kivételesen jól teljesítsenek komoly elismerés jár a szüleiknek is, akik megteremtik az ehhez szükséges feltételeket.
A 15 éves „batthyányis” Silló Kingának a helyzete speciális, amióta eddigi mentora befejezte a pályafutását, azóta ő csak a családjára számíthat. De ez sem zavarta álmai elérésében, s végül a Szatmárnémetiben megtartott 25. Gellért Sándor vers- és prózamondó verseny Kárpát-medencei döntőjében a felnőttek mezőnyében első lett.
- Arany Jánostól A Hegedű, illetve Szilágyi Domokostól Takarjátok le nagyapát című műveit adtam elő – fogalmazott Kinga. – Az öttagú zsűri a maximálisan megszerezhető 150 pontjából csak hetet veszítettem, aminek kifejezetten örültem.
A kanizsai tinédzser büszke is lehet a kivételes teljesítményére, ugyanis az első körben a szép magyar beszédet valamint a művészi hatást értékelték. Kinga összpontszáma már ekkor kiemelkedett a mezőnyből, s végül határozott versenyzést produkált.
- A szavalást még az ötödik osztályban kezdtem, amikor a gimnáziumba kerültem – tette hozzá. – Az akkori magyartanárnőm meglátta bennem az eltökéltséget és a szorgalmat, valamint a versek iránt érzett tiszteletemet. A korábban elért sikerek is arra sarkallnak, hogy folytassam.