Hogyan fogjunk férjet almamaggal? - előadás Nován

A Házasság hete alkalmából került sor a programra, melyen a farsang és a nagyböjt időszakának hagyományairól is szó volt. A Házasság hete programsorozat – mint az dr. Lux Judit felvezette – a Házasság világnapjából alakult, illetve annak kibővítése, hisz egy nap kevés ennek megünnepléséhez.

- Fontos dolog, hogy beszéljünk a házasságról a jelenünkben, hiszen nem egyszer előfordul, hogy vannak, akik nagy hacacáréval összeházasodnak, eltelik egy kis idő, kiderül, hogy nem tetszik és odébbállnak, majd jön az újabb „örök szerelem”, ahogy manapság a celebvilágban is láthatjuk – mondta az előadó. - Fontos lenne megtartani az alapokokat, leülni beszélgetni, kitartani. Az egyhetes sorozatba belesik a Valentin-nap, avagy a Bálint-nap, melynek érdekes története van – kezdett bele a történetbe dr. Lux Judit. Megtudta a hallgatóság, hogy az ókori Rómában február 13. és 15. között tartottak termékenységi ünnepet, várták a megújulást, a tavaszt, ebben az időszakban többek között a Rómát alapító Romulust és Remust is ünnepelték, de Lupercus és Faunus római istenek ünneplése is ekkor volt. A termékenység jegyében a hölgyeket rituális veréssel (!) illették.

Bálint vagy Valentin?

-Az ünnep eredete is több ezer évre, a 3. századra nyúlik vissza, mégis felmerül a kérdés, hogy akkor Valentin vagy Bálint? - folytatta. - Fogadjuk el, hogy a két személy ugyanaz. Egyikük Rómában volt pap, a másik Terniben püspök, de ugyanazt csinálták, történetük hasonló. A rómait ki kellett volna végeznie, de a vakot látóvá tette, így életben hagyták. A terni püspök a börtön vezetője lányának szeme világát adta vissza, ilyen erejük volt. Maga a Valentinus név is azt jelenti, hogy erőt bíró, szentségében állhatatos. A kereszténység terjedésével a katolikus egyház a régi hiedelmeket, szokásokat, legalábbis egy részüket nem tiltotta, hanem beolvasztotta saját ünnepeibe valamilyen formában keresztényesítette.

Hogyan alakult ki a szerelmesek ünnepe?

1375 óta van maga a Valentin-nap és a közhiedelemmel ellentétben nem amerikai „találmány” – tudtuk meg. - A szerelmesek ünneplésének ezen dátumhoz kapcsolódása Angliából származik, méghozzá pontos évszámot is ismerünk. Geoffrey Chaucer (1342 v. 43-1400) angol költőnek a „Madarak parlamentje“ című művét első alkalommal a II. Richárd király udvarában megtartott Valentin ünnepségeken adták elő 1383. február 14-én. Chaucer összesen száz, hétsoros versszakot tartalmazó bukolikus költeményében épp ezen a napon gyülekeznek a madarak a Természet istennője köré, hogy így mindegyikük egy társra találjon. Az udvari ünnepet követően vált szokássá – főleg a nemesek és a jobb módú polgárok körében –, hogy a szerelmesek megajándékozzák egymást Valentin napján.

A szerelmes levelek története pedig 1415-re tehető, ekkor küldött a francia Charles orleáni herceg a börtönből üzenetet a feleségének, ez annyira megtetszett az embereknek, hogy átvették és 1446-ra már széles körben szokássá vált. Persze belép a képbe Amerika is, a világ népeinek olvasztótégelye, az ottaniak igyekeztek a magukkal vitt szokásokat meggyökereztetni. Itt kezdték el a leveleket nagyüzemben legyártani.

Almamag, temető, verebek

Érdekesség, hogy Szent Bálinthoz kapocsolódó emlék Magyarországon csak Baranyában van, Bólyon, de tudunk néhány az időjáráshoz kapcsolódó hiedelemről. A cserszegtomaji gazdák február 14-én napkelte előtt a tolvajokat és a madarakat távol tartandó körbejárták a szőlőt. Balatongyörökön pedig a szőlő sarkát metszik meg e célból. S ha már a szerelmesek ünnepe, a népi hiedelem szerint aki férjet szeretne magának fogni, az figyeljen ezen a napon. A félbevágott almából 9 magot kell beletenni a kiválasztott fiú zsebébe...de ennél is extrémebb, hogy Bálint-nap előtt éjjel, még éjfél előtt ki kell menni a temetőbe és ha az áhított fiú szembe jön, akkor nyert ügye van a hölgynek… De figyelni kell a verebekre is, ha a hölgy verebet át Bálint-napon, akkor szegény férje lesz, de ha tengelicet, akkor gazdag társra lel.

Nőrablás és a romantika

- A Rege a csodaszarvasról gyönyörűen bemutatja a nőrablás történetét – mondta dr. Kux Judit. - Miután a lányok jól érezték magukat elrablójuk karjaiban, szentesítették a rablást. Később ebből lett a feleségvásár kevésbé romantikus aktusa. A nőknek volt vételára, amit többnyire lovakban mértek, a vevő legényből lett a vőlegény. Sokára, 1894-ben született meg a törvény a házassági jogról, mely igen részletes, érdekes olvasmány. Az első polgári esküvőt nálunk Kolozsváron tartották.

Suba subához, guba gubához

-Lakodalmakat régen farsang idején tartottak, a nagyböjtben már nem illet – magyarázta. - A fiatalok akkoriban nem feltétlenül szerelemből házasodtak, ahhoz adták a lányt, akihez jobban megérte, vagyis suba a subához, guba a gubához a mondás szerint. Kifejezte azt, hogy nem igazán támogatták szerelmi házasságokat, de bízom benne, hogy volt belőlük egy csomó. Ma is nagy ünnep a lakodalom, sokan sokat is költenek rá. Ami máig megmaradt szokás, hogy ilyenkor kell valami régi, új, kölcsön, valami kék. Máig szintén szép szokás a menyasszony átadása az apa részéről, illetve ahogy a keresztszülők szerepe gyengült, nőtt a koszorúslányoké az idő előre haladtával. Nagy változás történt az ajándékozás terén, hiszen ma már inkább pénzzel támogatják a párt, mint különféle használati tárgyakkal – ért el a 21. század lakodalmi szokásaihoz.