A Covid s a háború súlyos hatásai

Felelevenítette, a problémák sora a Coviddal kezdődött, amely az agrárium minden szektorát érintette, majd kitört az orosz-ukrán háború, s ennek hatása megjelent az energia- és az inputanyagok árának emelkedésében, és az értékesítési lehetőségekre is rányomta bélyegét. „Sajnos, egyelőre nem tűnik úgy, hogy 2024 sokkal jobb lenne, mint amilyen az előző esztendő volt”, tette hozzá.

A problémákat pedig tetézi a klímaváltozás, „az épelméjűnek éppen csak nevezhető uniós politikusok sora”, s ha ez nem lenne elég, 2022 rendkívül aszályos volt, folytatta a sort Győrffy Balázs, emlékeztetve: a termésátlagok többségében tavaly is elmaradtak a megszokottól, de legalább az állattenyésztés „picit fellélegezhetett az elmúlt évek nehézségei után”.

A NAK első embere az ukrán import kapcsán kijelentette, észak-keleti szomszédaink „jóval olcsóbban értékesítenek, mint mi”. Hozzáfűzte, az oroszok „egészen egyszerűen einstandolták az általuk elfoglalt területeken található gabonát”, ami nagyságrendileg 10 millió tonnát jelent, s ezek után az ukránok eladásba kezdtek raktározás helyett. A piacot egyébként nem az ukránok mozgatják, hanem az ott működő nemzetközi agrárvállalkozások, köztük zömmel amerikai s nyugat-európai cégek, fogalmazott.

– S ha ezen picit elgondolkodunk, talán meg is értjük az Egyesült Államok hozzáállását a háborúhoz. Így világossá válik az: amikor szóba került, hogy be lehet-e hozni ukrán gabonát az EU-ba vagy sem, Ursula von der Leyenben fel sem merült, hogy a tagállami miniszterekkel egyeztessen, ehelyett inkább gyorsan egymás tenyerébe csaptak Zelenszkijjel. Ezt nyugodtan nevezhetjük akár „hazaárulásnak” is, bár persze az Európai Unió nem egy ország, ám ez mégiscsak elárulása azoknak az embereknek, akiknek az érdekeit

kellene képviselniük – szögezte le Győrffy Balázs. – Sajnos, ezt nemzeti hatáskörben nem tudjuk korlátozni, mert amikor beléptünk az EU-ba, az ezzel kapcsolatos jogosítványainkat átadtuk Brüsszelnek. Ugyanakkor köszönjük a kormány helytállását, azt, hogy az uniós joggal ellentétesen ugyan, de azt képviseli: ide ukrán termékek nem jöhetnek, s ez nemcsak a gabonára vonatkozik, hanem például a mézre is.

Az ukrán gabona egyébként nemcsak Magyarországot árasztja el, hanem azokat a piacokat is, ahová eddig értékesítettünk, hívta fel a figyelmet az agrárgazdasági kamara vezetője. Ilyen például Olaszország, s „valahogy az ukrán termékek vonatkozásában nem olyan finnyásak a vevők, mint amennyire velünk szoktak lenni.” Ezt a folyamatot a fogyasztók inflációból fakadó árérzékenysége csak erősíti, magyarázta a jelenség hátterét Győrffy Balázs, hozzátéve, ennek hatását nyögik például a biotermékeket előállítók is: e szegmensben is jelentős a visszaesés.