Őszi vetések: a bokrosodás kiesése aggodalomra ad okot az őszi repcében és búzában

– Ősszel a vetésterület mintegy felét sikerült bevetni megfelelő időben, a többit csak megkésve, kisebb-nagyobb csúszásokkal. Így fordulhatott elő az, hogy az őszi búza egyes helyeken csak januárban, februárban kelt ki. Mind az őszi búza, mind pedig az őszi árpa esetében a csalókaság azt jelenti, hogy az enyhe idő, a csapadék, illetve a tavaszi fejtrágyázás miatt a növények 2-3 héttel előbbre tartanak fenológiai fejlődésükben, mint az optimális lenne – fejtette ki Simonfalvi Elemér.

A repcének a hűvösebb és csapadékosabb Nyugat-Dunántúl és Északkelet-Magyarország az ideális termőterülete. A globális hőmérséklet emelkedése azonban már Zalában is érezhető, ami a repce vegetatív, nyugalmi állapotának rövidülésében nyilvánul meg. A repcének még 2-3 hétig nem lett volna szabad virágoznia, ehhez képest április elején már teljes virágzásba borult. Túl korán ment át a vegetatív állapotból generatívba. Ez azért probléma, mert a repce termését nem a fő virágtengely hozza, hanem az oldalágak. Ahhoz viszont, hogy sok oldalága, elágazása legyen, tovább kellett volna maradnia vegetatív állapotban, magyarázta a szakember.

Biostimulátorokkal még segíteni lehetne az őszi vetésekben a bokrosodást

– Csak messziről szép a repce, de közelről látszik, hogy az állomány nem megfelelően tömött és bokrosodott. Vetésterülete azért is csökkent az elmúlt években, mert jövedelmezősége rendkívül leromlott. Csak akkor éri meg, ha három, de inkább négy tonna terem hektáronként. Kétséges most ennek elérése. A korai virágzást lehetett volna késleltetni biológiai készítményekkel, de a termelők inkább spóroltak. Az őszi gabonáknál is csalóka kép. A jó idő és a csapadék hatására a későbbi vetések úgy tűnnek, mintha behozták volna lemaradásukat, viszont a bokrosodás fázisa itt is gyakorlatilag kiesett. Az ideális az, amikor egy szem búzából három-négy kalász keletkezik. A bokrosodást elő lehetett volna segíteni hengerezéssel és növekedést szabályozó szerekkel. A megfelelő terméshozamért még nem késő biostimulátorokkal serkenteni a búzát, hogy a növekedésnek indult egy-két szál mellett a másik két-három szálát is kifejlessze. A 24. órában vagyunk mindkét növény esetében, de az említett készítményekkel még hatékonyan lehetne beavatkozni.

Idén jóval több védekezésre lesz szükség

A repcében épp a magas hőmérséklet miatt már több mint egy hónapja megkezdték a növényvédőszeres kezeléseket. Simonfalvi Elemér úgy véli, idén jóval több védekezésre lesz szükség a kártevők ellen, mert folyamatos a betelepülésük.

– Az európai uniós szerkivonások és a felhasználások szigorítása következtében azon rovarkártevők elleni szereket, amit még tavaly lehetett használni teljes virágzásban a repcében, a méhek védelme érdekében idén már már nem lehet. Ez is terméscsökkenéshez vezethet. A gabonák alsó levélemeletein is megjelentek az ilyenkor szokásos levélbetegségek, elsősorban a lisztharmat és az egyéb levélfoltosságok. A sárgarozsda is megfigyelhető a fejlettebb állományokban. A szerkivonások miatt azonban már nem lehet olyan gombaölő készítményeket használni, amelyek a növényben visszaáramolva meggyógyítanák az alsó levélemeleteket is. Csak olyanokat, amelyek csak a felső levélemeleteket védik meg. Azok a termelők, akik nem védekeztek megelőzésképpen, csalódni fognak ezen készítmények hatásában. Az uniós szerkivonások tehát nagyon komoly versenyhátrányba hozták a hazai termelőket, és szinte megoldhatatlan feladatok elé állították.

A piac elsősorban minőségi terményt igényel

Mindkét növény piaci helyzete javult egy kicsit, ami az új termések esetében néhány ezer forint pluszt jelent. Voltak napok, amikor a 170 ezer forintot is elkerülte a repce tonnánkénti felvásárlási ára az előkötésekben, a takarmánybúzának pedig 60 ezer forint felett van a tonnánkénti ára, ismertette az Agrokem Kft. igazgatója.

– Ezek az árak egy átlag terméshozamnál azonban nem fedezik a termelési költségeket. A gazdálkodóknak tehát meg kell kell őrizni, illetve növelni kell azt a terméspotenciált, amit jelenleg mutatnak a növények. Emellett minőséget kell produkálniuk. Ahogy már említettem, még van lehetőség olyan biostimulátorok és lombtrágyák bevetésére, amelyek az oldalágak, illetve kalászok megtartását, fejlődését segítik elő úgy a repcében, mint a gabonában. Gyors beavatkozás szükséges. Persze ez pluszköltség, de ha a termelők nem ruháznak be, sokat veszíthetnek – hangsúlyozta Simonfalvi Elemér.