Fókuszban a közlekedés Nagykanizsán

A házigazda intézmény mellett a Közlekedéstudományi Egyesület (KTE) Általános Tagozat Közlekedéstörténeti Szakosztálya, valamint a KTE Baranya vármegyei területi szervezete hívta életre a konferenciát, melyet kétévente tartanak meg.

A vendéglátó intézmény igazgatója, Kámánné Szép Terézia köszöntőjében kiemelte: megtiszteltetés Nagykanizsa számára, hogy ilyen nívós, történelmi előadások helyszíne lehet. A kultúra közvetítésén túl a jövőben a tudományra nagy hangsúlyt kell fektetniük. A szakma elismert szakembereitől több szekcióban változatos beszámolókat hallhattak az érdeklődők.

Bizzer András polgármester is köszöntötte a megjelenteket. Emlékeztetett: közel 160 éve az Osztrák–Magyar Monarchia idején, amikor a Déli Vasút Társaság megépítette a Bécs–Sopron–Szombathely–Nagykanizsa vasútvonal elődjét, akkor Nagykanizsa és a nyugati városok a leggyorsabb összeköttetést nyerték el Bécs és az Adriai-tenger kikötői között.

- Nagy és visszafordíthatatlan fejlődés követte a vasút megjelenését, az ország nyugati kapujává téve Nagykanizsát - folytatta. - A gazdaságát jelenleg már nem a vasút, hanem a közvetlen M7-es autópálya-csatlakozással rendelkező, két egymással összekötött ipari park, a betelepült északi és a nemrégiben átadott, befektetőkre váró 90 hektáros keleti új ipari park tartja lendületben. E befektetői zóna a város motorja, mely a közlekedés fejlődésének, a vasút és a közút világot behálózó létezésének köszönhető.

Ezt követően Imre Lászlóné, a KTE Általános Tagozat Közlekedéstörténeti Szakosztályának titkára szólt a megjelentekhez.

- Kezdetben csak a vasúttörténet állt a konferencia középpontjában, amit néhány éve a közlekedéstörténettel bővítettünk ki - mondta. - A nap folyamán 26 tartalmas előadást hallgathattak végig a szakemberek, amik a közlekedés térségek fejlődésére gyakorolt hatásait villantották fel. Fontosnak tartottuk, hogy Nagykanizsa közlekedéséről is szó essen, hiszen vasutas város, a térség központja lett. Ezen felül az előadásokon a közlekedés robbanásszerű fejlődését is felvillantották az egyetemi tanárok és történészek, valamint a turizmusra gyakorolt hatásairól is szóltak.

Dr. Kalocsai Péter, az ELTE Savaria Egyetemi Központ Történelem Tanszékének tanszékvezető egyetemi docense Urbanizáció és városi tömegközlekedés Nagykanizsán a polgári korban címmel tartott beszámolót. A prezentációjában kiemelte: a dél-zalai város fontos közlekedési csomópont volt a polgári korszakokat megelőző időszakban is. Hamar megszervezték az omnibuszhálózatot Kanizsán, vagyis a ló vontatta közforgalmú közlekedési eszköz, az autóbusz és a trolibusz őse állt szolgálatba. Érdekesség, hogy az 1900-as évek körül felvetődött villamosvasút építése Nagykanizsán, ám a feltételeket nem tudták megteremteni. Aztán a Trianon utáni pénzügyi nehézségek megakadályozták ezt az elképzelést, így a városi tömegközlekedésben később, 1927-ben megjelentek az első autóbuszok.