Előadás a betegek otthoni ellátásáról a nagykanizsai Halis-könyvtárban

Az ingyenesen látogatható rendezvényhez Karosi Lászlóné, a „Napfény” Rákbetegek és Hozzátartozóik Nagykanizsai Egyesülete elnöke is fűzött néhány gondolatot.

- Volt egy társunk évekkel ezelőtt, akit nagyon szerettem - mesélte. - Aztán súlyos beteg lett és kórházba került, szinte az élete utolsó percéig látogattam. Amikor az állapota súlyosbodott, a lakásáról be kellett szállítani a kórházba. Eleinte nem akart ott maradni, aztán lassan belenyugodott, mert onnan várta a segítséget. Gyógyulni már nem tudott, fájdalmai voltak. A családtagjaival felváltva látogattuk. Kezdetben még kommunikált, szeretettel vettük körül, próbáltuk vidáman, kellemesen eltölteni vele az időt. Régi dolgokat, történeteket idéztünk fel együtt.

Hozzátette: a családtagjai már nem lettek volna képesek otthon ápolni, bár ő nagyon szeretett volna visszatérni az otthoni környezetbe. A fájdalom enyhítésére kapott gyógyszerek nem nagyon használtak, de a remény élt benne, hogy talán majd jobb lesz. Próbáltak folyamatosan vele lenni, odafigyeltünk minden rezdülésére. Támaszt nyújtottak a kezelőorvosokkal folytatott őszinte beszélgetések: mindez sokat segített abban, hogy elengedhessék őt. 

- Az ápolók figyelme, embersége és szeretete, gondoskodása az utolsó időkig enyhítette társunk fájdalmát - mondta Karosi Lászlóné. - Élete utolsó időszakában reménnyel teli napokat élt át és reménnyel a szemében ment el, hátha mégis. Én úgy láttam! Minden érdeklődőt várunk szeretettel a könyvtárban.