2024.03.06. 08:00
Helytörténeti konferenciasorozat indult Keszthely meghatározó alakjairól
Jeles elődökről sorjáztak izgalmas előadások a Keszthelyi arcélek 2024 című programon a városi könyvtárban. Ezekből felsejlett a közel- s picit távolabbi múlt számos története, emléke. A helytörténeti minikonferencia telt házat vonzott a bibliotéka nagytermébe.
Manninger Jenő: Keszthelynek gazdag szellemi hagyományai vannak, a nemzeti súlyú, ám egyben helyi értékű szereplők megismerése a lokálpatriotizmust is erősíti
Fotó: Péter B. Árpád
A program kezdetén Manninger Jenő, Keszthely polgármestere kiemelte, a hagyományőrzés és egyben -teremtés szándékával hívták életre e rendezvényt, amelynek folytatása következik.
– Fontosnak tartom, hogy bővítsük várostörténeti tudásunkat, másrészt jeles elődeink tettei, példái számunkra is mintát kínálhatnak. Keszthelynek gazdag szellemi hagyományai vannak, a nemzeti súlyú, ám egyben helyi értékű szereplők, mint amilyen például Forintos László teniszedző, sportszervező, vagy Károly Gyula festőművész megismerése a lokálpatriotizmust erősíti. Sikeres város nem létezhet olyan egyének és közösségek nélkül, akik és amelyek igazán otthonuknak érzik és saját területükön hittel és szívvel szolgálják a település ügyét, segítik épülését, szépülését, előre jutását – fogalmazott Manninger Jenő.
A városvezető azt javasolta: „becsüljük meg, hogy mi, maiak az ő nyomukon járhatunk, munkájukat folytathatjuk”, s bejelentette, a Pannónia Kulturális Egyesület által szervezett programnak jövőre folytatása következik.
Ezen a délutánon Szemes Péter, dr. Szutrély Péter, dr. Iglódi Endre, Vetőné Zeke Erzsébet és Kardos Laura mesélt Keszthely történetének egy-egy jeles alakjáról, bemutatva nemcsak szakmai munkáját, hanem életének akár apró rezdüléseit is.
Huszti Józsefről például elhangzott, a klebelsbergi oktatás- és kultúrpolitika egyik fontos és tevékeny alakja volt, akit a kommunista időkben háttérbe szorítottak, s még a tudományos akadémián viselt rendes tag státuszától is megfosztottak. Dr. Magyary Gerő élettörténetéből pedig felsejlett a XX. század elejének egészségügyi kórképe, s az az áldozatos munka, amellyel a sebész alkalmassá tette a keszthelyi kórházat a valódi gyógyításra és akár bonyolultabb műtétek elvégzésére is.