Nagyboldogasszony napja

A katolikusok hite szerint Mária test szerinti mennybevitelének ünnepe, mert a Megváltó édesanyjának a holttestét nem engedte át a földi enyészetnek, hanem magához emelte a mennyei dicsőségbe. A keleti egyházban a „Mária elszenderülése” kifejezést használják, ami arra utal, hogy a testnek és a léleknek nem a szokványos elválásáról van szó.

Gyanó Szilvia, a nagykanizsai Thúry György Múzeum néprajzosa elmondta: Mária halála, temetése, mennybevétele kedvelt ábrázolás volt a középkorban, később a barokk a megkoronázást is szívesen megjelenítette. Bár ez az elképzelés évszázadokon át jelen volt a katolikus egyházban és a népi jámborságban, dogmai rangra csak XII. Pius pápa emelte 1950-ben.  A hagyomány szerint I. István király Nagyboldogasszony napján hunyt el, előtte Máriának ajánlotta Magyarországot. Az Érdy-kódex szerint „Gellért tanácsának intéséből akkoron kele föl, hogy az Szűz Máriát ez Magyarországban Bódogasszonynak, avagy ez világnak Nagyasszonyának hívnák. Szent István királ es ez szegény országot Bódogasszony országának nevezé.” Így lettünk „Boldogasszony országa”.  „Boldogasszony Anyánk! Régi nagy Pátronánk,/ nagy ínségben lévén így szólít meg hazánk!/ - Magyarországról, édes hazánkról,/ne felejtkezzél el szegény magyarokról…” – hangzik az ének minden katolikus templomban Nagyboldogasszony napján és más fontosabb Mária-ünnepen. Kölcsey Himnusza előtt ez az egyházi ének számított a katolikus magyarság néphimnuszának. (A reformátusoknál a 90. zsoltár.)

- Nagyboldogasszony gyakori búcsúnap, melyhez számos vallásos népszokás kötődik - folytatta Gyanó Szilvia. - Máriapócson temetői menettel és szertartással emlékeztek a hívek Mária halálára, valamint a megholt búcsújáró hívekre. Tápai hiedelem szerint ezen az éjszakán megnyugodnak azok a tisztítóhelyen szenvedő lelkek, akik életükben tisztelettel voltak Mária iránt. Tápén elkészítették virágokból Mária koporsóját. Rábaközben az ünnep előestéjén a temetőben egy frissen ásott, üres sír köré gyűltek az asszonyok, a dicsőséges olvasót mondták, és a mennybevételről szóló legendát énekelték. Előfordult virrasztás, virágszentelés e napon. Nagyboldogasszony határnapnak számít a mezőgazdaságban. Kiskanizsán nem szedik fel addig a krumplit. Ha derült időnk van, jó szőlő- és gyümölcstermés várható. Zalában ilyenkor tartanak búcsút a Pusztacsatári kegytemplomban, Zalaszentbalázson, Zalakoppányban, Pusztaszentlászlón, valamint a Nagykanizsához tartozó Miklósfán és Palinban, a bagóhegyi kápolnának is Nagyboldogasszony a titulusa, akárcsak a kanizsaiak által kedvelt Balatonmáriafürdő kápolnájának.

Kiemelte: a Nagyboldogasszony és Kisboldogasszony (szeptember 8.) közti időszak a Kétasszonyköze, mely a gazdasági évben szerencsés, foganatos, termékeny időszaknak számít. Ez az ideje a gyógyfüvek, magvak gyűjtésének, a nyárvégi tisztogatásoknak, Göcsejben a búzacséplésnek.