A Felszabadulási emlékmű Zalaegerszegen

1955-ben, a felszabadulás 10. évfordulója alkalmából avatták fel Zalaegerszegen a vasútállomással szemközti Bajcsy-Zsilinszky téren Mikus Sándor Kossuth-díjas szobrászművész Nő mandulaággal című, mészkő domborművét. Az 1956-os forradalom napjaiban ledöntött emlékmű a Zalai Hírlap híradása szerint 1957 márciusában már felújítva várta az április 4-ei ünnepséget. (1957. március 22-ei lapszám)

2008. június 9-én a szobor rongálásáról adott hírt a Zalai Hírlap. Ismeretlen tettesek nem „szokványos” festékszóróval, hanem egy egész doboz piros festékkel – ami 3-4 milliméter vastagságú réteget képez – öntötték le az emlékművet, melynek eltávolításához speciális oldószert kellett beszerezni. Ebből a többletkiadásból a dombormű körüli park is felújítható lett volna.

Az emlékmű további sorsáról a Zalai Hírlap 2017. június 30-ai lapszáma számolt be: „Múzeumba kerül a megyeszékhelyi felszabadulási emlékmű Mikus Sándor által készített domborműve. Erről csütörtökön a Reneszánsz Zalaegerszeg Kőfaragó Kft.-nél tartott sajtótájékoztatón szóltak. (…) Mint ismeretes, a Bajcsy-Zsilinszky téren állt alkotást életveszélyes állapota miatt februárban bontatta le az önkormányzat azzal a tervvel, hogy felújítás után, formáját megtartva, de kiegészítve történelmünk jeles évszámaival mindazok emlékét szolgálja, akik a magyar nemzet függetlenségéért, szabadságáért és felvirágoztatásáért áldozták vérüket, életüket. Bontáskor azonban kiderült, hogy a virágzó ágat tartó nőalakot ábrázoló dombormű hátoldalába vésve Petőfi Sándor Élet vagy halál című versének első sorai olvashatók. A történetét Káli Csaba, a megyei levéltár igazgató-helyettese segítségével sikerült kideríteni. Ahogy tegnap a polgármester elmondta, az első felelős kormánynak és Kossuthnak emléket állító szoborcsoportot a Parlament előtt 1927. november 6-án avatták fel és a kompozíció alatt elhelyezett táblán voltak olvashatók Petőfi sorai. A szoborcsoportot 1951-ben elbontották, elemeit egy ideig a Kerepesi temetőben tárolták. A zalaegerszegi tanács 1955-ben bízta meg Mikus Sándort a felszabadulási emlékmű elkészítésével, az alkotó nevéhez fűződik egyébként a budapesti Sztálin-szobor is. Mindkét művet ledöntötték az 1956-os forradalomban, de csak a zalaegerszegit állították vissza, 1957-ben. Az eddig feltártak azt mutatják, hogy a Kossuth-szoborcsoport szétbontása után a feliratos kőtáblát újrahasznosította Mikus Sándor az egerszegi emlékmű elkészítésekor.”

Képgalériánkba a Zalai Hírlap archívumából válogattunk fotókat.