Visszatekintő 2023. októberére

Keszthely

Biztos a keszthelyi Festetics-kastély jövője

Az idei főszezonban 177 ezer, az ősz kezdetéig pedig összesen 215 látogató kereste fel a keszthelyi Festetics-kastélyt, amely januárban integrálódott a Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft.-be. Ez idő alatt, a hatékonyabb működési és hasznosítási koncepció eredményeként, 164 millió forint költségmegtakarítást ért el az intézmény. Erről is beszélt sajtótájékoztatóján Oláh Zsanett, a NÖF Nkft. ügyvezetője, hozzátéve: idén összesen több mint kétmilliárd forint értékben valósulnak meg fejlesztések a kastélyban, s a közeljövőben a főépület villamosenergia-szükségletét már napelempark biztosítja. Magyarország leglátogatottabb kastélya augusztusra már teljesítette az idei üzleti tervében szereplő árbevételt, emelte ki a NÖF első embere. Oláh Zsanett leszögezte: csak a május-augusztus közötti időszakban több mint 177 ezer látogatót fogadtak, ők összesen 627 ezer jegyet váltottak a különböző attrakciókra. Az ügyvezető hozzátette, most is vannak megkezdett projektek, amelyek egyrészt fokozzák a látogatói élményt, másrészt fenntarthatóbbá teszik a létesítmény üzemeltetését.

Visszakapcsolnák Keszthelyt a lovassport nemzetközi vérkeringésébe

A végéhez közeledik a fenékpusztai majorság megújításának második üteme. A fejlesztésre 1,3 milliárd forint uniós forrást nyert a Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési NKft. (NÖF) vezette konzorcium. Farsang Csaba, a NÖF igazgatóhelyettese sajtótájékoztatóján kiemelte, a Festetics család több száz évvel ezelőtt számos kulturális és gazdasági értéket teremtett, s ezek közül is kiemelkedik a felbecsülhetetlen értékű keszthelyi kastély és annak parkja. A mostani projekt célja az, hogy korhű környezetben idézzék meg a főúri család fénykorát, rekonstruálva a fenékpusztai majorság eredeti funkcióját. Olyan turisztikai attrakciókkal bővítik a majorságot, amelyek számot tarthatnak a hazai és a külföldi látogatók érdeklődésére, szögezte le Farsang Csaba. A cél az, hogy a lovaskiállítás és az itt kialakítandó ménes élményén túl különleges hangulatú, többfunkciós szabadidőpark jöjjön létre. A Fenéki Ménes Emlékmúzeum és Kulturális Rendezvényközpont gulyaistállójában klasszikus, a borjúistállóban pedig interaktív eszközökkel mutatják be a hajdan Európa-hírű ménes történetét, a Festetics család lótenyésztő munkáját, valamint versenyzési szokásait, eredményeit.

Origó nyelvvizsgahely lesz a keszthelyi VSZK novembertől

A turizmus és a vendéglátás területén nagyon fontos az idegennyelv-tudás, így Keszthelyen is szükség van azokra a szakemberekre, akik beszélnek valamilyen nyelvet, a turisták között ugyanis szép számmal fordulnak elő külföldiek. Az ország legrégebbi intézménye az Origó Nyelvi Centrum, melynek hazánkban több, mint 60 vizsgahelye van, novembertől pedig a Zalaegerszegi Szakképzési Centrum Keszthelyi Vendéglátó Technikum, Szakképző Iskola és Kollégiuma is az lesz. Fisli István igazgató elmondta, nagyon örülnek ennek a lehetőségnek. November hónaptól már ténylegesen megkezdődik a nyelvvizsgáztatás, angol, német és orosz nyelven is lehet náluk vizsgázni. Az orosz nyelv az iskola oktatóinak köszönhetően kerül fel a lehetőségek közé, tette hozzá az igazgató. A VSZK-ban természetesen nemcsak az itt tanuló diákok tehetik le a nyelvvizsgát. Minden korosztálynak lehetősége van jelentkezni az írásbeli és szóbeli megmérettetésekre.

