160 éves Pókaszepetk temploma

A középkori templom romjait felhasználva, Festetics Kristóf támogatásával, a Hétfájdalmú Szűzanya tiszteletére kápolna épült. Kezdetben a községbe látogató ferences atyák töltötték be a plébánosi feladatokat, ők Ollár falu Szent Péter és Pál tiszteletére szentelt omladozó templomában tevékenykedtek. Az 1700-as évek közepére jelentősen megnőtt az ollári uradalom lakossága. Szükségessé vált, hogy a hívek lelki gondozását egy plébános irányítsa. A Vallásalap támogatásával 1788. szeptember 2-án Bálintfy Ágostont nevezték ki plébánosnak, ki kemény úttörő munkát végzett, szinte mindent az alapokról kellett kezdenie. Az ollári templom kicsi volt, viszont több község (Ollár, Kemend, István, Szepetk, Pókafa) lelki irányítását kellett mostoha körülmények között elvégezni. A miséket szükségtermekben, kápolnákban tartotta. A Vallásalap az uradalomtól bérelt egy házat, mely sok éven keresztül szolgált lakásként a mindenkori plébánosnak. A 19. század elején felmerült az igény egy tágas templom építésére. Az ollári templomot egy földrengés erősen megrongálta, így képtelen volt befogadni a növekvő katolikus lélekszámot. 

De hol épüljön fel az új templom? Komoly vita indult e kérdésben. Ollárban, az uradalom központjában, vagy Szepetken, ahol gyorsan növekedett a lakosok száma és ezáltal a legnépesebb település volt a környéken. Szepetken több tehetős telkesjobbágy is élt, ők jelentős gazdasági, pénzügyi erőt képviseltek. Az 1816-ban tartott egyházlátogatás alkalmával a püspöki vizitet végző titkár Szepetkre javasolta az új templom építését. 1821-ben püspöki kérésre a Vallásalap elkészítette az építendő templom költségvetését és tervrajzát. A Festetics család telket és jelentős anyagi támogatást ígért az építkezéshez. Mivel a szükséges pénzösszeg nem állt rendelkezésre, így az építkezést bizonytalan ideig elhalasztották. 1836-ban újra napirendre került az új templom építése. A Festetics család birtokából jelentős anyagi támogatást ígért a vagyon kezelője, Mezőszegedi Szegedy Ferenc a Hétszemélyes tábla bírója. 

A valódi áttörés az ügyben akkor következett be, mikor 1837-ben Vidra Ferenc személyében egy határozott, magabiztos plébános került Ollárba, ki célul tűzte maga elé, hogy bármi áron meg fogja valósítani Szepetken az új templom felépítését. Szervez, beadványokat készít. Munkáját siker koronázta. Sikerült kiharcolnia az uradalomtól a telket a templom számára. A hívek pedig jelentős anyagi áldozatokkal és kétkezi munkával támogatták az építkezést. Vidra törekvéseit a szepetki iskolamester és jegyző próbálta akadályozni, de eredménytelenül. Kettőjük vitája egy telekbérlet miatt mérgesedett el, azonban a munkálatok eredményesen folytatódtak. 1862. szeptember 28-án megtörtént az új templom alapkövének letétele, október 20-án pedig az alap beszentelése is. 160 éve, 1863. november 23-án Viss Mihály kapornaki esperes áldotta meg. Vidra Ferenc ezzel elérte élete és hívei legnagyobb célját, elkészült Szepetk új temploma. 

Vidra Ferenc 1866. december 26-án visszaadta lelkét a teremtőjének. Kemenden a közadakozásból állított temetői vezérkereszt alatt helyezték örök nyugalomra. Sírját felirat nem jelöli a kőkereszten, de munkájának gyümölcsét örökké hirdeti a pókaszepetki (szepetki) Szent Péter és Pál tiszteletére szentelt templom, biztosítva ezzel az ollári egyház titulusának továbbélését. ~ Vikár Tibor