Nagykanizsa

A Himalája székely tudósa - Kiállítás nyílt Nagykanizsán a HSMK-ban

A Himalája székely tudósa - Ázsia címmel nyílt meg Gelencsér Gábor nyugalmazott újságíró, angoltanár és gyűjtő legújabb kiállítása a HSMK földszinti előcsarnokában Nagykanizsán. A kiállítás anyagát az újságíró jó barátja és támogatója, Kalmár Anikó állította össze, így tisztelegve a 40 éves Magyar Földrajzi Múzeum munkássága előtt. A látogató a vitrinek között sétálva nemzeti lobogók, bélyegek, bankjegyek, képeslapok és könyvek segítségével visszarepülhet az időben, hogy megismerje Kőrösi-Csoma Sándor életét. Gelencsér Gábor rövid tárlatvezetést is tartott. Azon országok bélyegeit, retró képeslapjait, bankjegyeit állította ki, ahol Kőrösi-Csoma megfordult, illetve az utazásain járt. Azt is érdemes tudni erről a kivételes emberről, hogy közel hétezer kilométert tett meg alig nyolc hónap alatt gyalogszerrel, jakháton, s lovakkal. Ezek az országok érdekes állomásai voltak az életének. Érdekesség, hogy a két nagykanizsai származású festőművész, az Indiába elszármazott Sass-Brunner Erzsébet és lánya, Brunner Erzsébet 1939-ben elzarándokolt Kőrösi-Csoma Sándor Dardzsiling-i sírjához. Később aztán Brunner Erzsébet lefestette a különleges, nyolcszögletű síremléket.

Kerekrépát szüreteltek Nagykanizsán a miklósfai óvodások

A miklósfai városrész legendás zöldségféléjét, kerekrépát szüreteltek nemrégiben Vadkerti-Tóth Mariann ültetvényén a miklósfai tagóvoda gyerekei. A helyi hungarikummal már az óvodában ismerkednek az óvodások, mondta Geröly Krisztina tagóvoda-vezető. A hagyományokhoz híven az egész intézmény, a kicsiktől a nagyokig részt vett a betakarításban. Geröly Krisztina hozzátette: a répával való ismerkedés természetesen nem fejeződött be a szürettel. Az egészséges, vitaminban gazdag növényt ovikertjükben is termesztik, bár náluk nem nőtt ilyen nagyra. Így a fizetségül kapott répákból készül a savanyított répa, amit Vadkerti-Tóth Mariann irányításával egy másik program alkalmával készítenek majd el az ovisok. A gyalult répát ledöngölik, sózzák, fűszerezik, kóstolják a gyerekek, felnőttek. A hagyományok közös átélése, megőrzése fontos feladata intézménynek, folytatta a tagóvoda-vezető.

Elősegítik a vállalkozóvá válást Nagykanizsán

"Jó tanácsok, tapasztalatok az önfoglalkoztatás útjára lépőknek" címmel rendezett fórumot középiskolás fiataloknak a Honvéd Kaszinóban az Anosztru Országos Egyesület. Mint arról Teleki László, az egyesület elnöke beszámolt: ez alkalommal olyan helyi vállalkozókat hívtak meg a kereskedelem és vendéglátás területéről, akik hitelesen tudnak beszélni saját vállalkozóvá válásukról a középiskolában végzős fiataloknak. Előadást tartott többek között Wilheim Dávid fagylaltmester, aki már több országos és nemzetközi díjat nyert, előadó volt Jakabfi Dávid cukrászmester, beszámolt a vállalkozóvá válás tapasztalatairól Domborai Anett, a Valkonyai Porta Pékműhely alapítója is, sorolta Teleki László, aki hozzátette: a jelöléstechnikával foglalkozó Kódguru Kft. ügyvezetője, Tarnai Tímea is hasznos információkat osztott meg a középiskolásokkal. A program a Kanizsai foglalkoztatási paktum 2. program keretében valósult meg, amire közel 100 millió forintos pályázati támogatást nyert az egyesület, tájékoztatott Czirákiné Pakulár Judit, a Nagykanizsai Városfejlesztő Kft. ügyvezetője.

Zalaegerszeg

Neumann Jánosról szóló vándorkiállítás nyílt a Zrínyi-gimnáziumban

Százhúsz évvel ezelőtt született Neumann János matematikus, akit a számítógép atyjaként is szoktak nevezni, hiszen munkássága alapozta meg a modern számítógépek működését. Az évfordulóra emlékezve a Neumann János Számítógéptudományi Társaság által útjára indított vándorkiállítást nyitották meg október elején a Zrínyi Miklós Gimnázium tornatermében. Ebből az alkalomból dr. Kovács László nyugalmazott professzor, több Neumann- könyv szerzője, a kanizsai Batthyány-gimnázium volt fizikatanára, igazgatóhelyettese tartott előadást. Az előadó bevezetőjében kitért a legújabb két magyar Nobel-díjasra, Karikó Katalinra és Krausz Ferencre is. Ezt követően méltatta, a Neumann-életút fontosabb állomásait és a tudományokban elért elévülhetetlen eredményeit bemutatva, hiszen kvantummechanikai elméleti kutatásai mellett a digitális számítógép elvi alapjainak lefektetésével vált ismertté.

Egészségről, betegségről tartottak előadásokat a Szenior Akadémián Zalaegerszegen

A Szenior Akadémia őszi félévének második és egyben utolsó előadásnapján az idős korra jellemző betegségekről, kezelésük módjairól, illetve megelőzésük lehetőségeiről hangoztak el hasznos információk. Öt témakörben és öt előadásban az idén 175 éves Zala Vármegyei Szent Rafael Kórház orvosainak és vezető dietetikusának jóvoltából. A Zalaegerszegi Idősügyi Tanács és a Pannon Egyetem Zalaegerszegi Egyetemi Központja rendezésében megvalósuló Szenior Akadémián Balaicz Zoltánné főszervező, az egyetem nyelvi és felnőttképzési irodájának vezetője köszöntötte az időskorú hallgatókat. Először Dr. Riba Ádám kardiológus vezette fel előadásában, miszerint szívünk egy nap alatt 115 ezerszer húzódik össze, és 80 ezer liter vért pumpál a testbe. Dr. Bagosi Zoltán belgyógyász, diabetológus főorvos az időskori cukorbetegségről tartott előadást. A táplálkozás és a mentális egészség összefüggéseire Végvári Viktória vezető dietetikus hívta fel a figyelmet. Dr. Németh László neurológus, osztályvezető főorvos az agyérbetegségek okaira, és korai felismerésének jelentőségére világított rá. „Ha nyúz a csúz” címmel a mozgásszervi betegségek kezelési lehetőségeiről dr. Holléné dr. Mándó Zsuzsanna reumatológus, a Hévízi Szent András Reumakórház és Gyógyfürdő főigazgatója, a Szent Rafael Kórház osztályvezető főorvosa tartott előadást.

Díjnyertes katonaszakácsok főztek a Báthory-technikumban

Harcsapaprikás és túrós csusza volt a menü a Zalaegerszegi SZC Báthory István Technikum ebergényi úti tankonyhájában. A 11-12. évfolyamos szakács szaktechnikus diákokat rendhagyó módon kettő, világbajnokságon érmet szerzett katonaszakács oktatta. A tanulók között serénykedett a Magyar Honvédség két közalkalmazott szakácsa, akik több alkalommal mérették meg magukat a világ legjobbjaival. Eddig egy ezüst- és egy bronzérmet hozott haza csapatuk, de folyamatos tanulással készülnek arra, hogy ők legyenek a legelsők. Somorjai Péter 16 éve versenyez, társa, Gulyás Károly 1980-ban lépett a katonaság kötelekébe szakácsként, jelenleg a Hotel Hadik szállodaigazgató-helyettese. Három évig Brüsszelben, a NATO központban protokoll rendezvények szakácsa volt. Pusztai Zsuzsanna, a Zalaegerszegi ZSZC Báthory István Technikum igazgatója elmondta, régi hagyomány, hogy a pályaorientációs napon a különféle ágazati képzésben tanulók – turizmus-vendéglátás, kreatív, szépészet, élelmiszeripar, kereskedelem – gyakorlati helyeket látogatnak, előadást hallgatnak. Hozzátette, az országban azon hat középiskola közé tartoznak – a Dunántúlon pedig egyedüliek –, ahol elindult szeptemberben a 9. évfolyamon a honvédelmi oktatás. Így a honvédség felajánlotta, hogy az iskolában lövészeti szimulációs programot, míg a tankonyhánkban örömfőzést tartanak.